Gazdaság
Az ezeréves Magyarország
Címlap

AZ EZERÉVES MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN

A középsõ Duna nagy medencéjében kialakult ezeréves Magyarországot északon és keleten a Kárpátok veszik körül, délen az Adriai tenger, az Una, a Száva és a Duna határolja, nyugaton az Alpok végsõ keleti hegyei nyúlnak bele. Ez a terület csaknem ezer éven át - kisebb-nagyobb megszakításokkal - tartozott hazánkhoz s ezalatt legállandóbb határunk a Kárpátok koszorúja maradt. Többi határaink gyakran húzódtak beljebb a természetes országterület belseje felé, de éppen úgy elõfordult az is, hogy kitágultak, legnagyobb mértékben Nagy Lajos és I. Mátyás királyunk idejében.
 

Magyarország 1939. április 7­ig visszacsatolt területeivel

Magyarország területe a világháború kitörése idejében 325.411 km2 volt. Ebbõl a tulajdonképpeni ország 282.870 km2 területû volt, a többi 42.541 km2 Horvát-Szlavónországra jutott. A Dráván inneni ország lakosainak száma az 1910. évi - legutolsó éphazai - népszámlálás adatai szerint 18,264.533 volt, Horvát-Szlavónországban ugyanekkor 2,621.954 ember élt. Az egész országban tehát 20,886.487 lakost számláltak össze 1910-ben. Egy négyzetkilométeren ekkor átlagosan 64 ember élt. Ez a világháború elõtti ép Magyarország a mai Európa államai között terület szerint is, a lakosság száma szerint is a nyolcadik helyet foglalná el.

Anyanyelv szempontjából a következõképpen oszlott meg 1910-ben az ország lakossága: 10,050.575 (48.1%) magyar, 2,037.435 (9.8%) német, 1,967.970 (9.4%) tót, 1,833.162 (8.8%) horvát, 1,106.471 (5.3%) szerb és 472.587 (2.3 %) rutén. A trianoni Magyarországon a magyar anyanyelvûeknek csak kétharmada maradt meg, 33%-uk idegen uralom alá került.

Vallás szerint 1910-ben így alakult a lakosság számaránya: 52.1% római katolikus, 14.3% görög keleti, 12.6% református, 9.7% görög katolikus, 6.4% ágostai evangélikus, 4.5% izraelita és 0.3% unitárius.

Az ép Magyarország nagyobb helységei 1930. évi lakosszámuk sorrendjében:

 

Budapest 
1,006.184 
Pécs
61.663 
Zágráb
185.581 
Miskolc 
61.559 
Szeged 
135.071 
Hódmezõvásárhely
60.242 
Pozsony 
123.844 
Brassó 
59.234 
Debrecen 
117.275 
Fiume 
56.686 
Szabadka 
100.058 
Nyíregyháza 
51.308 
Kolozsvár
98.569 
Gyõr 
50.881 
Temesvár 
91.866 
Szatmárnémeti 
49.917 
Nagyvárad 
82.355 
Békéscsaba 
49.374 
Kecskemét
79.467 
Nagyszeben 
48.013 
Arad 
77.225 
Rákospalota 
42.949 
Kassa 
70.117 
Székesfehérvár 
40.714 
Pestszenterzsébet 
67.907 
Eszék 
40.337 
Újpest
67.400 
Szolnok 
38.764 
Kispest 
64.512 
Kiskunfélegyháza 
38.206 
Újvidék 
63.966 
Marosvásárhely 
38.116 
Cegléd 
37.413 
Hajduböszörmény 
28.914 
Sopron 
35.895 
Békés 
28.907 
Makó
35.824 
Kiskunhalas
28.829 
Szombathely 
35.758 
Komárom 
28.720 
Szentes 
32.861 
Nagykõrös 
28.591 
Nagybecskerek 
32.838 
Törökszentmiklós 
28.503 
Kaposvár
32.715 
Nagykikinda 
28.011 
Zombor 
32.256 
Baja
27.935 
Zenta 
32.044
Máramarossziget 
27.684 
Nagykanizsa 
30.869 
Mezõtúr 
27.647 
Pestszentlõrinc 
30.611 
Ungvár
26.675 
Eger 
30.424 
Munkács
26.102 
Jászberény 
30.101 
Csongrád 
26.064 
Versec 
29.423 
Gyula
25.241 

A trianoni békeszerzõdés - 1920. június 4-én - a földrajzilag egységes Magyarországból csak egy 93.073 km 2--es csonkot (28.6%) hagyott meg. Ezen a területen 1930 végén 8,688.319 ember élt. Az ép ország területébõl 232.338 km2--t - 71.4%! - szakítottak el s ezzel 14 millió ember - 63.5%! - került a szomszédos országok uralma alá. Ebbõl 103.093 km2-t és 5.300.000 embert Románia, 63.085 km2-t és 4.200.000 embert Jugoszlávia, 61.578 km2-t és 3,500.000 embert Csehszlovákia, 3972 km2-t és 300.000 embert Ausztria, 589 km2--t és 24.000 embert Lengyelország, 21 km2-t és 50.000 embert pedig Olaszország kapott. A Romániához csatolt terület maga is nagyobb, mint a Csonka Magyarországként meghagyott darab.

