2. fejezet


Számítógép a könyvtárban



A könyvtári gépesítés kezdetei

Az integrált könyvtári rendszerek

Az integrált könyvtári rendszerek felhasználása a könyvtári munkafolyamatok során

Online katalógusok

Online adatbázisok

Online referensz szolgáltatások

CD-ROM a könyvtárban

Elektronikus folyóiratok

Kommunikáció a könyvtárak és a könyvtárosok között

A könyvtárak honlapjai



A könyvtári gépesítés kezdetei

A nyugati világban már a hatvanas években megjelentek az első könyvtári számítógépes rendszerek, amelyeknek fő célja könyvjegyzékek készítése volt, később pedig a kölcsönzés adatforgalmának gépesítése. Ez volt az első generáció, aminek máig kiható eredménye a katalogizáló rendszerek megalkotása volt. Felismerték ugyanis, hogy a géppel olvasható rekordot később még számtalan más célra is fel lehet használni. Az angolszász könyvtárakban nagy tömegben kezdték előállítani a rekordokat, és belőlük számítógépes katalógusokat szerveztek. Hamarosan azonban jött az újabb felismerés, hogy a különböző helyen készített rekordok megosztása mindenkinek kölcsönösen előnyös lehet. Erre alakították ki a MARC szabványt, amelyet még ma is használnak 1 .
A hetvenes években létrejött második generációt két dolog jellemezte leginkább. Az egyik az integrált könyvtári rendszerek kialakulása, a másik pedig az elérhető árú PC-számítógépek megjelenése. Így fejlődtek a megfelelő operációs rendszerek, adatbáziskezelő és hálózati rendszerek és felhasználói felületek.
A nyolcvanas évekre azonban kiderült, hogy ezek a könyvtári rendszerek annyira operációs rendszer- és hardverfüggők, hogy további fejlesztésük ezen a módon nem lehetséges, így viszont nem felelnek meg a változó könyvtári igényeknek. A könyvtári rendszerek harmadik generációjának legnagyobb előnye, hogy UNIX platform alatt futnak, amely olcsóbb, ezáltal korlátlan számú terminálon lehet elérni a rendszerhez való hozzáférést. 2

A könyvtári gépesítésnek nagy múltja van Magyarországon is. Az első fejlesztések már a hatvanas években elkezdődtek, ezek egy része már feledésbe merült, más része közvetlenül vagy áttételesen, hatásaiban ma is él. Az Országos Széchényi Könyvtár a 70-es években elsőként vezette be a számítógép használatát, amikor a Magyar Nemzeti Bibliográfiát géppel kezdte előállítani. 3 A gépesítés gondolata más könyvtárakban is megjelent szinte egyidőben a nyugati könyvtárakkal (a JATE-n például 1977-ben). Egyre több cikk jelent meg ebben a témában, amely elméletileg is megalapozta a kezdeményezéseket. 4
Egy viszonylag hosszú alapozó időszak kezdődött meg, amelyben a hardverkörnyezet alacsony szintű és kis teljesítményű volt. Valódi változás a nyolcvanas évek második felében kezdődött, amikor megjelentek a könyvtárak számára is elérhető áron beszerezhető személyi számítógépek. A dokumentumok számának növekedése, és az egyre nagyobb igény a korszerű, gyors, pontos információszolgáltatás iránt elengedhetetlenné tette a számítógépek használatát a könyvtárakban. 5

A számítástechnika tehát a hagyományos könyvtári munkák segítőjeként jelent meg a könyvtárakban, a katalóguscédulák készítésében az írógépet váltotta fel. Megjelentek az adatbázisok építését lehetővé tevő hardverek és szoftverek, majd kiépültek a helyi hálózatok. Innen már csak egy lépés volt, hogy az Internet elterjedése lehetővé tette a könyvtári katalógusok elérését a könyvtár falain kívül is. A 90-es években egyre több helyen megjelentek a korszerű integrált könyvtári számítógépes rendszerek 6 , majd a CD-ROM technológia, a multimédia, a gopherek és a world wide web. 7 A fejlődés pedig tovább folytatódik.

