Január 8. Magyarországra irányuló olasz fegyvercsempészetet leplez le a Népszava. A kisantant diplomáciai kampányt indít Magyarország ellen ("Hirtenbergi-ügy").
Január 30. P. Hindenburg, a német birodalom elnöke Adolf Hitlert, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt vezérét nevezi ki birodalmi kancellárrá, és bízza meg kormányalakítással.
Január 31. A képviselőházban Imrédy pénzügyminiszter beterjeszti a kormány új pénzügyi intézkedéseit: a 150 millió pengős költségvetési hiány fedezésére súlyos adó- és vámemeléseket, a tisztviselői fizetések újabb leszállítását, 40 milliós békekölcsönt és a külföldi hitelezők javára befizetett transzfer-alapból kincstárjegyek ellenében felszabadított 50 millió pengőt kívánják felhasználni.
Február 27. Berlinben kigyullad a birodalmi gyűlés (Reichstag) épülete. Ennek ürügyén a következő napon Hitler felfüggeszti az alkotmányt, majd feloszlatja a pártokat.
Március 4. Az Egyesült Államokban hivatalba lép F. D. Roosevelt elnök.
Május 17. Gömbös miniszterelnök a költségvetési vita kapcsán a kormány politikáját elhatárolja a Magyarországon jelentkező nemzetiszocialista mozgalmaktól. Szorgalmazza az Ausztriával való szorosabb kapcsolat létesítését, de a perszonális unió lehetőségét kizárja. A királykérdés megoldását nem tartja időszerűnek.
Június 15. Országszerte hivatalosan megalakulnak a Nemzeti Egység Pártja szervezetei, megindul a tagtoborzás.
Június 17-18. Gömbös miniszterelnök váratlan németországi látogatása. Berlinben Hitlerrel tárgyal, Erfurtban pedig részt vesz a rohamosztagosok csapatszemléjén.
Július 22. Berlinben aláírják a német-magyar kereskedelmi szerződést, mely megnyitja a német piacot a magyarországi búza, rozs, árpa és kukorica kivitele előtt.
Július 23-26. Gömbös Gyula miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter Rómába látogat. A tárgyalások központjában a magyar-olasz-osztrák együttműködés áll.
Augusztus 4-15. Gödöllőn rendezik a cserkészek IV. világtalálkozóját.
Augusztus 22. Zala megyében 75 község határát veri el a jég háromnapos vihar alatt.
Augusztus 25. Hatályba lép a kormányzói jogkör kiterjesztéséről szóló 1933:XXIII. tc.
Szeptember 1. Magyarország és Olaszország kereskedelmi megállapodást köt. (Olaszország 1,3 millió mázsa búzát importál Magyarországról.)
Szeptember 6. A belügyminiszter 145 500/1933. számú körrendeletében eltiltja a horogkeresztes jelvény használatát.
Szeptember 11. Berettyóújfaluban mondott beszédében Gömbös miniszterelnök állást foglal a diktatúra és az idegenből importált politika ellen.
Október 2. Budapesten 20 ezer frontharcos gyűlik össze; megkoszorúzzák a hősök emlékművét és az országzászlót.
Október 23. Az eladósodott paraszti birtokok védelmére hatályba lép a gazdaadósságok fizetését szabályozó 14 000/1993. ME. számú rendelet.
November 27. A budapesti és a debreceni egyetemet antiszemita zavargások miatt egy hétre bezárják. (A diákok a numerus clausus szigorúbb végrehajtását követelik.)
December 2. Gömbös miniszterelnök felavatja a lakihegyi 120 kW-os rádió nagyadót, mely megkezdi a műsorszórást.
December 16. Megindul az első trolibuszjárat Óbudán.

Január 10. Pinkamindszent (Moson m.) közelében 144 osztrák nemzetiszocialista átlépi a magyar határt.