Magyarország 71 magyar (63) és horvát (8) vármegyéje közül csak tíz maradt megcsonkítatlan, az ép ország 12.511 helysége közül pedig csupán 3543 várost és községet hagytak meg a csonka hazának.

Csonka-Magyarország fontosabb mezõgazdasági iparainak termelési értéke 1938-ban: malomipar 513, húsfeldolgozóipar 181, dohánygyártás 130, borászat 88, sütõipar 82, tejfeldolgozóipar 77, cukorgyártás 50, cukorka- és csokoládégyártás 34, sör- és malátagyártás 28, szeszes italok gyártása 25, növényi olaj- és zsiradékgyártás 22 millió pengõ.

Vasutak hossza a trianoni Magyarország területén, az 1937. évben: 7968 km fõvasút (ebbõl 7818 km a MÁV kezelésében), 745 km helyiérdekû vasút (ebbõl 89 km a BHÉV kezelésében), 239 km közúti vasút (ebbõl 183 km a BSzKRT kezelésében). Ezen a vasúthálózaton 1690 gõzmozdony, 84 egyéb mozdony, 1608 mótorkocsi, 39 sínautó, 4943 személykocsi, 42.781 teherkocsi és 1375 egyéb kocsi közlekedett. Összesen 462 millió utast szállítottak.

Az 1938. november 2-án hozott bécsi döntés és a késõbbi magyar-szlovák határmegállapítás az addig 93.073 km2 területû és 1930-ban 8,688.319, 1939 júliusában pedig 9,100.886 lakosú, trianoni Csonka-Magyarországot 12.012 km2-rel és 1,056.657 lakossal növelte. Ehhez járult még az a kárpátaljai terület - 12.061 km2 664.826 lakossal -, melyet az 1939. március 15-én meg indult események juttattak vissza hazánknak. Az összesen 24.073 km2-rel (25.8%) és 1,721.500 lakossal (18.9%) megnövekedett mai Csonka-Magyarország kiterjedése 117.146 km2. Ezen a területen 1930-ban 10,315.683 embert számláltak össze, az 1939. júliusi adatok szerint pedig 10,822.000 ember lakott. Egy négyzetkilométeren tehát 92 lakos élt. A községek száma 4758: ebbõl 3147 van a trianoni területen, 877 a Bécsben visszacsatolt sávban és 464 a Kárpátalján.

A megnagyobbodott Csonka-Magyarország Európa országai között nagyságra a tizennegyedik, lakosainak száma szerint a tizedik.

Magyarország területe és népessége 1869 óta:
 

Év  Terület km 2  Népesség  Népsûrûség 
1869 
325.411 
15,512.379 
48 
1880 
325.411 
15,739.259 
48 
1890 
325.411 
17,463.791
54 
1900 
325.411 
19,254.559 
59 
1910 
325.411 
20,886.487 
64 
1920
93.073 
7,990.202 
86 
1930 
93.073 
8,688.319 
93 
1938
105.085 
10,138.000 
93 
1939
117.146 
10,822.000 
92 

 

A világ összes magyarjainak száma az 1930. évi népszámlálások lehetõ alapulvételével 1938. végén kb. 13 millió volt. Számuk országonként így alakul:

 
A mai Magyarországon
9,300.000
Belgiumban 
6.000 
Romániában
1,800.000 
Cubában 
4.000 
Amerikai Egyesült Államokban
600.000 
Bulgáriában 
3.000 
Uruguayban 
3.000 
Jugoszláviában
580.000 
Hollandiában 
2.800 
Szlovákiában
100.000 
Nagy-Britanniában és Írországban 
2.000 
a Német Birodalomban 
50.000 
Canadában
50.000 
Törökországban 
1.830 
Franciaországban 
40.000 
Svájcban 
1.427 
Brazíliában 
33.000 
a volt Lengyelországban
1.000 
a Szovjetúnió területén 
20.000 
Egyiptomban 
1.000 
Argentínában 
10.000 
Spanyolországban
700 
Olaszországban 
7.000 
Mexicóban 
550 

 

magyar ember él.

