1. fejezet


A kezdetek


A könyvtár és a számítógép kialakulásának története


A könyvtár és a számítógép funkciói





A könyvtár és a számítógép kialakulásának története


A könyvtár tulajdonképpen egyidős a civilizációval, a kommunikáció második forradalmával, az írással, együtt születik meg. Egy olyan megőrző intézmény lett, ahol a megszerzett tudást rendszerezve őrzik, és tovább adják az utókornak. Már az ókorban is léteztek könyvtárak (Ninive, Egyiptom, Görögország, Róma), ahol papirusztekercseket, agyagtáblákat gyűjtöttek. Eleinte nehéz volt elválasztani a könyvtárakat a levéltáraktól, de az évek során ez is tisztázódott: a levéltárban a gazdasági és gyakorlatban használt dolgokat gyűjtötték, míg a könyvtárban a legendákat, vallási iratokat és azokat, amelyekre nem volt annyira szükség a mindennapi életben.
A történelem során különböző könyvtárak jöttek létre. Előbb magánkönyvtárak voltak, amelyek később nyilvánossá váltak, és a nagyközönség igényeit szolgálták ki. A könyvtár mindig a társadalom igényeit elégítette ki, és ahhoz alkalmazkodott. A középkorban például „beszűkült”, visszaszorult a kolostorok falai közé, és vallási célokat szolgált. Aztán a reformáció és a polgárosodás korában demokratizálódott, ekkor jelennek meg a közkönyvtárak. Ehhez persze szükség volt a kommunikáció új, immár harmadik forradalmára a nyomtatás feltalálására. Egyre több új könyv és folyóirat jelent meg, amit már sokan értettek. A könyvtár felvállalta az átalakulást, és az új eszmék terjesztőjévé vált. A 19. századra az addigi enciklopédikus könyvtárak már csak bizonyos pontig lehettek enciklopédikusak, mert már nem lehetett összegyűjteni mindent, ami megjelent. Így alakultak ki a szakkönyvtárak. Más könyvtári épületekre volt szükség, a könyvtárosság pedig ekkor vált igazán szakmává. Tehát a könyvtár sikeresen alkalmazkodott, és biztosította fennmaradását.
A 20. század új technikai forradalma emlékeztet a nyomtatás megjelenése után kialakult helyzetre. Még rövidebb idő alatt még több információhoz tudunk jutni, ha értünk a számítógéphez, pontosabban az Internethez. Ahogy Tóth Gyula írja, egyfajta második analfabetizáció alakult ki, hiszen most nem az írást, olvasást kell megtanulnunk, hanem a számítógép használatát. Most nincs új könyvtártípus, hiszen ő az elektronikus könyvtárat csak a hozzáférés új lehetőségének tekinti 1. A könyvtár azonban most is folyamatosan változik, alakul, ahogy eddig minden korban.

A számítógép története nem nyúlik vissza olyan távolra, mint a könyvtáré. A szó maga nem is igazán találó, hiszen a számítógép nemcsak számol. Ha így néznénk a dolgokat, akkor bizony vissza lehetne vezetni a történetet a régmúltba, hiszen már az ősember is számolt, akkor még az ujjaival. Akkor ide lehetnek sorolni az első mechanikus számológépeket is, pl. Ramón Lullét is, aki spanyol szerzetes volt, és 1232-1315-ig élt. Más kérdés, hogy ő logikai gépével Isten létezését akarta bizonyítani, és megtéríteni a muzulmánokat, akiket azonban nem győzött meg, és ezért Tuniszban megkövezték. Ide lehetne még sorolni Wilhelm Schickard fogaskerekű számológépét 1623-ból vagy Blaise Pascal arithmométerét, amit Gottfried Wilhelm Leibniz fejlesztett tovább. A mai számítógépek azonban inkább computerek 2, amelyek nemcsak számolnak, hanem rendezni is tudják az adatokat. Ennek a története csak a 20. században kezdődött, annak is a második felében. Az első programozható számítógép modelljét ugyan már az 1930-as években elkészítették 3, az áttörést mégis a II. világháború hozta meg. Az első tisztán elektronikus számítógépet a lövedékek röppályájának kiszámítására építették 1943 és 1946 között Aberdeenben majd a Pennsylvaniai Egyetemen. A gép neve ENIAC (Electronic Numerical Integrator And Calculator) volt. 18 ezer elektroncsövet tartalmazott, elhelyezéséhez 30 méternél hosszabb teremre volt szükség, 30 tonnát nyomott, és kb. 3-5 órát működött egyhuzamban megbízhatóan. Vele egyidőben Angliában a Turing-elvek alapján építettek egy titkos kódfejtő automatát, melyet még a háború után is használtak, ezért 1975-ig nem is tudtak a létezéséről. Ennek a gépnek a neve a Colosszus volt, és ezt is a számítógép elődei közé szokás sorolni. Az első generáció igazi számítógépe az EDVAC (Electronic Discrete Variable Computer) volt, amely Neumann János elvei szerint készült. A kettes számrendszert használta, külön vezérlő és végrehajtó egységgel rendelkezett, és belső programvezérlése volt. Ma is ezeken az elveken működik a számítógép.
A számítógépek második generációját a tranzisztor megjelenésétől szoktuk számítani, amit kapcsolóelemként alkalmaztak a rövid életű elektroncső helyett. Ezáltal jelentősen megnőtt a számítógépek élettartama. Magasabb szintű programozási nyelvek, eszközfüggetlen módszerek alakultak ki, és megjelent a szabványosítás is.
A harmadik generáció nagy vívmányai az operációs rendszerek és az integrált áramkörök. A 16 bites memória helyett egyre gyakrabban használnak 64 bitet, és a gép már 1 millió műveletet tudott elvégezni egyetlen másodperc alatt. A táv-adatfeldolgozás és az interakció is jelentősen fejlődött.
A mai számítógépek már negyedik generációs számítógépek. Méretük jelentősen lecsökkent, gyorsabbak és magasabb fokú integráltságot valósítanak meg, mint elődjeik. A japánok 1991-re már meghirdették az ötödik generációt is, de a szuperszámítógépek még ma sem készültek el. De ahogy fejlődik a technika, biztosak lehetünk benne, hogy hamarosan ezek is megjelennek.4
A számítógép tehát az elmúlt 50 évben bámulatos karriert futott be. A technika fejlődésével maga is változott, és olyanná alakult, amilyennek ma ismerjük.


