Hubay (Huber) Jenõ

Budapest, 1858. szeptember 15. - Budapest, 1937. március 12.

Hegedûmûvész, zenepedagógus, zeneszerzõ

Apja, Huber Károly és Gobbi Alajos tanítványa.
1873-1876: Joachim tanítványa Berlinben
1876-1878: Budapesten zeneszerzést tanult, gyakran játszott együtt Liszt Ferenccel
1879-1881: Párizsban, Londonban, Brüsszelben, Algírban hangversenyezett
1882-1886: a brüsszeli konzervatórium hegedûtanára
1886: a budapesti Zeneakadémia hegedûtanszakának vezetõje
Vonósnégyest alapított, sikerrel turnézott külföldön
1894: az Operaház bemutatta A cremonai hegedûs c. dalmûvét, amely világsikert aratott
Világhírû tanítványokat nevelt, de az I. világháború idején inkább a zeneszerzés felé fordult. A tanácsköztársaság idején Bécsbe, majd Svájcba utazott.
1919: kinevezték a Zeneakadémia élére
1921: Dante szimfónia
1923: Petõfi szimfónia, Anna Karenina
Visszatért a koncertpódiumra is.
1936: az Anna Kareninát más külföldi városok után sikerrel mutatták be Bécsben is
1934: lemondott a Zeneakadémia igazgatói tisztérõl, de annak tiszteletbeli örökös elnöke maradt
1937. Temetésén egyik kiváló tanítványa, Zathureczky Ede mondott beszédet.

Korának legnagyobb elõadómûvészei közé tartozott, a romantikus hegedûvirtuóz nemzedék hagyományait folytatta. Kiváló nevelõ volt, a magyar hegedûiskola megteremtõje. Kultúrpolitikája konzervatív volt, nem értett egyet Bartók, Kodály és Dohnányi direktóriumbeli részvételével. Élete végéig a magyar zenei élet hivatalos vezetõje volt.