Február 6. Rómában aláírják a Magyarország és a Szovjetunió diplomáciai kapcsolatfelvételéről szóló szerződést. Február 21. Budapesten aláírják a magyar-német kereskedelmi szerződés II. pótegyezményét. Ennek értelmében Németország átvesz 500 ezer q búzát, 250 ezer q árpát, félmillió q kukoricát, 42 ezer szarvas- és 6 ezer vágómarhát.
Március 6. Bizalmas tanácskozást tartanak Bécsben a magyar és osztrák legitimista politikusok.
Március 14-17. Rómában olasz-magyar-osztrák politikai-gazdasági tárgyalások folynak. 17-én aláírják a 3 római jegyzőkönyvet (politikai, gazdasági együttműködés; olasz-osztrák gazdasági kapcsolatok kiépítése).
Május 23. Gömbös miniszterelnök képviselőházi beszédében felszólítja a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot, hogy "olvadjon be a polgári társadalomba".
Május vége. Megindul a Válasz című irodalmi, társadalompolitikai folyóirat. (Szerkesztő: Gulyás Pál majd Sárközi György.)
Június 2. Hatályba lép a középiskoláról szóló 1934:XI. tc. Hatályba lép a Magyar Nemzeti Múzeumról szóló 1934:VIII. tc. Hatályba lép a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szervezéséről szóló 1934:X. tc., mely egy szervezetben egyesíti a Műegyetemet, az Állatorvosi Főiskolát és a soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskolát.
Június 18. Meghal Derkovits Gyula festőművész.
Június 23. Közzéteszik a kormány 5600/1934. számú rendeletét a mezőgazdaságnak nyújtandó kedvezményekről.
Június 27. Romániában az új középiskolai törvény végrehajtási utasítása kimondja, hogy a magyar nyelv kisegítő nyelvül nem használható.
Július 17. A belügyminiszter rendeletileg betiltja a Nemzetiszocialista Pártot s különböző alakulatait (Élgárda, Rendgárda, Ifjúgárda).
Július 25. A nemzetiszocialisták sikertelen fegyveres puccskísérlete Bécsben. (E. Dollfuss kancellárt meggyilkolják.)
Augusztus 2. P. Hindenburg német birodalmi elnök halála után Hitler saját kezében összpontosítja a németországi törvényhozó és végrehajtó hatalmat, valamint a hadsereg fölötti parancsnokságot.
Október 1. Kormányalakításának kétéves évfordulója alkalmából Gömbös miniszterelnök rádióbeszédet tart. Bejelenti, hogy kormánya a hitbizományi rendszer korszerű reformjára, telepítési törvény megalkotására, sajtóreformra készül. Az általános titkos választójog bevezetését a kormányzói jogkör kiterjesztéséhez köti.
Október 9. Marseille-ben egy horvát usztasa meggyilkolja II. Sándor jugoszláv királyt és J. L. Barthou francia külügyminisztert.
Október 20. Gömbös Gyula miniszterelnök hivatalos látogatásra Varsóba érkezik.
November 1. Németh Lászlót bízzák meg a Rádió irodalmi osztályának vezetésével.
December 11. A képviselőház elfogadja a Balaton fejlesztéséről szóló törvényjavaslatot.
December 14. Bemutatják a "Meseautó" című filmet. (Rendező: Gaál Béla.)
Az év folyamán. Szilárd Leó és T. Chalmers Angliában felfedezi a Szilárd-Chalmers-effektus néven ismert magkémiai jelenséget. - Megjelenik Márai Sándor "Bolhapiac" című elbeszéléskötete.

Január 21 - február 4. Rákosi Mátyás perének tárgyalása a Budapesti Büntető Törvényszéken. Február 8-án a bíróság - a Tanácsköztársaság alatti tevékenységéért - életfogytiglani fegyházra ítéli.
Január 24. Szolnokon a kormány által szervezett politikai gyűlésen Gömbös miniszterelnök a reformok megvalósítása mellett száll síkra, és bírálja a Nemzeti Egység Pártján belüli ultrakonzervatív bethlenista ellenzéket, a "csáklyások"-at. A beszéd után megindul a nyílt küzdelem a kormányban.
