Aba Novák Vilmos
1894-1941

Festő, grafikus, a modern magyar festészet egyik legeredetibb és legelhivatottabb tehetsége. A budapest Képzőművészeti Főiskolán tanult Révész Imre tanítványaként, majd a szolnoki és a nagybányai művésztelepen dolgozott. 1928 és 1930 között ösztöndíjas a Római Magyar Akadémián, 1939-től tanít a Képzőművészeti Főiskolán.
Itáliai tanulmányútjának tanulságai később monumentális igényű murális alkotásaiban összegződnek. Stílusában az expresszionizmus és az olasz noveccento elemei keveredtek. Harsány színekkel festett, monumentalitás, dinamikus színek jellemezték.

Kedvelt témája a falusi vásár és a cirkusz világa. Számos állami és egyházi megbízatást teljesített: pl. a szegedi Szent Demeter kápolna(1931), a jászszentandrási római katolikus templom freskói(1933), a szegedi Hősök Kapuja(1936), a székesfehérvári Szent István-mauzóleum(1938).
1930-tól egyre több időt tölt a szolnoki művésztelepen, sőt tanítványait is oda irányítja. Életképei sajátos színekkel és ízekkel gazdagodnak. Több díjat nyert: 1937-ben a párizsi világkiállítás, 1939-ben a Velencei Biennálé nagydíját. Képeit a Magyar Nemzeti Galéria és más közgyűjtemények mellett számos magángyűjtemény is őrzi.

Válogatás Aba Novák Vilmos képeiből