SCHNELLER KÁROLY
JOGÁSZ
ALAP- ÉS KÖZÉPFOKÚ ISKOLÁIT KOLOZSVÁROTT VÉGEZTE EL, MAJD BEIRATKOZOTT A KOLOZSVÁRI EGYETEM ÁLLAMTUDOMÁNYI KARÁRA. ÉRDEKLŐDÉSE MÁR EGYETEMISTA KORÁBAN A KÖZGAZDASÁGTAN, STATISZTIKA ÉS DEMOGRÁFIA FELÉ FORDULT. 1917-BEN ÁLLAMTUDOMÁNYI DOKTORI OKLEVELET KAPOTT.
AZ EGYETEM ELVÉGZÉSE UTÁN EGY ÉVES ÖSZTÖNDÍJJAL A BÉCSI EGYETEM JOGI KARÁRA MENT, AHOL A MATEMATIKAI STATISZTIKA MÓDSZEREIT TANULMÁNYOZTA.
STATISZTIKUSI MŰKÖDÉSÉNEK ELSŐ ÁLLOMÁSA BUDAPESTEN A STATISZTIKAI HIVATAL VOLT. ITT MINDÖSSZE KÉT ÉVIG DOLGOZOTT, MAJD MUNKÁSSÁGÁNAK TOVÁBBI 33 ÉVÉT A FELSŐFOKÚ OKTATÁSBAN, KATEDRÁN TÖLTÖTTE.
1920-BAN A MISKOLCI EVANGÉLIKUS JOGAKADÉMIÁRA KERÜLT MINT RENDKÍVÜLI TANÁR, 1922-TŐL PEDIG NYILVÁNOS RENDES TANÁRKÉNT OKTATOTT. 1922-BEN MAGÁNTANÁR A SZEGEDI EGYETEMEN STATISZTIKA TÁRGYKÖRBŐL, 1933-BAN PEDIG A BUDAPESTI EGYETEMEN IS MAGÁNTANÁR LETT. 1939-BEN A SZEGEDI EGYETEMEN A STATISZTIKA-KÖZGAZDASÁGTAN NYILVÁNOS RENDKÍVÜLI TANÁRÁVÁ NEVEZTÉK KI. 1940-TŐL, AMIKOR A JOGÁSZKÉPZÉS KOLOZSVÁRRA KERÜLT, Ő IS OTT TANÍTOTT, ÉS 1944-IG VEZETŐJE VOLT A STATISZTIKAI TANSZÉKNEK.
SZEGEDI EGYETEMI TANÁRSÁGÁNAK MÁSODIK PERIÓDUS 1945 VÉGÉVEL KEZDŐDÖTT EL, AMIKOR AZ EGYETEMI TANÁCS MEGBÍZÁSÁBÓL AZ 1940 ÓTA SZÜNETELŐ JOGI FAKULTÁS ÚJJÁSZERVEZÉSÉVEL FOGLALKOZOTT. TÖREKVÉSEIT SIKER KORONÁZTA, ÉS ENNEK EREDMÉNYEKÉNT 1945 ÉS 1947 KÖZÖTT A JOGI KARON A DÉKANI TEENDŐKET LÁTTA EL.
A SZEGEDI EGYETEMEN A STATISZTIKAI TANSZÉKET 1945-TŐL HALÁLÁIG, 1953-IG VEZETTE.
TUDOMÁNYOS TISZTSÉGET TÖLTÖTT BE AZ ORSZÁGOS STATISZTIKAI TANÁCSBAN, AZ ORSZÁGOS STATISZTIKAI VIZSGABIZOTTSÁGBAN, ÉS SZEGEDEN SZAKOSZTÁLYI TAG VOLT AZ ALFÖLDKUTATÓ BIZOTTSÁG TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEKCIÓJÁBAN.
TUDOMÁNYOS MUNKÁSSÁGA A NÉPESSÉGTUDOMÁNYRA, A NÉPESSÉG STATISZTIKÁRA, NÉPESSÉGPOLITIKÁRA TERJEDT KI. TOVÁBB FEJLESZTETTE A STANDARD-SZÁMÍTÁS MÓDSZERÉT, FOGLALKOZOTT A KORRELÁCIÓSZÁMÍTÁS KÉRDÉSKÖRÉVEL.