Március 1. A német hadsereg bevonul a Saar-vidékre.
Március 5. Horthy kormányzó feloszlatja az országgyűlést, és kiírja az új választásokat.
Március 7. A NEP-ből kilépett Bethlen István választási beszédben ismerteti azokat a kérdéseket, amelyekben nem ért egyet Gömbössel. Elutasítja a vezérelv hangoztatását, a pán-totalizmust, a külföldről imponált nemzetiszocialista eszméket, a korporációs rendszer bevezetését, amelyek "az ország nyugalmát, rendjét, hitelét és biztonságát" veszélyeztetik.s
Március 18. Szegeden Gömbös miniszterelnök bejelenti a Szociáldemokrata Párt és a szakszervezetek betiltására és a munkáskamarák felállítására vonatkozó terveit.
Március 20. Endrődön (Békés m.) a kisgazdapárti népgyűlést csendőrsortűzzel kergetik szét.
Március 31 - április 4. Országgyűlési választások vidéken, 199 nyíltszavazási kerületben.
Április 1. Budapesten megkezdi működését a Kábítószereket Ellenőrző Központi Szerv.
Április 6-7. Országgyűlési választások Budapesten.
Április 15. A minisztertanács jóváhagyja a Gömbös-féle reformprogram 4 éves munkatervét. Részletesen szabályozza a minisztériumok törvényelőkészítő munkáját 1939 őszéig. Sorrendben: sajtótörvény, orvosi kamara, kartelltörvény módosítása, ipari numerus clausus, gazdaadósságok rendezése, érdekképviseleti rendszer előkészítése, telepítési törvény, hitbizományi reform, kormányzói jogkör kiterjesztése, a felsőház reformja, képviselői összeférhetetlenség szabályozása.
Április 16. A Zilahy Lajos által meghirdetett Új Szellemi Front író tagjai Gömbös Gyula miniszterelnökkel tanácskoznak. (A Szocializmus májusi számában József Attila bírálja az Új Szellemi Frontot, mondván: a polgári értelmiség nem ismeri a magyar társadalom tényleges problémáit.)
Április 25. Hatályba lép az erdőkről és a természetvédelemről szóló 1935:IV. tc., mely a szakszerű erdőgazdálkodás érdekében - a magánerdőkre is kiterjedő hatállyal - üzemtervek készítését írja elő. A törvény felsorolja a természetvédelem tárgyait (természeti alakulat, tájrész, tájképi szépség, védett állat- és növényfajok), s elrendeli természetvédelmi területek és tájvédelmi körzetek kijelölését.
Április vége. Egyesült Polgári Ellenzék néven koalícióba tömörülnek a fővárosi ellenzéki pártok.
Június 26. Hatályba lép az Iparügyi, valamint a Kereskedelem- és Közlekedésügyi minisztériumról szóló 1935:VII. tc., mely "az ipari politika, a munkáskérdés, az iparfejlesztés, a közigazgatás és rendészet elágazó, sokirányú ügyeinek ellátása és vezetése" érdekében önálló Iparügyi Minisztériumot állít fel.
Július 28. Megindul az Esti Újság, a kormány új lapja.
Július 31. Közzéteszik a kereskedelemügyi miniszter 1/1935. számú rendeletét a 48 órás munkahét bevezetéséről és a legkisebb munkabérek megállapításáról.
Szeptember 15. A Német Birodalomban kihirdetik a nürnbergi fajvédelmi törvényeket.
Szeptember 15-16. Az MSZDP XXX. kongresszusán határozatot hoznak a fasizmus elleni harcról.
Október 3. Az olasz hadsereg hadüzenet nélkül betör Etiópiába.
November 7. A csurgói (Somogy m.) politikai gyűlésen Bethlen István élesen szembefordul Gömbös miniszterelnök diktatórikus törekvéseivel.
December 6. Berlinben titkos megállapodást kötnek Magyarország és Németország belügyi szervei a kommunisták, szabadkőművesek és minden "nemzetellenes irányzat" elleni harc összehangolásáról.
