)
RIESZ FRIGYES
MATEMATIKUS
1880. JANUÁR 22-ÉN SZÜLETETT GYŐRBEN, ÉS 1956. FEBRUÁR 28-ÁN HALT MEG BUDAPESTEN.
EGYETEMI TANULMÁNYAIT 1897 ÉS 1902 KÖZÖTT ZÜRICHBEN, BUDAPESTEN ÉS GÖTTINGENBEN VÉGEZTE.
1903-BAN KÖZÉPISKOLAI TANÁRI OKLEVELET, 1902-BEN EGYETEMI DOKTORI CÍMET KAPOTT A BUDAPESTI EGYETEMEN.
1912. ÁPRILIS 6-ÁN NYILVÁNOS RENDKÍVÜLI TANÁRI, MAJD 1914. JÚNIUS 8-ÁN NYILVÁNOS RENDES TANÁRI KINEVEZÉST KAPOTT A KOLOZSVÁRI EGYETEMEN.
1920-TÓL SZEGEDEN FOLYTATTA TEVÉKENYSÉGÉT, 1921-TŐL 1946-IG VEZETTE AZ EGYETEM MATEMATIKAI TANSZÉKÉT. NAGY SZEREPE VOLT ABBAN, HOGY SZEGED VILÁGVISZONYLATBAN JELENTŐS MATEMATIKAI CENTRUMMÁ VÁLT. 1922-BEN HAAR ALFRÉDDAL MEGINDÍTOTTA AZ ACTA SCIENTIARUM MATHEMATICARUM C. FOLYÓIRATOT.
TÖBB TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGNAK VOLT TAGJA: A MATEMATIKAI ÉS FIZIKAI TÁRSASÁGNAK, THE MATHEMATICAL SOCIETY-NEK, DEUTSCHE MATHEMATISCHE VEREINIGUNG-NAK, MATHEMATISCHE GESELLSCHAFT-NAK, ÉS AZ AMERICAN MATHEMATICAL SOCIETY-NEK. A BOLYAI JÁNOS MATEMATIKAI TÁRSASÁGNAK DÍSZELNÖKE VOLT.
TUDOMÁNYOS TISZTSÉGET TÖLTÖTT BE: A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA MATEMATIKA ÉS FIZIKA OSZTÁLYÁN, AMELYNEK ELNÖKE, MAJD TISZTELETBELI ELNÖKE, A BAJOR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÉS A SVÉD KIRÁLYI FIZIOGRÁFIAI TÁRSASÁG TAGJA VOLT. A COMPOSITIO MATHEMATICA (GRONINGEN) SZERKESZTŐSÉG MUNKÁJÁBAN IS TEVÉKENYEN RÉSZT VETT.
TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉGÉNEK ELISMERÉSEKÉNT 1945-BEN A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NAGYDÍJÁT, 1949-BEN KOSSUTH-DÍJAT, 1953-BAN KOSSUTH-NAGYDÍJAT KAPOTT.
1925-1926-BAN ÉS 1945-BEN A SZEGEDI EGYETEM REKTORA VOLT. 1946-TÓL A BUDAPESTI EGYETEM TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁRI TISZTSÉGÉT TÖLTÖTTE BE ÉS ITT TANÍTOTT HALÁLÁIG.
ELSŐ VILÁGSIKERT JELENTŐ FELFEDEZÉSE 1907-BŐL SZÁRMAZIK AZ OSZTRÁK E. FISCHERREL CSAKNEM EGYIDŐBEN KÖZÖLT RIESZ-FISCHER-TÉTEL. ENNEK MAGVA AZ A FELISMERÉS, HOGY A FÜGGVÉNYEK KÖZÖTT ALKALMAS MÓDON DEFINIÁLVA AZ ÖSSZEADÁS A SZÁMMAL SZORZÁS ÉS A SOKOLDALÚ SKALÁRIS SZORZÁS MŰVELETÉT A FÜGGVÉNYEK (PONTOSABBAN SZÓLVA EGY MEGHATÁROZOTT, DE IGEN BŐSÉGES OSZTÁLYUK) UGYANÚGY VISELKEDNEK, MINT A VEKTOROK. E GONDOLAT JELENTŐSÉGÉT RIESZ FRIGYES RÖGTÖN FELISMERTE, SOKOLDALÚAN TOVÁBBFEJLESZTETTE, S EZZEL - M. FRÉCHET-VEL ÉS S. BANACHHAL EGYÜTT - MEGALAPÍTÓJÁVÁ VÁLT A MA FUNKCIÓANALÍZISNEK NEVEZETT, AZ ALGEBRA AZ ANALÍZIS ÉS A GEOMETRIAI MÓDSZEREIT MAGÁBAN EGYESÍTŐ HATALMAS ELMÉLETNEK.
SZEGEDEN TÖLTÖTT ÉVEI ALATT TOVÁBB GAZDAGÍTOTTA A FUNKCIONÁLANALÍZIST, A NÉZŐPONTOT EGYRE ÁLTALÁNOSABB SÍKRA EMELVE, S ELJUTVA AHHOZ AZ ABSZTRAKT TÉRFOGALOMHOZ, AMELYET MA RIESZ-TÉRNEK NEVEZNEK. A MODERN MATEMATIKAI FIZIKA SZEMPONTJÁBÓL FONTOS, AZ ERGODELMÉLET TERÉN ELÉRT EREDMÉNYEI .
Az 1913-BAN PÁRIZSBAN MEGJELENT MONOGRÁFIÁJA: LES SYSTÉMES D'ÉQUATIONS LINÉAIRES Á UNE INFINITÉ D'INCONNUES. A FUNKCIONÁL ANALÍZIS TERÜLETÉN KORSZAKALKOTÓ JELENTŐSÉGŰ VOLT. 1952-BEN SZŐKEFALVI NAGY BÉLÁVAL KÖZÖSEN ÍRT LEÇON D'ANALYSE FONCTIONELLE CÍMŰ MUNKÁJA IS VILÁGSIKERT ARATOTT.
1950-BEN, HETVENEDIK SZÜLETÉSNAPJÁRA KÜLDÖTT ÜDVÖZLETÉBEN, A SZOVJET TUDOMÁNYOS AKADÉMIA AZ EGÉSZ VILÁG MATEMATIKUSAINAK VÉLÉMÉNYÉT TOLMÁCSOLVA IGY SZÓLÍTOTTA MEG: "KÉTSÉGTELEN, HOGY ÖN EGYIKE A MATEMATIKAI GONDOLKODÁS LEGNAGYOBB ÉLŐ MESTEREINEK."
) |
) |
) |