Országunk mai csonka területén 1910-ben a lakosság 84.1%-a volt magyar, 7%-a német, 3.9%-a rutén és 3%-a szlovák anyanyelvû; vallás szempontjából 1930-ban 61.3% volt római katolikus, 19.6% református, 5.9% görög katolikus, 5.8% izraelita és 5.5% evangélikus.

1938 december 31-én a nagyobb csonkamagyarországi városokban ennyi ember élt:

 
Budapest 
1,067.935 
Kassa
58.090 
Szeged 
140.956 
Nyíregyháza
57.961 
Debrecen 
127.935 
Békéscsaba
52.354 
Pestszenterzsébet 
86.981 
Gyõr 
51.125 
Kecskemét 
83.573 
Rákospalota 
47.521 
Kispest 
77.195 
Pestszentlõrinc 
44.393 
Újpest
75.862 
Szolnok 
44.015 
Pécs 
73.186 
Székesfehérvár 
42.262 
Miskolc 
67.370 
Kiskunfélegyháza 
37.832 
Hódmezõvásárhely 
59.090 
Cegléd 
37.482 

 

A mai Csonka-Magyarország területének 55.6%-a (11 millió kat. hold) szántó, 16.6%-a (3.4 millió kat. hold) erdõ, 10.5%-a legelõ, 7.9%-a rét, 1.8%-a szõlõ és 1.3%-a kert.

Külkereskedelmi forgalmunk (értékét millió pengõkben túntettük fel) az 1939. év elsõ felében így alakult:

Cikkek szerint:
 

B e h o z a t a I
pengõ
K i v i t e l
pengõ
Fa 
19.1 
Vágó- és igásállatok 
53.0 
Nyers fémek
15.6 
Búza 
41.1 
Nyers pamut 
12.9 
Zsír, szalonna 
11.6 
Szén 
12.6 
Villamoscikkek 
10.2 
Gépkocsi 
11.9 
Toll 
9.1 
Nyersbõr 
10.9 
Vasfélgyártmányok
8.5 
Papiros
10.8 
Tojás
8.4 
Gépek, készülékek
10.4 
Baromfi
8.1 
Ásványolaj
8.4 
Gépek, készülékek 
7.4 
Vas 
8.3 
Vasárúk
7.2 
Prémbõr
7.0 
Liszt
6.8 
Selyem
6.0 
Lóhere-, lucernamag
6.3 
Kátrányfesték 
5.8 
Hús
6.1 
Déligyümölcs 
5.5 
Kukorica
5.3 
Villamoscikkek 
4.2 
Maláta
4.4 
Vasfélgyártmányok
3.3 
Bor
4.4 

 

Országok szerint:
Német birodalom 
113.3 
Német birodalom 
146.5 
Románia
17.0 
Olaszország 
41.2 
Nagy-Britannia 
15.2 
Nagy-Britannia 
17.6 
Olaszország 
14.6 
Románia 
10.3 
Amerikai Egyesült Államok 
13.6 
Amerikai Egyesült Államok 
7.6 
Jugoszlávia
12.4 
Jugoszlávia 
7.2 
Hollandia 
8.8 
Svájc 
6.4 
Svájc 
6.7 
Hollandia 
4.6 
Lengyelország 
5.3 
Franciaország 
4.4 
Franciaország 
4.6 
Svédország 
3.9 
Egyiptom 
4.0 
Egyiptom 
3.2 

 

A VISSZACSATOLT MAGYARLAKTA FELVIDÉK.

A Bécsben, 1938 november 2-án kimondott döntõbírósági ítélet értelmében a trianoni Csonka-Magyarországhoz csatolták vissza az addig Csehszlovákiához tartozott úgynevezett Felvidék - a csehszlovákiai Tótföld (Slovensko) és Ruszinföld (Podkarpatská Rus) - túlnyomóan magyarlakta déli sávját, Pozsony és Nyitra magyar környékének kivételével.

A döntést követõ idõben (1938 december 15-én és 1939 július 15-én) ezen a - részletesebb határmegállapítás szerint - 12.012 km2-nyi visszatért területsávon 1,056.657 lakost számláltak össze. A népszámlálás területi adatai csak 11.927 km2-t öleltek fel: ez az eredmény újabb kiigazításokkal emelkedett fel 12.012 km2-re.