Az év folyamán. Felmérések a budapesti munkások lakásviszonyairól.

Január l. Gróf Bethlen István a Pesti Naplóban újévi nyilatkozatában a diktatúra elleni harc jelszavával közös álláspont kialakítására hívja fel a polgári ellenzéket.
Március 7. Adolf Hitler bejelenti az 1925. december 1-én kötött locarnói szerződés egyoldalú megszüntetését, és a német haderő megszállja a demilitarizált Rajna-vidéket.
Március 22. Közgyűlését tartja a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége.
Április 2. A felsőház elfogadja az 1936:IX. törvénycikket a hatósági orvosi szolgálatról.
Április 25. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 2787/1936. számú rendelete a fogadókban, vendéglőkben és kávéházakban megszünteti a borravalórendszert.
Május 7-8. A Kommunista Internacionálé végrehajtó bizottságának titkársága feloszlatja a Kommunisták Magyarországi Pártja központi bizottságát.
Május 19. Hatályba lép a családi hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokokról szóló 1936:XI. törvénycikk. - Hatályba lép a tűzrendészet fejlesztéséről szóló 1936:X. tc., kimondva, hogy a törvényhatósági jogú és a megyei városok hivatásos tűzoltóságot kötelesek fenntartani. (A törvény a légitámadások elleni védekezés megszervezésével párhuzamosan született.)
Június 3. A belügyminiszter a társadalmi rendet és közbiztonságot veszélyeztető tevékenységére hivatkozva betiltja a Böszörményi Zoltán-féle Kaszáskeresztes Pártot.
Július 5. Az erdélyi Csomakőrösön megtalálják Kőrösi Csoma Sándor hazaküldött eredeti beszámolóit.
Július 15. Hatályba lép a telepítésről és más földbirtokpolitikai intézkedésekről szóló 1936:XXVII. tc., mely "közérdekű ingatlandarabolások foganatosításával, tartós haszonbérletek alakításával, földbérlő szövetkezetek létesülésének előmozdításával, végül [...] telepítéssel" kívánja előmozdítani az önálló kisbirtok megerősödését, a falusi lakosság telekhez jutását. (A törvény 25 év alatt 400 ezer holdat irányoz elő telepítésre.) - A belügyminiszter 172 000/1936. számú rendelete a fővárosban, a törvényhatósági jogú városokban, a megyei városok és a gyógy- és üdülőhelyeken megtiltja a koldulást. Egyéb helyeken könyöradományt gyűjteni csak hatósági engedély alapján lehet.
Július 17. A Franco tábornok vezette fasiszta csapatok támadásával megindul a spanyolországi polgárháború.
Augusztus 1-16. Berlinben rendezik a XI. olimpiát.
Augusztus 19-24. Moszkvában lezajlik az ún. tizenhatok pere; Zinovjevet, Kamenyevet és társaikat halálra ítélik, és kivégzik.
Augusztus 22. A bajorországi Berchtesgadenban Horthy kormányzó A. Hitler kancellárral tárgyal a Jugoszláviával és Csehszlovákiával kapcsolatos politikáról, a román-szovjet egyezményről és Magyarország fegyverkezési egyenjogúságának kérdéséről.
Szeptember 2. A kormányzó megbízza Darányi Kálmán földművelésügyi minisztert a miniszterelnöki teendők ellátásával.
Szeptember 7. A csehszlovákiai Magyar Párt átnyújtja M. Hodza miniszterelnöknek a magyar kisebbség sérelmeit tartalmazó följegyzését.
Szeptember 10. Bemutatják a "Havi 200 fix" című filmet. (Rendező: Balogh Béla.)
Október 6. Münchenben elhuny az utókezelésen itt tartózkodó Gömbös Gyula miniszterelnök.
Október 12. Megalakul a Darányi-kormány.
Október 25-27. Németország és Olaszország megegyezik a Berlin-Róma-tengely megalakításáról és a két állam külpolitikájának összehangolásáról. (A tengely megalakulását Mussolini november 1-jén jelenti be.)
