BÁLINT SÁNDOR

NÉPRAJZTUDÓS


BÁLINT SÁNDOR 1904. AUGUSZTUS 1-ÉN SZÜLETETT SZEGED-ALSÓVÁROSON.

AZ ELEMI ÉS A POLGÁRI ISKOLA ELVÉGZÉSE UTÁN A PIARISTA ATYÁKNÁL ÉRETTSÉGIZETT.

EGYETEMI TANULMÁNYAIT 1922-TŐL A SZEGEDI FERENC JÓZSEF TUDOMÁNYEGYETEMEN BÖLCSÉSZETI KARÁN KEZDTE, MAJD 1924-25-BEN A BUDAPESTI PÁZMÁNY PÉTER TUDOMÁNYEGYETEMEN FOLYTATTA. ITT ISMERKEDETT SOLYMOSSY SÁNDORRAL, AKINEK FÖLVETTE MAGÁNTANÁRKÉNT MEGHÍRDETETT NÉPKÖLTÉSZETI KOLLÉGIUMÁT. ENNEK AZ ISMERETSÉGNEK KÉSŐBB NAGY JELENTŐSÉGE LETT ÉLETÉBEN.

1926-BAN DÉZSI LAJOS PROFESSZORNÁL SUMMA CUM LAUDE DOKTORÁLT. DISSZERTÁCIÓJÁNAK CÍME: SZILÁDY ÁRON PÁLYÁJA. EBBEN AZ ÉVBEN JELENT MEG ELSŐ PUBLIKÁCIÓJA IS SZEGED-ALSÓTANYAI NÓTÁK CÍMMEL AZ ETHNOGRÁPHIA-BAN.

1927-BEN MEGKAPTA MAGYAR-TÖRTÉNELEM SZAKOS TANÁRI DIPLOMÁJÁT.

1929.MÁJUS 29. A SZEGEDI ALFÖLDKUTATÓ BIZOTTSÁG KECSKEMÉTI ÜLÉSÉN KAPCSOLÓDOTT BE A TUDOMÁNYOS KÖZÉLETBEN.

1929-BEN ISMERTE MEG BUDAY GYÖRGYÖT ÉS ISMERKEDETT MEG AZ AKKOR SZERVEZÖDŐ AGRÁRSETTLEMENT MOZGALOMMAL. A KÉSŐBB KIBONTAKOZÓ SZEGEDI FIATALOK MŰVÉSZETI KOLLÉGIUMÁNAK BÁR NEM VOLT A TAGJA, DE ESZMEI IRÁNYVÉTELÉBEN, SZELLEMISÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSÁBAN DÖNTŐ SZEREPET JÁTSZOTT.

1930. SZEPTEMBER 1-ÉN A SZEGEDI FERENC JÓZSEF TUDOMÁNYEGYETEM NÉPRAJZI TANSZÉKÉN SOLYMOSSY SÁNDOR MELLETT DÍJTALAN GYAKORNOKI ÁLLÁST KAPOTT, MAJD KÉSŐBB TANÁRSEGÉD LETT.

1934. MÁJUS 22-ÉN A SZEGEDI NÉPRAJZKUTATÁS EREDMÉNYEI ÉS FELADATAI CÍMMEL TARTOTTA MEG MAGÁNTANÁRI PROBAELŐADÁSÁT. JÚNIUS 1-JÉN A KAR "AZ ALFÖLDI MAGYARSÁG NÉPRAJZA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL SZEGED NÉPÉRE" CÍMŰ TÁGYKÖRBŐL MAGÁNTANÁRRÁ KÉPESÍTETTE, AMELYET A MINISZTÉRIUM JÚLIUS ELEJÉN JÓVÁHAGYOTT.

1931-TŐL ÓRAADÓ, 1936-TÓL HELYETTES, MAJD 1940-1945 KÖZÖTT RENDES TANÁRA VOLT A SZEGEDI KATOLIKUS TANÍTÓKÉPZŐNEK, AHOL "HONISMERETI SZEMLÉLETTEL" MAGYART TÖRTÉNELMET, FÖLDRAJZOT TANÍTOTT.