A könyvtár és a számítógép funkciói


Mi is a könyvtár? A kérdés költői. Ilyenkor mindenki azonnal rávágja, hogy az a hely, ahol könyveket gyűjtenek, rendszerezve tárolják, és az olvasóknak rendelkezésére bocsátják. Ebben a meghatározásban mindjárt megtaláljuk a könyvtár fő funkcióit: őrzi az ismeretanyagot, rendszerezi és szolgáltatja. Ahogy Tóth Gyula is kiemeli: nem könyveket gyűjt, hanem tudást halmoz fel. A könyvtár célja minden korszakban ugyanaz marad: beszerzi, őrzi és hozzáférhetővé teszi a tudást és az információt, mindegy, hogy milyen hordozón jelenik meg, és segíti azokat, akik hozzá akarnak férni.5 Tehát információszolgáltatást végez.
Ungváry Rudolf és Vajda Erik könyvében ennél részletesebb meghatározását adják a könyvtár funkciójának. Abból indulnak ki, hogy a gondolatokat, ismereteket és érzéseket hangokkal, mozdulatokkal, gesztusokkal csak akkor adhatjuk át, ha a közlő és a fogadó közel vannak egymáshoz. Maga a közlő sem rendelkezik időben korlátlanul gondolataival, ismereteivel és érzéseivel, részben az emberi lét, részben az emberi emlékezet korlátozottsága miatt. Mégis „közölni kénytelen” gondolatait, ismereteit, érzéseit, mert az egyes ember és az emberi társadalom rászorul arra, hogy a közléseket fogadni és tárolni tudja. Ez vezet a dokumentumok létrehozásához, tehát a gondolatok, ismeretek, érzések rögzítéséhez. A dokumentumok az időbeli távolság okán nem szükségképpen jutnak el mindenkihez, aki az adott információ fogadásában érdekelt. De még akkor is, ha a tér- és az időbeli távolság nem jelentene korlátot, nehézségekbe ütközne a dokumentumok használata, mert feltétele az is, hogy a fogadó (akit nevezhetünk olvasónak is) tudjon a dokumentum létezéséről és hollétéről, meg tudja állapítani, hogy szüksége van-e rá, és hozzá is férjen.
Ezzel jutunk el a könyvtári funkció lényegéhez. Tehát ennek az intézménynek tudomást kell szereznie a dokumentumról, meg kell szereznie, tárolnia kell, és azok rendelkezésére kell bocsátania, akiknek a dokumentumra igénye/szüksége van. Természetesen csak azoknak lehet rá igénye, akik tudnak a dokumentumról, és olyan ismereteket kapnak róla, amely nyomán el tudják dönteni, hogy szükségük van-e az abban foglalt információkra. Ez egy újabb funkcióhoz vezet: a dokumentumok létéről és főbb jegyeiről szóló információt rögzítenie kell, és hozzáférhetővé kell tenni (feldolgozás).6