November 13. Budapesten az Oktogon teret Mussolini térnek keresztelik át.
November 25. Németország és Japán megköti az antikomintern paktumot.
Az év folyamán. Megjelenik Veres Péter "Az Alföld parasztsága" című műve.

Január 13. A budapesti Magyar Színházban Thomas Mann felolvasóestet tart.
Február 13. Lispén (Zala m.) földgáz tör fel.
Március 14. XI. Pius pápa kibocsátja "Mit brennender Sorge" (Égő aggodalommal) kezdetű enciklikáját.
Március 15. Budapesten a Múzeum-kerti ünnepségen nyilvánosságra hozzák a Márciusi Front 12 pontját.
Április 15. A budapesti rendőrség őrizetbe veszi Szálasi Ferencet, a nemzetiszocialista Nemzeti Akarat Pártja vezetőjét. Április 16-án a belügyminiszter betiltja a NAP működését.
Április 18. Szegeden Darányi miniszterelnök új, programadó beszédében állást foglal a diktatúra ellen. Bejelenti: a zsidókérdést meg kell oldani.
Április 27. A 2850/1937. ME. számú rendelet a tiszántúli öntözéses gazdálkodás fellendítése érdekében Országos Öntözésügyi Hivatalt állít fel.
Május 11. Hatályba lép a városrendezésről és az építésügyről szóló 1937:VI. tc., mely a törvényhatósági jogú és megyei városokban kötelezővé teszi a városfejlesztési és városrendezési tervek készítését.
Június 9. A belügyminiszter utasítja a rendőri szerveket a spanyolországi harcokban részt vevő magyar antifasiszták nyilvántanásba vételéről és állandó megfigyeléséről.
Július 28. Hatályba lép a kormányzói jogkör kiterjesztéséről és a kormányzóválasztásról szóló 1937:XIX. tc., mely utódajánlási joggal ruházza fel a kormányzót, s kizárja felelősségre vonását.
Szeptember 6. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt titkárságán a rendőrség lefoglalja a Szociáldemokrata Füzetek 19. számaként megjelent "Mit akar a szociáldemokrácia?" című röpiratot.
Október 13. A fővárosban és környékén megtartják az első riasztási és elsötétítési légvédelmi gyakorlatot.
Október 15. Féja Gézát a Kúria "Viharsarok" című könyvéért öt hónapi fogházra ítéli.
Október 23. Magyar Nemzetiszocialista Párt néven egyesülnek a szélsőjobboldali nemzetiszocialista pártok. (Vezére: Szálasi Ferenc.)
Október 27. A Budapesti Büntető Törvényszék megkezdi a "Néma forradalom" című könyvéért osztályellenes izgatással vádolt Kovács Imre perét.
December 3. Balatonszárszón elhuny József Attila.
December 29. Magyarországon megindul a kőolajbányászat.
Az év vége. Budapesten megnyílik az első eszpresszó.
Az év folyamán. Szent-Györgyi Albert a C-vitamin fölfedezéséért Nobel-díjat kap. - Megjelenik Erdei Ferenc "Futóhomok", Darvas József "A legnagyobb magyar falu" című szociográfiai munkája. Féja és Kovács pere és a falukutató monográfiák a magyar értelmiség figyelmét most már széles körben fordítják a falu problémáira.

Január 1. Budapesten mintegy százezer röpcédulát szórnak szét. Rajta egyetlen mondat: "1938. Szálasi!"
Január 12. Magyarország elismeri a spanyolországi Franco-kormányt, rokonszenv-nyilatkozatot tesz az antikomintern paktum mellett.
Február 4-10. Horthy Miklós kormányzó lengyelországi útja, melyen az olasz-jugoszláv-magyar-lengyel, ún. "horizontális tengely" kialakítását kívánta elérni.
Február 21. A rendőrség betiltja a Magyar Nemzetiszocialista Pártot.
