Bozsi Mihály : (Bozsiderácz) Budapesten született 1911. március 2-án. Vízilabdázóként és úszóként is versenyzett. 1936-ban olimpiai bajnok, 1931-ben, 1934-ben és 1938-ban Európa-bajnok. 1930 és 1942 között 12 magyar bajnokságot nyert az UTE csapatával. 64-szer szerepelt a válogatottban. Visszavonulása (1942) után edzőkent és játékvezetőként dolgozott. A Vasassal magyar bajnok (1947, 1949, 1953), kupagyőztes (1962). Úszóként 1933-ban magyar bajnok a 4X200-as gyorsúszó váltó tagjaként, folyamúszásban hatszoros csapatbajnok. Egyszer szerepelt a válogatottban. 1984. május 5-én hunyt el Budapesten.

Brandi Jenő : (Brandeiszki) 1913. május 23-án született Budapesten. 1934-től 1949-ig pólózott. Olimpiai bajnok (1936), ezüstérmes (1948). Kétszeres EB-győztes (1934, 1938). A BSE-vel magyar bajnok (1940, 1947, 1949). 61-szeres válogatott. 1950-től haláláig edzősködött. Nemzetközi minősítésű versenybíró volt, sportdiplomáciai munkát is vegzett. Budapeseten hunyt el 1980. december 4-én.

Bródy György : Budapesten született 1908. július 21-én. 74 alkalommal védte a magyar pólócsapat kapuját. a III. ker. TVE bajnokcsapatának tagja (1928). Európa-bajnok (1931, 1934). Kétszeres olimpiai bajnok (Los Angeles, 1932 ; Berlin, 1936). 1945-1947-ben sportvezető, a MÚSZ alelnöke. 1948-ban mint külkereskedő külföldi útjáról nem tért haza. Dél-Afrikában telepedett le, ott fonalgyárat vezetett. Johannesburgban hunyt el, 1967. augusztus 5-én.

Halassy Olivér : (Haltmayer) 1909. július 31-én született Újpesten. Diákkorában villamosbalesetet szenvedett, bal lábának egy részét csonkolni kellett. Ennek ellenére mégis kiváló úszó lett belőle. 5 alkalommal volt az úszóvalogatott tagja, különböző távokon összesen 25 országos bajnokságot nyert. 1931-ben 1500 m gyorson Európa-bajnok. Legnagyobb sikereit mégis vízilabdában érte el, 91-szeres válogatott, Los Angelesben (1932) és Berlinben (1936) olimpiai bajnok. 1931-ben, 1934-ben és 1938-ban Európa-bajnok. 1946. szeptember 10-én halt meg Budapesten.

Hazai Kálmán : (Henszelman) Marosvásárhelyen született 1913. július 17-én. 1939-ig az MTK-ban úszott és pólózott, később a BSE versenyzője lett. 1939 és 1942 között 40 alkalommal szerepelt a válogatottban. 1940-ben bajnok a BSE-vel, csapata 100%-os teljesítményt nyújtott abban a szezonban! Kupagyőztes (1937), EB-aranyérmes (1937), olimpiai bajnok (1936). 1945-től Svédországban él, nyugdíjba vonulásáig úszóedzőként dolgozott.

Homonnai Márton : (Hlavacsek) Budapesten született 1906. február 5-én. Kezdetben úszó volt, ott válogatott szintre jutott, de később inkább a vízilabdával foglalkozott. Kétszeres olimpiai bajnok (1932, 1936), négyszer nyert Európa-bajnokságot (1926, 1927, 1931, 1934). Magyar bajnok a III. ker. TVE-vel (1923, 1924). 110 alkalommal szerepelt a válogatottban. Visszavonulása után utánpótlásneveléssel foglalkozott, szakírókent ill. politikusként is tevékenykedett. 1945-ben távollétében háborús bűnösnek nyilvánították, mivel aktív tagja volt a Nyilaskeresztes Pártnak. Dél-Amerikában élt, edzőként dolgozott. Rio de Janeiroban halt meg 1969. október 15-én.

Kutasi György : 1910. szeptember 16-án született Fiume városában. Az UTE kapusa, magyar bajnok megszakítás nélkül 1932 és 1938 között, majd 1945-ben és 1946-ban is. Európa-bajnok (1934). A berlini olimpián (1936) a Málta elleni mérkőzésen (12-0) védte a magyar kaput. 5 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. A 40-es évek vegén emigrált. Melbourne-ben hunyt el 1977. június 29-én.

Molnár István : Budapesten született 1913. január 5-én. 1932-től 1944-ig az FTC-ben, 1945-1947 között a Vasasban pólózott. 1944-ben és 1947-ben magyar bajnok, 1938-ban Európa-bajnok, 1936-ban olimpiai bajnok. 1934-44 között a Nemzeti Sportuszoda titkára, a háború után az OTSH munkatársa. a Népstadion megnyitásától (1953) haláláig az intézmény bemondójaként is dolgozott. 1983. július 4-én hunyt el Budapesten.

Németh János : Budapesten született 1906. június 12-én. Több klubcsapatban is szerepelt (1921-1925 NSC, 1926-1939 UTE, 1940-1945 FTC), 1930 és 1944 között 11-szer nyert magyar bajnokságot. Háromszoros Európa-bajnok (1931, 1934, 1938), kétszeres olimpiai bajnok (1932 Los Angeles, 1936 Berlin). 105 alkalommal játszott a válogatottban, egyszer az úszóvalogatott tagja is volt. 1943-44-ben és 1948-ban szövetségi kapitányként vezete a pólóválogatottat, a londoni olimpián ezüstérmet szerzett csapatával (1948). 1949-ben külföldre távozott, úszóedzőként dolgozott. Madridban hunyt el 1988. március 5-én.

Sárkány Miklós : 1908. augusztus 15-én született Budapesten. 15 éves korától kezdett vízilabdázni. 1928-ban magyar bajnok a III. ker. TVE-vel, később az UTE csapatába igazolt, ahol három bajnoki elsőséget "gyűjtött be" (1938, 1939, 1941). 1929-től 1939-ig 60-szor szerepelt a válogatottban. Európa-bajnok (1931, 1934, 1938), olimpiai bajnok (1932 Los Angeles, 1936 Berlin). A háború után szövetségi kapitány (1945-1947) és az UTE edzője, az 50-es évek végén hivatalos engedéllyel külföldre szerződött, az NSZK szövetségi kapitánya is volt (1969-1973). Bécsben hunyt el 1998. december 20-án.

Tarics Sándor : (Alexander) Budapesten született 1913. szeptember 23-án. 1931-40 között vízilabdázott a MAC csapatában. 1936-ban olimpiai bajnok. 1947-49 között a budapesti műegyetem magantanára volt. 1949-ben kivándorolt a USA-ba, ahol építészmérnökként dolgozik. Ő tervezte meg az Egyesült Államokban az első speciális földrengésálló rugós épületalapozást (1985).