Technika/Tudomány
Az ipar csodái
Címlap

Hogyan készül az autó?

Sok millió autó közlekedik ma már az egész világon s nem egészen alaptalanul látják az autóban korunk jelképét. A gépjárműiparral valóban a világgazdaság is a legszorosabb kapcsolatban áll; földolaj és kaucsuk kimagasló nemzetközi jelentőségre tettek szert általa és az észszerű üzem, a "racionalizálás" fogalma is először a Ford-féle autógyárakban nyert értelmet, és innen kiindulva a technika összes területeit meghódította. Csak óriási és legmodernebbül berendezett gyárak képesek gépkocsikat haszonnal előállítani. A vevők igényei, olcsóság és minőség szempontjából, az éles verseny folytán, oly fokozottak, hogy nagyon nagyszámú darabon aluli gyártásuk egyáltalán nem bizonyulna gazdaságosnak. Feleslegesnek mutatkozó részek kirekesztése, ezzel szemben a nélkülözhetetlen alkatrészek legjobb anyagainak kiválasztása, legmesszebbmenő sorozatos gyártás, a használatos automaták szabatossága mellett, magától értetődő feltételekké váltak és kevés iparüzem gyártási folyamatának megfigyelése oly tanulságos és élvezetes, mint egy jól felszerelt autógyáré. Az “Adler Művek” egy ünnepi száma a frankfurti gyárban végzett körsétáról számol be. Vegyünk részt e körsétán. Mindenekelőtt a befutott üzemanyagok ellenőrzés alá kerülnek. Olyan cég ugyanis, mely gyártmányaiért messzemenő garanciát vállal, nem bízza és nem is bízhatja magát a nyersanyagszállítók ígéreteire. Nagy, modernül berendezett laboratóriumokban tapasztalt szakemberek egész vezérkara végzi tehát a különböző vizsgálatokat. Mint a középkori alkimisták konyhájában, bizarr alakú lombikok és dugattyúk, sorakoznak egymás hegyén-hátán. A különbség csak abban van, hogy akkor zavaros fantáziával a bölcsek kövét avagy aranyat kutattak, míg ma józan tudósmunkával, nikkel, kobalt és szén kis nyomait kell kimutatni. A kémiai elemzést (analízist) fizikai eljárások támogatják; igen magas hőmérsékleteket és erős villamos áramokat használnak fel, hogy az anyagok belső szerkezetét kifürkésszék. Természetesen nem csupán a keverék, hanem mindenekelőtt az anyag alkatrészeinek szerkezete határozza meg a szilárdsági tulajdonságokat. A törési és csiszolási helyeket ezért folytatólag mikroszkópikus vizsgálat alá veszik és lefotografálják. "Hogy a gyártás egyenletességéről feltétlen biztonságot nyerjenek", az Adler Művekben (és hasonlóan mindegyik jól felszerelt gyárban) állandóan kémpróbákat végeznek a szerelésre készen álló műhelyi darabokon.

Az összes nyersanyagokból azonban még külön próbadarabokat is vesznek s ezeket szakítógépeken, tartós döngető szerkezeteken és golyónyomós présen megbízhatóságuk szempontjából a leggondosabban megvizsgálják. Az összes nyersanyagokat, félkészgyártmányokat és idegen speciális cégektől beszerzett alkatrészeket, amikor a raktárakból kikerülnek, a legmodernebb közlekedési eszközök, - mint elektromos targoncák (kordékon), függővasutak, paternoster művek (vederművek) - útján osztják el. Emellett a mai raktárak merőben eltérnek a régi tárolóktól; csak a be- és kiszállítás közötti átjáróhelyek gyanánt szolgálnak, hely- és raktárbér megtakarítása céljából a gyárak rendkívül mozgékony eladószervezetekkel rendelkeznek, melyek a piachoz és gyártáshoz a legérzékenyebb módon alkalmazkodnak. Beszerzési és eladási igazgatás, szerkesztési iroda és üzemvezetés: mindez bizonyos fokig a legnagyobb szabatossággal dolgozó óraműhöz hasonlítható. Az előbb szokásos kézművi úton való előállítás ily körülmények között teljesen eltűnt; a sorbagyártás fogalma új különleges gépeket és gyártási módszereket vezetett be, s ezeket gondos megfontolás alapján fejlesztették tovább. A munkafolyamat egyes szakaszainál megtakarítható másodpercek a darabok nagy számánál már kedvező eredményeket szolgáltatnak. Az előállítás olcsósága gyakran lényegtelen formaváltoztatásokkal is fokozható olyképpen, hogy a munka könnyebb lesz, vagy időtartama csökken.

A szilánkok, avagy: elszabások okozta veszteségekkel is rendszeresen megbirkóztak, a nyersdarabok öntés és kovácsolás útján gyakran már oly pontos méretű előformát nyernek, hogy csupán a milliméter törtrészeinek eltávolítása szükséges. Préselés, avagy hegesztés útján nyert szilánkmentes formázás mindenképpen a legkiválóbbnak bizonyul, ahol azonban vágásra van szükség, ott gyorsacél és speciális fémből készült szerszámokkal találkozunk, melyek aránylag legrövidebb idő alatt a lehető legnagyobb teljesítményeket győzik. Teljesítményen az időegység alatt elvégzett munkát értjük; tehát annál nagyobb lesz a teljesítmény, mennél kisebb az idő. avagy mennél nagyobb az elvégzett munka; ezért legnagyobb vágási sebesség mellett a sok megmunkálási mód egyesítésével találkozunk.