Március 5. Győrben politikai gyűlést tart a Nemzeti Egység Pártja. Darányi miniszterelnök programbeszédében egymilliárd pengő értékű fegyverkezési programot jelent be.
Március 12-13. Seyss-Inquart osztrák kancellár hívására német katonaság vonul be Ausztriába.
Április 3. Horthy Miklós kormányzó rádiószózatot intéz a nemzethez, melyben elítéli a szélsőjobboldali izgatásokat, s a rend és a nyugalom fenntanását ígéri.
Április 29. Megalakul a Fajvédők Országos Szövetsége. Elnök: Héjjas Iván.
Április 30. Hatályba lép a gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról szóló 1938:XII. tc.
Május 13. Megalakul az Imrédy-kormány.
Május 29. Közzéteszik a 3400/1938. ME. számú rendeletet, mely megtiltja az állami és köztisztviselőknek, hogy a "törvényes rend követelményeibe" ütköző egyesületekbe - így a Nemzetiszocialista Magyar Párt-Hungarista Mozgalomba, a Nemzeti Frontba, a Magyar Nemzetiszocialista Pártba, egyéb nyilas pártokba és az MSZDP-be - belépjenek.
Május 25-29. Budapesten rendezik a 34. Eucharisztikus Világkongresszust.
Május 29. Hatályba lép az 1938:XV tc. a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatékonyabb biztosításáról (első zsidótörvény). - Hatályba lép az állami rend megóvása végett szükséges büntetőjogi rendelkezésekről szóló 1938:XVI. tc., mely felségsértés, hűtlenség, lázadás, izgatás, robbanóanyagok tanásával, felhasználásával elkövetett bűntettek és vétségek, valamint az 1921:III., ún. rendtörvény rendelkezéseibe ütköző cselekmények elbírálását a törvényszékek öttagú külön tanácsa hatáskörébe utalja. - Hatályba lép az egyesülési szabadsággal elkövetett visszaélések megtorlásáról szóló 1938:XVII. tc., mely a politikai pártok kivételével minden egyesület és szervezet működését a belügyminiszter által jóváhagyott alapszabályhoz köti.
Június 3. Hatályba lép a honvédelem és a közgazdaság fejlesztéséről, egyes népjóléti beruházásokról s ezek költségeinek fedezéséről szóló 1938:XX. tc.
Június 25. Horthy kormányzó megnyitja a Szent István-évet.
Június 29. A belügyminiszter feloszlatja a szabadkőműves-egyesületeket.
Augusztus 20-29. A jugoszláviai Bledben tartott konferenciájukon a kisantant államok elismerik Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát; ígérik, hogy javítanak a területükön élő magyar kisebbségek helyzetén.
Szeptember 20. Imrédy miniszterelnök, Kánya külügyminiszter, Keresztes-Fischer Lajos altábornagy Hitler kancellárral tárgyal Obersalzbergben.
Szeptember 22. A csehszlovák kormányhoz intézett magyar jegyzék a szudétanémet kérdés esetleges megoldásakor a magyarlakta területek visszaadását követeli.
Szeptember 29. N. Chamberlain angol, E. Daladier francia miniszterelnök, A. Hitler német birodalmi kancellár és B. Mussolini olasz kormányfő Münchenben szerződést írnak alá.
Október 1. Kozma Miklós volt belügyminiszter a vezérkarral karöltve megkezdi ún. szabadcsapatok ("rongyosgárda") szervezését.
Október 5. Zsolnán megalakul az autonóm szlovák kormány, miniszterelnök: Jozef Tiso.
November 2. A bécsi Belvedere-kastélyban kihirdetik a tengelyhatalmak döntőbírósági határozatát, az első bécsi döntést.
November 5. Megkezdődik a magyar bevonulás a Felvidékre és Kárpátalja déli övezetébe.
November 26. Imrédy miniszterelnök engedélyezi a magyarországi németek szervezetének, a Volksbundnak a megalakulását.

Január 6. Imrédy Béla miniszterelnök meghirdeti a Magyar Élet Mozgalmat.
