rendkívüli

1935 márciusában, egy évvel a képviselõk mandátumának lejárta elõtt Horthy, aki - szerényen - csak a "kormányzó" címet birtokolta, feloszlatta az országgyûlést, és kiírta az általános választásokat. (~-nek is nevezhetnénk ezeket, habár Magyarországon régóta ~ volt minden választás. Az volt benne a ~, hogy csupán a lakosság mintegy egynegyede volt szavazóképes, [egy 1925-ös törvény alapján], továbbá a nyílt szavazás biztosította a mindenkori kormánypárt gyõzelmét.)

Március 18-án Gömbös Gyula, a Nemzeti Egység Pártja (a kormánypárt) választási nagygyûlését Porlódon tartotta. Félreérthetetlen volt ez a gesztus: Porlódról indult ugye maga Horthy is másfél évtizeddel ezelõtt. Gömbös beszédében "új korszakot", sõt "új ezredévet" ígért a porlódiaknak, s ezt annál is könnyebben tehette, mert egy évezredet csak a végén lehet számon kérni. A beszédben nemigen titkolta, hogy a szocdemek felszámolására törekszik, és a szakszervezeteket valamiféle olasz fasiszta mintára elképzelt "munkáskamarákkal" kívánja fölcserélni. Egyáltalán, úgy beszélt, mint aki a bankok, a nagytõke megszorongatására készül a kisemberek nevében, és nem egy totális fasiszta államgépezet kiépítésére. (Zárójelben: Hitler két nappal elõtte jelentette be, hogy a versailles-i szerzõdést nem tartja magára nézve kötelezõnek, és bevezeti Németországban az általános hadkötelezettséget.)

A nemzeti generálszószba mártott maszlagot lenyelte a porlódi nemzet. És amikor egy év múlva, a spanyol polgárháború kirobbanása miatt a porlódi paprika iránt soha nem látott érdeklõdés mutatkozott, sõt a kormány a 48 órás munkahetet is bevezette, a porlódiak bizalma csak megerõsödött Gömbösben. Az már nem Gömbös hibája, hogy nem tudott élni - sokáig - a ~ bizalommal: 1936. október 6-án, a "Havi 200 fix" címû magyar filmremek porlódi bemutatója elõtt, az aradi vértanúk napján, de egy müncheni klinikán a maga részérõl befejezte a magyarság "új ezredévét".

© Temesi Ferenc : Por. Regény. 1-2. köt. Bp : Magvető, 1986, 1987; 471, 637 p.