A visszatért felvidéki sáv részletesebb területi és népességi adatai (1938. XII. 15.):

 

Terület neve:
visszatért rész
területe
lakossága
Abaúj-Torna vm
1164
67.960
Kassa városa
93
58.090
Bars és Hont vm
1522
116.956
Bereg és Ugocsa vm
1204
133.079
Esztergom vm
535
40.085
Gömör és Kishont vm
1694
92.512
Komárom vm.
2114
165.675
Nógrád vm
696
54.224
Nyitra és Pozsony vm
1602
191.710
Ung vm
692
73.980
Zemplén vm
611
47.130

 
 
 

A népsûrûség - tehát az 1 km2-re esõ átlagos Iakosszám - ezen a területen az 1910. évi 71.7-rõl 87.1-re emelkedett. A visszacsatolt területsáv nagyobb helységei: Kassa 58.090, Munkács 27.223, Ungvár 22.624, Érsekújvár 21.903, Beregszász 19.135, Komárom (dunabalparti városrész) 17.465, Losonc 12.467, Léva 12.236, Guta 12.160, Rozsnyó 6595, Nagysurány 6562, Tardoskedd 6501, Dunaszerdahely 6410, Rimaszombat 6345, Naszvad 5843, Udvard 5678 és Szenc 5559 lakossal (az 1938 dec. 15-i adatok szerint).

A lakosság 62.3%-a római katolikus, 18.8%-a református, 7.8%-a izraelita, 7.3%-a görögkatolikus, 3.3%-a evangélikus vallású volt. Anyanyelv szempontjából 84.4% magyart, 11.9% szlovákot, 1.9% ruszint és 1% németet kaptunk vissza. A cseh-morvák kõzöl mindössze 1092 maradt meg a visszacsatolt vidékeken. A népesség 90.7%-a tudott magyarul.

A Felvidék magyarlakta sávjával visszakerült terület mûvelési ágak szerint: 1,203.000 kat. hold szántó, 344.000 hold erdõ, 181.000 hold legelõ, 176.000 hold rét, 29.000 hold kert, 12.000 hold szõlõ és 3.000 hold nádas. Termés (millió q-ban): 4.9 cukorrépa, 2.5 burgonya, 2.3 búza, 1.8 árpa, 0.7 rozs, 0.7 kukorica, 0.5 zab.

KÁRPÁTALJA.


1939 július 1-én a visszacsatolt és az 1938. évi bécsi döntésben megállapított demarkációs vonallal határolt Kárpátalján 3 közigazgatási kirendeltséget állítottak fel és ezeket járásokra osztották.

Közigazgatási kirendeltség 
Székhely
Járások 
I. Ung (székh. Ungvár) 2942 km2 128.164 lakos Ungvár
Szobránc
Perecseny
Nagyberezna
1. ungvidéki
2. szobránci
3. perecsenyi
4. nagybereznai 
II. Bereg (székh. Munkács) 2827 km2, 190.079 lakos  Munkács
Ilosva
Szolyva
1. munkácsvidéki
2. ilosvai
3. szolyvai 
III. Máramaros (székh. Huszt) 6292 km2, 346.583 lakos  Huszt
Nagyszõllõs
Ökörmezõ
Técsõ
Rahó
1. huszti
2. nagyszõllõsi
3. ökörmezõi
4. técsõi
5. rahói


 

Kárpátalja területe 12.061 km2. 1930-ban 592.901, 1939 július 15-én 664.826 lakosa volt. Nemzetiségei 1910-ben: 68.9% rutén, 12.7% magyar, 11.6% német, 4.1% szlovák és 2.5% román; 1930-ban (a csehszlovák népszámlálás szerint): 74.9% orosz, 11.9% zsidó, 4.7% magyar, 3.2% csehszlovák és 1.6% német.

Vallás szerint 1930-ban: 57.7% görögkatolikus, 20.1% görögkeleti, 12.1% izraelita, 7.2% római katolikus és 2.8% református.

Kárpátalja Legnagyobb községei az 1939 július közepén megtartott népszámlálás alapján: Huszt (Chuszt) 18.874, Nagyszõllõs (Nagy-Szevljevs) 12.569, Kõrösmezõ (Jaszinya) 11.799, Rahó (Rachov) 10.499, Técsõ (Ticsev, Tyacsevo) 9245, Alsóapsa (Nizsnya Apsa) 8046, Visk 7675, Nagybocskó (Velikij Bocskov) 7057, Nagylucska (Lucski) 6844, Szolyva (Szvaljava) 6800, Felsõapsa (Visnya Apsa) 6792, Bilke (Bilki) 6348, Kövesliget (Drahovo) 6042, Dombó (Dubovoje) 5889, Ilonca (Iljnica) 5493, Faluszlatina (Szelo Szolotvina) 5297, Herincse (Horincsovo) 5245, Ökörmezõ (Volovoje) 5125 és Tiszabogdány (Bogdan) 5005 lakossal.

(Forrás: Az ezeréves Magyarország, Bp. 1939. Pesti Hirlap Rt. 1161­1166. pp.)


(c) JATE Egyetemi Könyvtár, Szeged, 1998-1999.