Február 3. Budapesten a Dohány utcai zsinagóga ellen nyilas terroristák bombamerényletet követnek el.
Február 16. Az Imrédy-kabinet lemondása után megalakul Teleki Pál kormánya.
Február 24. Magyarország csatlakozik az antikomintern paktumhoz.
Február 25. A belügyminiszter betiltja a Magyar Nemzetiszocialista Párt-Hungarista Mozgalom, valamint a Hungarista Párt működését.
Március 8. A képviselőházban Hubay Kálmán bejelenti a Nyilaskeresztes Párt megalakulását.
Március 11. Hatályba lép a honvédelemről szóló 1939: II. tc., mely bevezeti a 12. életévtől kötelező honvédelmi nevelést, a leventekötelezettséget.
Március 14. J. Tiso miniszterelnök bejelenti az önálló Szlovák Köztársaság megalakulását.
Március 15. A német hadsereg megszállja Cseh- és Morvaországot; az elfoglalt területeket Cseh Protektorátus néven a Német Birodalomhoz csatolják. - A magyar honvédség alakulatai megkezdik a Kárpátalja megszállását.
Április 30. Cikó községben (Tolna m.) Basch Ferenc vezetésével megalakul a Volksbund, a magyarországi németek szervezete.
Május 5. Kihirdetik a "a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról" szóló 1939:IV tc.-t (ún. 2. zsidótörvény).
Május 28-29. Országgyűlési választások Magyarországon.
Június 19. A belügyminiszter felfüggeszti a Magyar Labdarúgók Szövetsége önkormányzatát.
Június 29. Makón megalakul a Nemzeti Parasztpárt.
Augusztus 23. Moszkvában Németország és a Szovjetunió megnemtámadási szerződést ír alá.
Szeptember 1. Németország megtámadja Lengyelországot. Kitör a 2. világháború.
Szeptember 21. A magyar kormány hivatalosan is megnyitja a határt a lengyel menekültek előtt. (A menekültek száma októberben közel 70 ezerre növekszik.)
Szeptember 23. Helyreáll a diplomáciai kapcsolat Magyarország és a Szovjetunió között.
Október 5. A 9300/1939. ME. számú rendelet értelmében minden 14-70 éves személy honvédelmi munkára kötelezhető.
Október 31. Utoljára jelenik meg a Pesti Napló, a legrégebbi magyar napilap.
November 3. Az Egyesült Államok kongresszusa a semlegességi törvény módosításával lehetővé teszi fegyverzet és hadfelszerelés eladását fizetség ellenében a hadban álló országoknak ("Cash and carry!" - "Fizesd és vidd!" elve).
December 18. A 11570/ 1939. ME. számú rendelet szerint minden hétfőn és pénteken hústalan napot kell tartani. A húsárusítási, ill. felszolgálási tilalom nem vonatkozik halra, vadra, belsőségekre, hurkákra, szalonnára.
December 21. Bemutatják a "Halálos tavasz" című filmet. (Rendező: Kalmár László.)
Az év folyamán. Megjelenik Németh László "Kisebbségben" című tanulmánykötete.

Január. Közzéteszik az 1939. évben készült statisztikát a bányamunkásokról.
Január 30. A földművelésügyi miniszter elrendeli az erősen korpatartalmú fekete, ún. "népkenyér" készítését.
Március 17. Teleki Pál miniszterelnök ötmillió dollárt helyez letétbe Pelényi János washingtoni követnél egy esetleges magyar emigrációs kormány céljaira.
Március. Adatok szerint az év első negyedének gyáripari termelése 13%-kal haladja meg 1939 azonos időszakáét.
Április 6. Közzéteszik a 2520/1940. számú kormányrendeletet a cukor- és zsírjegyek bevezetéséről.
Április 20. Hatályba lép a kishaszonbérletek alakításáról, kisbirtokok és házhelyek szerzésének előmozdításáról szóló 1940:IV. tc.
Május 10. A hadiüzemek élére a honvédelmi miniszter katonai parancsnokokat nevez ki.
