Mi az iparművész kulturális és társadalmi hivatása?

Az iparművész a kultúra alaptényezője, mert az életgyakorlat eszköze és irányítója. Művészetének 7 ágazata magában foglalja egy nép minden kultúrigényét és kultúréletének minden feltételét.
1. Az építő-iparművész teremti meg a család, a munka, a szórakozás stb. otthonait, tehát az emberi életfunkciókat hordozó eszközöket.
2. A grafikus-iparművész teremti meg a tudományos, az irodalmi, az üzleti, a sajtó, egyszóval a szellemi és gazdasági életmegnyilvánulások eszközeit.
3. A textil-iparművész minden produktuma nélkülözhetetlen életeszköz.
4. A kerámia-iparművész az étkezés, a lakásnövényzet edényeit, a ház és lakásarchitektúra részleteit alakítja.
5. Az ötvös-iparművész a kegyesség tárgyait, a fémből készült életeszközözket formálja.
6-7. A szobrász- és festő-iparművész az architektúrák komponensei.
Az iparművész kultúrális hivatása tehát az, hogy a test, a szellem és a lélek, röviden: az ember életgyakorlatának eszközeit megteremtse. E munka nélkül az életgyakorlat fejlett foka elképzelhetetlen, ezért: az iparművészet a kultúra alaptényezője.

Ebből is következik az iparművészet társadalmi szerepe. Az iparművészet az életgyakorlatnak nemcsak eszköze, hanem irányítója is. A lakás, a munkahely stb. nemcsak hordozója, hanem alakítója is a benne folyó életnek. Tehát az iparművész a magyar ízlés kialakítója és irányítója. Ezért szerepet kell, hogy kapjon minden olyan helyen, ahol a magyar ízlés nevelésére alkalom nyílik. Ilyen helyek:
a, állami, közületi, vállalati és más propagandaszervek;
b, az ipar és a kereskedelem ellenőrzése;
c, a közhatóságoknál felállítandó iparművészeti ügyosztályok;
d, az idegenforgalom, az ünnepségek, vásárok és kiállítások irányítása;
e, a népművészet, a háziipar, a néprajzi múzeumok és gyűjtések ellenőrzése és szervezése;
f, a köny- és lapkiadás, a nyomdászat, a divat, az utca, a reklám stb. szemmel tartása.
Íme az iparművészpálya hatalmas lehetőségei. Miért kell az iparművészenek mégis emberfeletti harcot vívni életlehetőségeiért?

Csaba Rezső - Juhász László - Szűcs Pál: Új magyar iparművészet felé (1940 augusztus) /Részlet/