Operaénekesnő, drámai szoprán. Régi köznemesi családból származik, Kömendről. Énektanulmányait a Zeneakadémián végezte Anthes György növendékeként, később Nápolyban Fernando de Lucia tanítványa volt. Próbaéneklésre jelentkezett az Operaházban, de mivel válasz nélkül hagyták, a Városi Színházhoz szerződött, ahol Az álarcosbál Ameliájaként debütált, majd 1923-ban az Operaházban szintén fellépett ebben a szerepben. 1923-24-ben az Opera magánénekesnője, később tiszteletbeli tagja. 1925-42 között a bécsi Staatsoper magánénekesnője, de közben is állandó sikereket aratott az Operaházban. Vendégszerepelt a Salzburgi Ünnepi Játékokon, a Szegedi Szabadtéri Játékokon, és a kontinens számos nagy operaházában: Párizs, London, a milánói Scala. Hangja a legnagyobb terjedelmű, legkifejezőbb, leggazdagabb szoprán hangok közé tartozik. 1924-ben elnyerte a "Rákosi Jenő-díjat", 1929-ben pedig a svéd király a "Pro litteris et artibus" érdemrend aranykeresztjével tüntette ki.

Főbb szerepei: Amelia (Verdi: Az Álarcosbál), Turandot (Puccini), Leonóra (Beethoven: Fidelio), Tosca (Puccini), Donna Anna (Mozart: Don Giovanni), Constanza (Mozart: Szüktetés a szerájból), Norma (Bellini), Senta (Wagner: A bolygó hollandi), Elza (Wagner: Lohengrin)