)
SZENTPÉTERY ZSIGMOND
GEOLÓGUS, PETROGRÁFUS
1880. JÚLIUS 17-ÉN SZÜLETETT NAGYKŐRÖSÖN. ELEMI ÉS KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYAIT ITT VÉGEZTE. 1898 ÉS 1902 KÖZÖTT A KOLOZSVÁRI ÉS A MÜNCHENI EGYETEMEN TANULT. 1903-BAN KAPTA MEG A TERMÉSZETRAJZ-FÖLDRAJZ SZAKOS KÖZÉPISKOLAI TANÁRI DIPLOMÁJÁT KOLOZSVÁROTT.
1902-TŐL A KOLOZSVÁRI EGYETEM ÁSVÁNY- ÉS FÖLDTANI INTÉZETÉBEN SZÁDECZKY-KARDOSS GYULA TANSZÉKVEZETŐ MELLETT TANÁRSEGÉDKÉNT, ADJUNKTUSKÉNT MAJD MAGÁNTANÁRKÉNT DOLGOZOTT.
1904-BEN DOKTORÁLT, 1911-BEN A KOLOZSVÁRI EGYETEMEN KŐZETTAN TÁRGYKÖRBŐL SZERZETT MAGÁNTANÁRI KÉPESÍTÉST.
1920-BAN A MENEKÜLT EGYETEMMEL EGYÜTT BUDAPESTRE KERÜLT, AHOL ÁTVETTE AZ ÁSVÁNY- ÉS FÖLDTANI INTÉZET VEZETÉSÉT. AMIKOR 1921-BEN AZ EGYETEM SZEGEDEN TALÁLT ÚJ OTTHONRA, GAÁL ISTVÁNT NEVEZTÉK KI TANSZÉKVEZETŐNEK. MAJD 1924-BEN SZENTPÉTERY ZSIGMOND VEZETÉSE ALATT VÁLT IGAZÁN NAGY JELENTŐSÉGŰVÉ A TANSZÉK. NAGY SZORGALOMMAL, JÓ SZERVEZŐKÉSZSÉGGEL GYŰJTÖTTE ÖSSZE A TUDOMÁNYOS OKTATÁSHOZ ÉS SZAKMAI NEVELÉSHEZ SZÜKSÉGES ANYAGOKAT. EBBEN A MUNKÁBAN SOKAT SEGÍTETTEK A TESTVÉREGYETEMEK ÉS A NEMZETI MÚZEUM IS.
1923. FEBRUÁR 6-ÁN NEVEZTÉK KI EGYETEMI NYILVÁNOS RENDES TANÁRRÁ. TUDOMÁNYOS MUNKÁJÁNAK ELISMERÉSEKÉNT A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 1929-BEN LEVELEZŐ TAGJÁVÁ VÁLASZTOTTA, MAJD 1946-BAN RENDES TAG LETT.
SZEGEDEN AZ ÁSVÁNY- ÉS FÖLDTANI TANSZÉK VEZETŐJE VOLT 1924 ÉS 1940 KÖZÖTT. KÉT ÍZBEN (1927--29, 1936--37) A TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR DÉKÁNI TISZTJÉT IS BETÖLTÖTTE.
1940-BEN, AMIKOR AZ EGYETEM VISSZAKÖLTÖZÖTT KOLOZSVÁRRA Ő IS A TÁVOZÓ PROFESSZOROK KÖZÖTT VOLT. ÚJ LENDÜLETTEL FOGOTT ISMÉT TANSZÉK ALAPÍTÁSHOZ. AZ 1941--42-ES TANÉVBEN A KOLOZSVÁRI EGYETEM REKTORÁVÁ VÁLASZTOTTÁK. A MEGVÁLTOZOTT VISZONYOK 1944-BEN ISMÉT MENEKÜLÉSRE KÉSZTETTÉK, ÚJRA BUDAPESTRE KERÜLT. A MAGYAR NEMZETI MÚZEUMBAN DOLGOZOTT 1952. ÁPRILIS 17-ÉN BEKÖVETKEZETT HALÁLÁIG.
TANULMÁNYI ÉS KUTATÓ ÚTJAI SORÁN BEJÁRTA MAGYARORSZÁGOT, ERDÉLYT, FELKERESTE A KŐZETTANILAG ÉRDEKES TERÜLETEKET AUSZTRIÁBAN, NÉMETORSZÁGBAN, OLASZORSZÁGBAN ÉS A BALKÁNON.
VIZSGÁLTA AZ ERDÉLYI-ÉRCHEGYSÉG, A GYULAI-TOROCZKÓI-PERSÁNY-HEGYSÉG ERUPTÍV KŐZETEIT. FELDOLGOZTA A BELSŐ-ÁZSIAI TIENSAN ÉS TAKLAMAKÁN MAGMÁS KŐZETEIT, KRISTÁLYOS PALÁIT. FOGLALKOZOTT SZERBIA ÉS MONTENEGRO KŐZETTANÁVAL. ÉLETE UTOLSÓ FELÉBEN FIGYELME A BÜKK-HEGYSÉG ÉS A BÖRZSÖNY KŐZETEI FELÉ FORDULT.