1932. szeptember 25-én nagyszabású ünnepségre került sor a budapesti Eskü téren (ma Március 15. tér). A lapok is nagy terjedelemben foglalkoztam Erzsébet királyné szobrának leleplezésével, ám mégsem ezek a tudósítások kerültek a címlapokra. Néhány nappal korábban, szeptember 21-én mondott le a Károlyi Gyula vezette kormány. A Budapesti Hírlap vasárnapi vezércikke mégis Erzsébet királynéról szólt, az újság melléklete pedig két teljes oldalon méltatta õt. A Pesti Napló pedig így írt az elõzõ napi sajtóbemutatóról:

"34 esztendõvel ezelõtt törvénybe iktatták, hogy Erzsébet királynénak szobrot kell állíttatni Budapesten. Egymásután írták ki a tervpályázatokat, azok azonban eredménytelenek maradtak, míg 1920-ban végre a szoborbizottság elfogadta Zala György szobrászmûvész és Hikisch Rezsõ mûépítész tervét. Hosszas huzavona elõzte meg az emlémû elhelyezését is. Gondoltak arra, hogy a miniszterelnöki palotát lebontják és helyén állítják fel az Erzsébet szobrot, szó volt arról is, hogy a Szent-György térre kerül a szobor, a Várkert, Margitsziget, valamint a Városliget is szóbakerült. Végül is az Eskü-tér mellett döntöttek. Szombaton délelõtt volt az emlékmû sajtóbemutatója, melyen bárciházi Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár a szobor felállításának érdekes elõzményeirõl adott elõ. A bemutatón Hlatky Endre sajtófõnök, báró Kazy és Rákóczy miniszteri tanácsosok, valamint az emlékmû tervezõin kívül a miniszterelnökség több fõtisztviselõje is megjelent."

Mindenki örült, hogy végre pont került egy 34 éve húzódó ügy végére, de az öröm nem volt felhõtlen. Sokan továbbra is vitatták, hogy a megfelelõ helyre került-e az emlékmû, másrészt sok kritika érte a terveket is, egyrészt azért, mert még a háború elõtt készültek, és sokak szerint már az 1920-as elfogadásukkor is eljárt felettük az idõ. A másik "gyenge pont" az architektúra és a szobor különbözõ stílusa volt. Az egyik újságíró így írt: "Megdöbbentõ... az építmény és és a szobor összekombinálásából elõálló stíluszavar".

A nem csituló viták ellenére látványos ünneppé tették a szobor leleplezését. A királyné rokonai, egyházi és világi elõkelõségek, a néhány napja lemondott kormány összes tagja ott volt a díszemelvényen. "Az emlékmû körül díszruhás testõrök s koronaõrök álltak, körülöttük magyarruhás lányok és cserkészek vontak kordont. Az emlékmû mögött népviseletbe öltözött legények és lányok állottak". 10 óra 25 perckor érkezett meg családja kíséretében Horthy Miklós. A Himnusz eléneklése után Zsitvay Tibor igazságügyminiszter mondott beszédet. Miután Sipõcz Jenõ polgármester a fõváros nevében átvette a szobrot, elõbb a kormányzó, majd sok más elõkelõség is koszorút helyezett el a talapzaton. Budapest valamennyi templomának harangja megkondult, ezzel egyidõben a Dunán a szoborral szemben elhelyezkedõ két monitor 33 díszlövést adott le. A Szózat elhangzása után az ünnepély zárásaként a csapatok díszmenettel köszöntötték a kormányzót.