Május 29. A 3750/1940. számú kormányrendelet előírja a gabonakészletek, a zöldség, szálastakarmány, a hüvelyes vetemények és a tengerikészletek hatósági összeírását; megtiltja a termények piaci értékesítését; elrendeli a fölöslegek állami felvásárlását.
Június 3. A kormány elrendeli a külfölddel való levelezés és a külföldi távíró- és távbeszélő-forgalom ellenőrzését.
Június 21. A 4570/1940. számú kormányrendelet zárolja a honvédelmi ipar számára szükséges nyersanyagokat.
Június 27. A minisztertanács ülése állást foglal amellett, hogy ha Románia teljesíti a Szovjetunió Észak-Bukovinára és Besszarábiára vonatkozó területi követeléseit, kényszeríteni kell a magyar területi igények kielégítésére is.
Július 12. Kihirdetik az 1940:XX. tc.-t az iskolázási kötelezettségről és a nyolcosztályos népiskoláról.
Augusztus 14. Hatályba lép az 1940: XXIII. tc. az Országos Nép- és Családvédelmi Alapról (ONCSA). Feladata a sokgyermekes családok intézményes támogatása, a gyermekvédelem, szegény sorsú családok gazdasági támogatása.
Augusztus 30. Bécsben a Németország és Olaszország külügyminisztereinek vezetése alatti döntőbíróság meghozza ítéletét a magyar-román vitában (2. bécsi döntés).
Szeptember 5. A honvédcsapatok megkezdik a bevonulást a 2. bécsi döntés értelmében Magyarországnak ítélt területekre.
Szeptember 25. A 6840/1940. ME. sz. rendelet engedélyezi közalkalmazottak belépését politikai pártokba.
Szeptember 27. Nyilaskeresztes Pártban egyesülnek a különböző nyilas pártok.
Október 8. Bartók Béla és felesége, Pásztory Ditta búcsúhangversenye Budapesten.
Október 21. Imrédy Béla volt miniszterelnök Magyar Megújulás Pártja néven új, szélsőjobboldali ellenzéki pártot alapít.
Október 30. Szabadon bocsátják a kommunista szervezkedésért 1934-ben életfogytiglani fegyházra ítélt Rákosi Mátyást és Vas Zoltánt, akik a Szovjetunióba távoznak.
November 20. Magyarország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.
December 12. Életbe lép a 8700/1940. ME. számú rendelet, mely előírja a közvilágítás 25%-os csökkentését, és megtiltja a díszkivilágítást. - Belgrádban aláírják a magyar-jugoszláv örök barátsági szerződést.
Az év folyamán. A Magyarországhoz csatolt erdélyi területről mintegy 200 ezer román nemzetiségű lakos költözik Romániába, míg a román uralom alatti Dél-Erdélyből mintegy 60 ezer magyar költözik az anyaországba. - Budapesten megalakul a Györffy-Kollégium.

Január 10. A 280/1941. számú kormányrendelet szabályozza a háztartásokban tartható élelmiszerek mennyiségét.
Március 12. Az 1700/1941. ME. számú rendelet a Nemzeti Önállósítási Alapról. A 40. életévüket még be nem töltött, gazdasági vagy szellemi szabadpályán elhelyezkedni kívánó személyek számára kölcsönt folyósít az önálló egzisztencia megteremtésére.
Március 20. Moszkvában a szovjet kormány megbízottai 56 darab 1848-as magyar zászlót adnak át a magyar megbízottaknak.
Március 27. Katonai puccs Jugoszláviában.
Április 2. A német hadsereg megkezdi a Jugoszlávia elleni felvonulást Magyarország területén.
Április 3. Teleki Pál miniszterelnök öngyilkosságot követ el. - Horthy Bárdossy Lászlót nevezi ki miniszterelnökké.
Április 6. Az első légiriadó Budapesten. (Oka: jugoszláv bombázók magyar területen átrepülve Graz térségét támadják.)
Április 11. Magyarország bekapcsolódik a Jugoszlávia elleni támadásba.