A u t ó s p o r t

Talán nem mindenki tudja azt, hogy az autósport tulajdonképpeni első magyar GP versenyét nem a Hungaroringen, hanem a Népligetben rendezték meg. Az eseményre 1936. június 21-én, egy vasárnapi napon került sor. Egy héttel korábban, június 15-én jelent meg az alábbi írás a Nemzeti Sport hasábjain. A cikk röviden bemutatja az autóversenyzés történetét, és megindokolja, hogy miért volt nagy jelentősége a magyar GP-versenynek. (A beszámolót a korabeli helyesírás szabályai szerint adjuk közre.)

Uj korszakot nyit a magyar Nagydíj a nemzetközi Grand Prix-k történelmében?


MIBEN REJLIK A NAGY MAGYAR ERŐPRÓBA RITKA SPORTJELENTŐSÉGE?


- Saját tudósítónktól -

Mához egy hétre lecsap az indító zászlaja a Népligetben, hogy fülrepesztő motordörgés és kompresszorsivítás közben engedve útjukra a világ legjobb versenyzőit, akik a magyar Grand Prix keretében mérik össze erejüket [sic!]. Magyar szempontból ritka ünnep lesz ez a vasárnap, hiszen mérföldköve lesz annak a korszaknak, mely bennünket is bevezet azoknak az országoknak a sorába, melyek az automobil szempontjából is megérdemlik a kultúrállam jelzőt. Amikor a környező államok közül eddig csupán Csehszlovákia rendezett GP-t és utóbb erről is letett - mondhatni nemzeti sikert jelent június 21-ike!
A Magyar GP - bár szervesen illeszkedik bele az úgynevezett Grande Épreuve-ök sorába - túlnő a szokásos Nagydíj kereteken. Ezt szögezi le a világsajtó is, amikor a magyar versenyről mint az év legnagyobb jelentőségű erőpróbájáról számol be s hosszú cikkekben méltatja annak ritka sportbeli súlyát.
A küszöbön álló magyar GP sportjelentőségének méltatásához vissza kell pillantanunk a multba és vázolnunk az autóversenysport jelenlegi helyzetét.
A háború utáni tespedés után teljes erővel indult meg a sebességi versenyzés, a gyárak teljes gőzzel feküdtek bele az országúti sportba, hatalmas mezőnyök álltak rajthoz. Közönségszázezrek jelenlétében folytak le a nagy erőpróbák, a nagyrészt egyenlő erők találkozása nyilt küzdelmeket eredményezett, ami alkalmas volt az érdeklődés fokozására, mert hiszen a sport igazi savát-borsát a küzdelem, a késhegyig tartó harc adja meg.
Az utóbbi években mintha megváltozott volna a GP-k képe. A németek nemzeti ügynek tekintették az autóversenyzést, a német kormány hatalmas összegekkel sietett az MB és az Auto-Union gyár segítségére, megszülettek a Mercedes Benz és a Porsche versenykocsik. Az óriási anyagi felkészültség, a német konstruktőrök tökéletes munkája meghozta az eredményt, a német kocsik verhetetleneknek bizonyultak, ahol indultak: sorra nyerték a versenyeket és egymás között intézték el a győzelem és a helyezések sorsát. A hajdan éllovas olasz versenysport háttérbe szorult, a franciák nem is avatkoztak bele a küzdelmekbe, a német versenykocsik mondhatni diadalútban vándoroltak versenyről-versenyre.
A németek diadalsorozatának a versenysport adta meg az árát. A közönség érdeklődése nem csappant, aminek kiáltó bizonyítéka a francia GP 280.000 főnyi fizető nézője, másrészt azonban a gyárak kezdtek visszavonulni a versenyzéstől, abból az elgondolásból indulva ki, hogy amíg a siker reményével nem vehetik fel a küzdelmet, inkább a kulisszák bögül [sic!] figyelik az eseményeket és minden erejüket az új versenygépek megteremtésére fordítják.
Az elmúlt hónapok lázas tevékenységben teltek el, különösen az olasz Alfa Romeo-gyár feküdt bele ugyancsak állami támogatással az új versenykocsi-csodák építésébe. Megszülettek az új Alfák, melyek a szakértők szerint alkalmasak arra, hogy a németeket megállítsák diadalsorozatukban.
A minap lefutott Barcelona Nagydíjon megtört a jég. Tazio Nuvolari, minden idők legnagyobb országúti sebességi versenyzője kicsikarta a győzelmet a teljes MB- és AU-gárdával szemben. Az egész autósvilág felfigyelt a barcelonai eredményre, mely mintegy hírnöke volt a "szebb" idők eljövetelének.
Az általános felfogás szerint: ha a magyar GP-n sikerül az olaszoknak kivívniok a győzelmet, úgy a nemzetközi GP-k történelmében új korszak nyílik. Ujra nyilt küzdelmek kerülnek eldöntésre, újra régifényében virágzik az autóversenysport!
A németek természetesen nagyon is tisztában vannak azzal, hogy számukra kettős jelentőségű a magyar GP, hiszen nehezen kivívott hegemóniájuk forog kockán. Lázas munkával készülnek a versenyre, mely útvonalának természeténél fogva is kemény diót ígér. A népligeti pálya inkább ügyességi, mint GP-pálya, mondhatni egyetlen egyenese sincsen, A Simor-utcai szakaszt kivéve, ami nagyon kedvez a zsonglőr Nuvolarinak, aki mint régi motorkerékpárversenyző különösen a fordulótechnika terén nagy. A németek közül Stuck és Rosemeyer mestere a fordulónak és alkalmas szükség esetén vadulásra, Caracciola inkább a technika embere, Chiron pedig közismert arról, hogy nem vállal kockázatokat. Nuvolari Alfája sebesség dolgában nem marad el az AU- és az MB-kocsik mögött, szintén 300 lóerő felett teljesít és hála független rugózású alvázának, stabilitás szempontjából sincsen hátrányban. Az esélyek tehát nyiltak!
Ez a magyarázata annak, hogy a magyar GP-t a világsajtó az év legnagyobb és legjelentősebb versenyének ismeri el.


Készülődés a GP-re