Sylvester János

	Sylvester János

A Szatmár megyei származású (sz. Szinérváralján 1504 k.) reformátor 1529-ben, Krakkóban folytatott tanulmányok után iratkozott be a Wittenbergi egyetemre, ahová egyes források szerint 1534-35-ben még egyszer visszatért. Protestáns meggyözödése miatt hazatérése után nem térhetett vissza szülőföldjére, hanem Nádasy Tamás hívására Sárvárra ment 1534-ben. A szintén Wittenberget járt Dévai Bíró Mátyással együtt kezdte el 1536-ban az oktatást abban az újonnan épült újszigeti elemi iskolában, amelynek híre egészen Wittenbergig eljutott. Erről tanúskodik az az ajánlólevél, amelyben maga Melanchthon ajánlja Nádasdy pártfogásába két kedves tanítványát:

"...hallom, hogy nagy költséggel iskolát állítottál, és a legnemesebb tudományok tanulását szorgalmazod. Buzgalmad ... nagy dicséretet érdemel, ... mert az utókorra tekintesz, amikor ... megőrzöd a maradék plántáló helyeket, hogy azokról az életet szolgáló tudomány ismét tovább terjedhessen Pannóniában."

Életének ebben a szakaszában készülnek el azok a munkái, amelyek a legelterjedtebbekké váltak: az iskolák számára készült Grammatica Hungarolatina, és az első magyar nyelvű Újszövetség.

1543-tól a bécsi egyetemen tanított. Élete utolsó éveiről nincsenek pontos adatok, egyesek szerint már 1553-ban, mások szerint később, 1558 körül halt meg.