ETNOGRÁFUS
1910.MÁRCIUS
24-ÉN SZÜLETETT SZABADKÁN, ÉS 1978. MÁRCIUS
22-ÉN HALT MEG SZEGEDEN.
KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYAIT A SZEGEDI PIARISTÁK DUGONICS ANDRÁS GIMNÁZIUMÁBAN VÉGEZTE.
1929-BEN A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MAGYAR-LATIN -GÖRÖG SZAKOS DIÁKJA LETT, DE ÉRDEKLŐDÉSE HAMAROSASAN A MAGYAR FOLKLÓRKUTATÁS FELÉ FORDULT. MÁR EGYETEMI ÉVEI ALATT JELENTEK MEG TUDOMÁNYOS MUNKÁI.
EGYETEMI HALLGATOKÉNT ALAPÍTÓ TAGJA VOLT A BALOLDALI ÉRTELMISÉGI CSOPORTNAK, A SZEGEDI FIATALÓK MŰVÉSZETI KOLLÉGIUMÁNAK . SZOROS BARÁTSÁG FŰZTE RADNÓTI MIKLÓSHOZ, TOLNAI GÁBORHOZ ÉS BARÓTI DEZSŐHÖZ.
1935-BEN BUDAPESTRE KÖLTÖZŐTT, MIVEL SZEGEDEN NEM KAPOTT MEGFELELŐ ÁLLÁST, A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM, MAJD A MAGYAR RÁDIÓ MUNKATÁRSAKÉNT DOLGOZOTT.
A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN 1940-BEN TARTOTTA MEG HABILITÁCIÓS ELŐADÁSÁT "KÁLMÁNY LAJOS ÉS A MODERN NÉPRAJZI GYŰJTÉS" CÍMEN, ÉS 1940. MÁJUS 3-ÁN MAGÁNTANÁRRÁ NYILVÁNÍTOTTÁK.
AZ 1941/1942-ES TANÉVBEN ÉS AZ 1943-1944-ES TANÉV ELSŐ FELÉBEN OKTATOTT A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN.
1946-BAN EGYETEMI TANÁRI MEGBÍZÁST KAPOTT A BUDAPESTI EGYETEMEN.
1945-BEN A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA LEVELEZŐ, MAJD 1958-BAN RENDES TAGJÁVÁ VÁLASZTOTTÁK.
1946-TÓL HALÁLÁIG A BUDAPESTI TUDOMÁNYEGYETEM NÉPRAJZI TANSZÉKÉT VEZETTE, 1957 ÉS 1963 KÖZÖTT AZ EGYETEM REKTORI TEENDŐIT LÁTTA EL.
A MAGYAR NÉPRAJZTUDOMÁNY SZERVEZETÉBEN VEZETŐ TISZTSÉGEKET VISELT. 1967-TŐL HALÁLÁIG AZ MTA NÉPRAJZKUTATÓ CSOPORTJÁNAK IGAZGATÓJA, A MAGYAR NÉPRAJZI TÁRSASÁG ELNÖKE VOLT. SZERKESZTETTE AZ ETNHNOGRAPHIA (1949-1956), AZ ACTA ETHNOGRAPHICA (1950-1978), A MAGYARSÁGTUDOMÁNY (1935-1937), (1942-1943) CÍMŰ FOLYÓIRATOKAT.
TUDOMÁNYOS MUNKÁSSÁGÁÉRT TÖBB HAZAI ÉS KÜLFÖLDI KITÜNTETÉSBEN RÉSZESÜLT: BAUMGARTEN-DÍJ, KOSSUTH -DÍJ, PITRÉ-DÍJ, HERDER-DÍJ, ÁLLAMI-DÍJ, AKADÉMIAI NAGYDÍJ.
A FINN TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÉS A SZICILIAI TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TISZTELETBELI TAGJAI KÖZÉ VÁLASZTOTTA, A FOLK NARRATIVE RESEARCH ALELNÖKE VOLT, A HELSINKI EGYETEM PEDIG DÍSZDOKTORÁVÁ FOGADTA.
KUTATÁSI TERÜLETE A FOLKLÓR, ELSŐSORBAN A NÉPMESE- ÉS BALLADAKUTATÁS VOLT. BEHATÓAN FOGLALKOZOTT AZ IRODALOM ÉS A FOLKLÓR KAPCSOLATÁVAL, VALAMINT A MAGYAR NÉPRAJZTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉVEL ÉS MŰVELŐDÉSPOLITIKAI KÉRDÉSEKKEL. NÉPMESEKUTATÓI MUNKÁSSÁGA, AMELY A MESEMONDÓ EGYÉNISÉGRE NAGY FIGYELMET FORDÍT, EURÓPA-SZERTE ISMERT MAGYAR FOLKLOSZTIKAI ISKOLÁT TEREMTETT. SZÁMOS NÉPRAJZI SOROZATOT INDÍTOTT EL, MAGYAR ÉS IDEGEN NYELVEN SZÁMOS ANTOLÓGIÁT SZERKESZTETT.
1940-ES ÉVEK ELEJÉN BEKAPCSOLÓDOTT A POLITIKAI ÉLETBE, HALÁLÁIG SZÁMOS KÖZÉLETI TISZTSÉGET TÖLTÖTT BE.
KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYAIT A SZEGEDI PIARISTÁK DUGONICS ANDRÁS GIMNÁZIUMÁBAN VÉGEZTE.
1929-BEN A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MAGYAR-LATIN -GÖRÖG SZAKOS DIÁKJA LETT, DE ÉRDEKLŐDÉSE HAMAROSASAN A MAGYAR FOLKLÓRKUTATÁS FELÉ FORDULT. MÁR EGYETEMI ÉVEI ALATT JELENTEK MEG TUDOMÁNYOS MUNKÁI.
EGYETEMI HALLGATOKÉNT ALAPÍTÓ TAGJA VOLT A BALOLDALI ÉRTELMISÉGI CSOPORTNAK, A SZEGEDI FIATALÓK MŰVÉSZETI KOLLÉGIUMÁNAK . SZOROS BARÁTSÁG FŰZTE RADNÓTI MIKLÓSHOZ, TOLNAI GÁBORHOZ ÉS BARÓTI DEZSŐHÖZ.
1935-BEN BUDAPESTRE KÖLTÖZŐTT, MIVEL SZEGEDEN NEM KAPOTT MEGFELELŐ ÁLLÁST, A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM, MAJD A MAGYAR RÁDIÓ MUNKATÁRSAKÉNT DOLGOZOTT.
A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN 1940-BEN TARTOTTA MEG HABILITÁCIÓS ELŐADÁSÁT "KÁLMÁNY LAJOS ÉS A MODERN NÉPRAJZI GYŰJTÉS" CÍMEN, ÉS 1940. MÁJUS 3-ÁN MAGÁNTANÁRRÁ NYILVÁNÍTOTTÁK.
AZ 1941/1942-ES TANÉVBEN ÉS AZ 1943-1944-ES TANÉV ELSŐ FELÉBEN OKTATOTT A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN.
1946-BAN EGYETEMI TANÁRI MEGBÍZÁST KAPOTT A BUDAPESTI EGYETEMEN.
1945-BEN A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA LEVELEZŐ, MAJD 1958-BAN RENDES TAGJÁVÁ VÁLASZTOTTÁK.
1946-TÓL HALÁLÁIG A BUDAPESTI TUDOMÁNYEGYETEM NÉPRAJZI TANSZÉKÉT VEZETTE, 1957 ÉS 1963 KÖZÖTT AZ EGYETEM REKTORI TEENDŐIT LÁTTA EL.
A MAGYAR NÉPRAJZTUDOMÁNY SZERVEZETÉBEN VEZETŐ TISZTSÉGEKET VISELT. 1967-TŐL HALÁLÁIG AZ MTA NÉPRAJZKUTATÓ CSOPORTJÁNAK IGAZGATÓJA, A MAGYAR NÉPRAJZI TÁRSASÁG ELNÖKE VOLT. SZERKESZTETTE AZ ETNHNOGRAPHIA (1949-1956), AZ ACTA ETHNOGRAPHICA (1950-1978), A MAGYARSÁGTUDOMÁNY (1935-1937), (1942-1943) CÍMŰ FOLYÓIRATOKAT.
TUDOMÁNYOS MUNKÁSSÁGÁÉRT TÖBB HAZAI ÉS KÜLFÖLDI KITÜNTETÉSBEN RÉSZESÜLT: BAUMGARTEN-DÍJ, KOSSUTH -DÍJ, PITRÉ-DÍJ, HERDER-DÍJ, ÁLLAMI-DÍJ, AKADÉMIAI NAGYDÍJ.
A FINN TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÉS A SZICILIAI TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TISZTELETBELI TAGJAI KÖZÉ VÁLASZTOTTA, A FOLK NARRATIVE RESEARCH ALELNÖKE VOLT, A HELSINKI EGYETEM PEDIG DÍSZDOKTORÁVÁ FOGADTA.
KUTATÁSI TERÜLETE A FOLKLÓR, ELSŐSORBAN A NÉPMESE- ÉS BALLADAKUTATÁS VOLT. BEHATÓAN FOGLALKOZOTT AZ IRODALOM ÉS A FOLKLÓR KAPCSOLATÁVAL, VALAMINT A MAGYAR NÉPRAJZTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉVEL ÉS MŰVELŐDÉSPOLITIKAI KÉRDÉSEKKEL. NÉPMESEKUTATÓI MUNKÁSSÁGA, AMELY A MESEMONDÓ EGYÉNISÉGRE NAGY FIGYELMET FORDÍT, EURÓPA-SZERTE ISMERT MAGYAR FOLKLOSZTIKAI ISKOLÁT TEREMTETT. SZÁMOS NÉPRAJZI SOROZATOT INDÍTOTT EL, MAGYAR ÉS IDEGEN NYELVEN SZÁMOS ANTOLÓGIÁT SZERKESZTETT.
1940-ES ÉVEK ELEJÉN BEKAPCSOLÓDOTT A POLITIKAI ÉLETBE, HALÁLÁIG SZÁMOS KÖZÉLETI TISZTSÉGET TÖLTÖTT BE.