A számítástechnika rohamos fejlõdése a számítógépek széleskörû elterjedésével, s ezáltal a felhasználók táborának növekedésével járt együtt. A számítógépek összekötése iránti igény elõször akkor merült fel, amikor egyes csoportok némely erõforrást, azaz háttértárolót, nyomtatót, adatbázist vagy programot közösen szerettek volna használni. Ehhez szükség volt a számítógépek fizikai összekapcsolására, valamint néhány olyan gépre, amely rendelkezett ezekkel az erõforrásokkal, és így ezeket a csoport minden tagja ugyanolyan formában tudta használni.
A számítógép-hálózatok kialakítását követelõ másik kihívás a helyi hálózatok összekapcsolása annak érdekében, hogy lehetõvé váljon üzenetek, elektronikus levelek, valamint nagy adattömegek gyors és megbízható továbbítása akár kontinensek között is. Ugyancsak célszerûnek látszott lehetõvé tenni, hogy egy-egy szuperszámítógép kapacitását ne csak a rákapcsolt gépekrõl lehessen használni, hanem megfelelõ jogosultság esetén a világ távoli pontjairól is hozzá lehessen férni. Ezek után tisztázzuk a számítógépes hálózat fogalmát:
A hálózatok önállóan is mûködõképes
számítógépek elektronikus összekapcsolása,
ahol az egyes gépek képesek kommunikációra külsõ
beavatkozás nélkül.
A számítógép hálózat olyan függoségben
lévo vagy független számítógépek egymással
összekapcsolt együttese, amelyek abból a célból
kommunikálnak egymással, hogy bizonyos eroforrásokon osztozkodhassanak,
egymásnak üzeneteket küldhessenek, illetve terhelésmegosztást
vagy megbízhatóság növekedést érjenek
el.
Lehetoséget ad a különbözo berendezések, perifériák, programok és az adatok közös használatára, vagyis a külön-külön is meglévõ erõforrások megosztására. Tehát ezek az eroforrások a hálózati felhasználók fizikai helyétol függetlenül bárki (valójában a megfelelo jogosultságokkal rendelkezok) számára elérhetoekké válnak.
Lehetoséget ad a rendszerben lévo eszközök teljesítményének
egyenletesebb megosztására.
A kialakított rendszer nagyobb megbízhatósággal
mûködik. Például egy nyomtató hibája
nem azonos egyúttal a nyomtatási lehetoségek megszûnésével,
mivel szerepét a rendszerben lévo másik nyomtató
is átveheti. A fontosabb programok, adatok a rendszer több számítógépének
lemezegységén is tárolódhatnak, és így
az egyik tárolt példány megszûnésével
nem történik helyrehozhatatlan károsodás. Központilag
figyelemmel kísérhetõ a hálózat mûködése,
forgalma, a hibák felderítése és elhárítása
hatékonyabban elvégezhetõ. Ezt közös néven
hálózat menedzsmentnek hívjuk.
Anyagi vonzata a költségmegtakarítás. Az eszközöket (nyomtatók, háttértárak, stb.) elég így kevesebb példányban megvásárolni.
Ezen elonyök mellett a hálózatba kapcsolás a számítógépek használati körének kibovülését, sot kiterjesztését is lehetové teszi. Lehetové válik adatbázisok elérése, a benne lévo adatok felhasználása, sot az adatbázis sok pontról történo bovítése.
A jelenlegi egyik legizgalmasabb kibovítés az, amikor a hálózati
rendszert kommunikációs közeg-ként használjuk.
Ez azt jelenti, hogy a rendszer használói egymásnak üzeneteket,
leveleket vagy egyéb információt tudnak küldeni. Jelenleg
a számítástechnika helyzete ebben az állapotban
van.
tart.