A számítógép legfőbb funkciója szintén az információszolgáltatás, csak tágabb körben és gyorsabban. Ahhoz, hogy a számítógép elvégezhesse ezt a funkcióját, hálózatba kell kötnünk, mert egymagában a gép csak saját adattárát használhatja. Ha hálózatba kapcsoljuk, akkor mi is elérhetjük mások gépeinek az adattárát, és mások is a miénket. Többféle hálózat létezik (belső, helyi, városi stb.), de számunkra a legfontosabb az Internet. Az Internetet a hálózatok hálózatának is nevezik, mert már meglévő hálózatokat, adatbázis-rendszereket és szolgáltató számítógépeket kapcsol össze egységes hálózati szabvánnyal (TCP/IP). E hálózaton belül szinte bármilyen információ elérhető, még akkor is, ha a világ másik felén lévő számítógépen található.
Az Internetet Amerikában kezdték el használni, gyökerei még a hidegháború idejére nyúlnak vissza. Egy szovjet atomtámadás ellen dolgozták ki (ARPANET), és 20 évig kevesen használták. A 80-as évektől indult robbanásszerű fejlődésnek. Először elektronikus hirdetőtáblaként használták, és a cenzúranélküliséget kihasználva hamarosan a szólásszabadság színtere lett. Népszerűsége a 90-es évek elején nőtt meg igazán, amikor megjelent a www (world wide web).7 Grafikus felülete nyomán az Internet könnyebben kezelhetővé és jobban élvezhetővé vált. Bakos Éva statisztikája szerint 1996 és 1997 között az Internet felhasználóinak száma 40 millióról 100 millióra nőtt. A rádió annak idején 38, a televízió 13, a PC-használat 16 év alatt érte el az 50 milliót, míg az Internetnek ez 4 év alatt sikerült. Ma is egyre többen használják szórakozásra, oktatási célokra és ismeretszerzésre.8
Magyarországon a hálózati kultúra az Internet megjelentése előtt sem volt ismeretlen. Az Információs Infrastruktúra Fejlesztési Programnak (IIF, majd 1996-tól NIIF) köszönhetően a hazai közgyűjteményi szféra már 1989-tól megismerkedhetett az ELLA, országos elektronikus levelező rendszerrel, egyre több hazai és külföldi számítógépes katalógus és szakadatbázis vált távolról, online is elérhetővé az akkor elterjedt X.25-ös hálózaton. Az 1991-ben megjelent Internet ehhez képest már csak eszközökben jelentett újat.9 Ma Magyarországon kb. 700-800 ezerre tehető azok száma, akik rendszeresen használják az Internetet. Ennek nagy részét még mindig a Hungarnetes akadémiai kör és a Sulinetről érkező középiskolás réteg adja. Ez a szám pedig várhatóan folyamatosan növekedni fog 10.
Az Internet megjelenése megváltoztatta a könyvtár működését, funkcióit kitágította. A korábbi statikus gyakorlattal szemben, amikor a könyvtár és használója pontosan tudta, hogy hol és hogyan kereshet a többé-kevésbé jól feltérképezhető adatbázisokban, az Interneten további keresésre alkalmas adatbázisok és maguk az elsődleges vagy annak álcázott, szintén kereshető információk korábban elképzelhetetlen mennyiségben állnak rendelkezésre. Az Internet abban a korszakban van, hogy gazdagabb minden könyvtárnál, a könyvtári funkció gyűjtő és szolgáltató részének soha nem ismert bőségét valósítja meg. 11 Legnagyobb problémája azonban, hogy a keresőmotorok és a metaadatok ellenére a rajta lévő információ rendezetlen. Ezért nem lehet könyvtárhoz hasonlítani, mert a könyvtárnak egyik alapfunkciója, hogy rendezetten bocsátja az olvasók rendelkezésére az információkat. Találó az a mondat, hogy amit egy jó könyvtárban maximum 3 óra alatt meg lehet találni, azt a weben akár 3 napig is lehet keresni. Másrészt a weben lévő adatok gyakran nem pontosak, nem hiteles dokumentumok, mert semmiféle szakmai ellenőrzése nincsen. 12
Mindezek ellenére az Internet sok-sok jó, és hasznos anyagot rejt. Ebben áll a könyvtárnak egy új funkciója: segítenie kell az olvasót az Internet használatában. Ungváry Rudolf hasonlatával élve: az Internet a bevásárlóközpontokra hasonlít, ahol óriási a választék, de érteni kell ahhoz, hogy megtaláljuk, amit keresünk, mert a jelzőtáblák és a feliratok nem felelnek meg az igényeknek. 13 A könyvtárnak ezért van fontos szerepe.


2. fejezet

Irodalomjegyzék

Tartalomjegyzék




1.Könyvtárosok kézikönyve III. köt., 2001. 15-37. p. ; Tóth, 1995. 14-16. p. Fel
2.A computo latin szó, jelentése kiszámít, kiszámol. Ebből származik az angol comuter szó, melynek magyar fordítása a számítógép. Fel
3.Alan Mathison Turing ún. Turing-gépe volt az első ilyen modell. Fel
4.Rozgonyi – Borus, 1998. 6-18. p. ; Tószegi, 1997. 7-30. p. ; Káldos, 1999. 40-44. p. Fel
5.Könyvtárosok kézikönyve III. köt., 2001. 37.p. Fel
6. Ungváry – Vajda, 2002. 9-10. p. Fel
7. Tószegi, 1997. 38-42. p. Fel
8. Bakos, 1999. 114-117. p. Fel
9. Moldován: Internet a könyvtárban… [e. d.] Fel
10. Moldován, 2001. 25. p.
11. Ungváry – Vajda, 2002. 13. p.
12. Papp, 2000. 471-474. p.
13. Ungváry – Vajda, 2002. 14. p.