1939-1940-BEN GYÖRFFY GYÖRGY HALÁLA UTÁN, A BUDAPESTI EGYETEMEN ADOTT ELŐ.

1944-1945-BEN A POLGÁRI ISKOLAI TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLÁN, VALAMINT AZ EGYETEM MAGYAR IRODALOMTÖRTÉNETI, MAGYAR NYELVÉSZETI ÉS A FÖLDRAJZI INTÉZETÉBEN TANÍTOTT.

1945-1947 KÖZÖTT BEKAPCSOLÓDOTT A POLITIKAI KÖZÉLETBE, S A DEMOKRATA NÉPPÁRT ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐJÉVÉ VÁLASZTOTTÁK, MINDEZ A KOMMUNISTA HATALOMÉTVÉTEL UTÁN EGÉSZ TOVÁBBI ÉLETÉT HÁTRÁNYOSAN BEFOLYÁSOLTA.

1944. SZEPTEMBER 22-ÉVEL NYILVÁNOS RENDKÍVÜLI, MAJD 1947. SZEPTEMBER 10-ÉN NYILVÁNOS RENDES EGYETEMI TANÁRI KINEVEZÉST KAPOTT.

1947-TŐL VEZETTE A NÉPRAJZI TANSZÉKET. 1962-BEN AZ IRODALOMTUDOMÁNYOK (NÉPRAJZ) KANDIDÁTUSA LETT. A KOMMUNISTA HATÓSÁGOK 1951-1956 KÖZÖTT VILÁGNÉZETI OKOK ÉS A KORÁBBAN VISELT POLITIKAI SZEREPVÁLLALÁSA MIATT ELTILTOTTÁK A TANÍTÁSTÓL, S AZ EGYETEMI KÖNYVTÁRBAN OSZTOTTÁK BE MUNKÁRA.CSAK A FORRADALONM UTÁN, 1957-TŐL VEHETETT ISMÉT RÉSZT AZ EGYETEMI OKTATÁSBAN. 1965-BEN KOHOLT VÁDAK ALAPJÁN FELFÜGGESZTETT BÖRTÖNBÜNTETÉSRE ITÉLTÉK, ÉS 1965-BEN KÉNYSZERNYUGDÍJAZTÁK.

1925-TŐL A MAGYAR NÉPRAJZI TÁRSASÁGNAK, 1926-TÓL A MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TÁRSASÁGNAK VOLT A TAGJA.

1947-1965 KÖZÖTT TÁRSZERKESZTŐJE VOLT AZ EGYETEMI ACTA NÉPRAJZ ÉS NYELVTUDOMÁNY CÍMŰ KÖZLEMÉNYNEK.

1980. MÁJUS 10-ÉN BUDAPESTEN AUTÓBALESET KÖVETKEZTÉBEN HUNYT EL. ALSÓVÁROSI TEMETÉSE A FERENCES TEMPLOMBÓL, 1980 TAVASZÁN A POLGÁRI ÉRTÉKREND MELLETTI ÉS A SZOCIALISTA DIKTATÚRA ELLENI NÉMA TÜNTETÉS VOLT.

BÁLINT SÁNDOR A MAGYAR NÉPRAJZ KIEMELKEDŐ KUTATÓJA, A SZEGED ÉS A SZEGEDI NAGYTÁJ NÉPI KULTÚRÁJÁNAK ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉNEK LEGALAPOSABB ISMERŐJE VOLT. A SZAKRÁLIS NÉPRAJZ EURÓPAI HÍRŰ KUTATÓJAKÉNT NEMZEDÉKEKET NEVELT. MŰVEIN ÉS TANÍTVÁNYAI SOKASÁGÁN KERESZTÜL ADOTT PÉLDÁT HÍVŐ KATOLICIZMUSA ÉS SZOCIÁLIS ELKÖTELEZETTSÉGE. ÖRÖKSÉGE A MAGYAR NÉPRAJZTUDOMÁNY LEGNAGYOBB ÉLETMŰVÉNEK EGYIKE.


MŰVEI AZ EGYETEMI KÖNYVTÁRBAN