Precízió, vagyis szabatosság - ez volt az előbbi szakasz jelszava és ha jól meggondoljuk: a technikának ez a ,jellegzetes csodája - rokonságban van a cseregyártással. Különböző helyeken alkalmazott és egészen különböző jellegű fontos részek kölcsönösen kicserélhetők, szabványosítva, vagyis normalizálva vannak és pontos illeszkedési méretekben állítják elő őket. Könnyen érthető ez csavaroknál, csavaranyáknál és tengelyeknél, csodálatos azonban fogaskerekeknél, melyek a gépkocsi legnagyobb mértékben igénybevett alkatrészei és zajtalanul csak akkor forognak, hogyha térben elforduló fogaik matematikailag pontosan vannak vágva és csiszolva. A fogoldalakat elektromosan fűtött kályhákban és ezt követőlelt só- és olajfürdőben edzik. A szabványosítás törvényei nem érintik azonban a henger testét, melyet minden cég saját szempontjai szerint gyárt. Kívülről síkoldalakkal határolva, az üregeknek és csatornáknak egész tömegét; foglalja magában, melyekben a mótor járása a meleg és hideg állandó váltakozását hozza létre. Az öntöttvasrészek alapos vizsgálata után a hengertestet gördülőpályán a maró és csiszológépekhez szállítják, melyek azt belül a legfinomabb módon megmunkálják. Végül izzó kemencében az összes még fennálló anyagfeszültségeket kiegyenlítik. Ekkor már az összes felületek tisztára vannak maratva, az érintkező felületek jól tömíthetően csiszolva, a hengerek belső falai pedig tükörfényesre simítva. De ettől azután nagy mértékben függ a mótorok élettartama is: mert gondoljuk csak meg jól, húszezer kilométer út befutásánál; egy nyolchengeres gép dugattyúja kereken kilencmillió métert jár. Sőt ugyanily útvonal hossznál a forgattyútengelynek negyvenegymillió fordulatot kell elvégeznie s mindezt "explóziók pergőtüzének kitéve, mindegyik henger munkájának löketétől hajtva, az ide-oda járó dugattyú és csatlórúd rázásainak közepette és különféle röpítőerők rángatásainak hatása alatt". A forgattyútengelyeket krómnikkelacélból készítik, külön műhelyekben kovácsolják s a lehető legfinomabb megmunkálást nyerik.

A legtökéletesebben simított tengely még ezzel nem készült el; a mótor üzeme közben gyorsjárásnál. a tengely anyaga a rezgések miatt a törési határig érő kimerülést szenvedne. A forgattyútengelyt ezért csakúgy, mint a lendítőkereket kiegyensúlyozzák, azaz a tömegeloszlásban mutatkozó legcsekélyebb egyenlőtlenségeket eltávolítják, nehogy röpítőerőket okozzanak. A mótor érverésével, tehát voltaképpeni üzemével szoros összefüggésben álló összes fontos alkatrészeket nem kevésbé gondosan gyártják, s körsétánkon lépten-nyomon a legtökéletesebb minősség alapelvével találkozunk, akár a mótorok alkatrészeit gyártó műhelyeket, avagy a hajtóműveket, hátsótengelyeket, fékeket, kormányszerkezeteket stb. gyártó üzemeket járjuk. A szerelést természetesen tisztára sorozatos munkával végzik. "Általában a szerelőbakokat gördülő állványokon helyezik el, melyek egy hosszúra nyúló oválisban futó sínhálózaton a kiinduló ponttól és munkafolyamat kezdetétől előre vándorolnak és kezdőpontjukhoz való visszatérésük alkalmával a készen álló gépegységet leszállításra , átadják. Az egyes részeket, amennyire ez keresztülvihető, már mint beépítésre alkalmas, előmunkált alkatrészeket adják át készen való megmunkálásra. Az elkészítés, vagyis a készre-szerelés itt már csak néhány műveletre szorítkozik, melyeket speciális szerszámok és villamoshajtású csavarkulcsok segélyével, a futószalag mellett dolgozó és különlegesen kiképzett munkások végeznek el."

Azonban az ily módon leggondosabban elkészült gépeket és alkatrészeket a jó szerencsére bízva - még korántsem építik azonnal össze járműnek, mert a sorozatos gyártást különböző egyedi próbák szakítják meg. A mótorokat a próbatermekben fokozatosan bejáratják és végül fékezőgépek útján teljesítményüket és nyersanyagfogyasztásukat meghatározzák. Hasonlóan csak azokat a hajtóműveket viszik készszerelésre, melyekkel mindenféle vonatkozásban a forgatási próbákat már elvégezték. Következik már most a készszerelés! A műhely közelében gigászi sajtók segélyével a keretrészeket szegecslyukakkal együtt, acéllemezlapokböl teljesen készen, hajlítják és kihúzzák.

Kollman, Franz: A modern technika csodái, [év nélkül] Bp., Dante 84–89. pp

 


(c) JATE Egyetemi Könyvtár, Szeged, 1998-1999.