Az integrált könyvtári rendszerek

A számítógépek elterjedésével egyre gyakoribbá vált, hogy a hagyományos rendszert számítógépesre cserélték. Az első könyvtári programok csak egy-egy részterületet gépesítettek, pl. kölcsönzést vagy a katalogizálást (pl. az ISIS program). Hamarosan azonban megjelent az igény, hogy a könyvtárat, mint egységes rendszert gépesítsék. Ezért jöttek létre az integrált könyvtári rendszerek.
Az integrált könyvtári rendszerek fogalmát legegyszerűbben úgy lehet megfogalmazni, ahogy Kokas Károly tette: egy olyan programcsomag, amely több modulból áll. Elkülönülnek ugyan egymástól a munkafolyamatok, de egymással teljesen összefüggő rendszert alkotnak, ezért integráltak 8 . Tehát ezeknek a rendszereknek kettős funkciójuk van: egyrészt, hogy gépesítsék a könyvtári munkafolyamatokat, másrészt, hogy biztosítsák az átjárhatóságot ezek között.
A kettős funkció ellátását biztosítja egy „mag” adatbázis és egy relációs adatbáziskezelő rendszer. Utóbbi az adatok tárolását, visszakereshetőségét teszi lehetővé, és alkalmas arra, hogy a könyvtári munkafolyamatokat összekapcsolja, és átjárhatóvá tegye. Az adatbáziskezelő rendszer táblákban rögzíti az adatokat (pl. szerző, cím, tárgyszó) és ezek között a táblák közt létesít kapcsolatot, így építve fel egy rekordot. Ezért nevezzük relációsnak. A tartalom lekérdezéséhez speciális nyelvet fejlesztettek ki, ez az SQL (Strucktured Query Language), amit eredetileg az IBM dolgozott ki a DB2 relációs adatbáziskezelőjéhez. Ma már szabványos nyelv, amit minden relációs adatbáziskezelőhöz használnak.
A különböző integrált rendszerek más-más relációs adatbáziskezelőket használnak. Általában készen vásárolják a rendszert, de vannak saját fejlesztések is, amit az integrált könyvtári rendszert gyártó cég készít a saját rendszeréhez. Az első esetre példák a nagyobb könyvtári rendszerek: a Corvina az Ingres, a Horizon a Sybase ill. a Microsoft SQL Serverét használja. Saját fejlesztés az Oracle Libraries (OLIB) Oracle RDBMS programja, és a TINLIB TINMAN alkalmazása, aminél érdekes módon előbb volt meg az adatbáziskezelő, és köré épült meg a könyvtári rendszer.9

Az integrált könyvtári rendszereknek három típusát különböztetjük meg: Az első típusba a nagy könyvtári rendszerek tartoznak, amelyek összetett feladatok ellátására képesek, ezért nemzeti, felsőoktatási és más nagy könyvtárakban használják őket. Magyarországon számos ilyen rendszert használnak. Az Országos Széchényi Könyvtár 1987/88-ban vezetett be könyvtári rendszert, a DOBIS/LIBIS-t. Egyes moduljait átalakította saját nemzeti könyvtári igényeihez, így született meg a NEKTÁR (Nemzeti Könyvtári Átfogó Információs Rendszer). A rendszer online adatbevitele 1992-ben kezdődött. 10 2000-ben újabb váltás történt, az év végén ugyanis áttértek az Amicus használatára. Ez egy olyan rendszer, amit kifejezetten nemzeti könyvtáraknak fejlesztettek ki, és az OSZK mellett a kanadai, az ausztrál és az angol nemzeti könyvtárakban is használnak. 11
Az eredeti tervek szerint a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában is a DOBIS rendszert telepítették volna, de végül mégis az ALEPH (Automated Library Expandable Program) mellett döntöttek. Ezt a rendszert egy izraeli cég az Ex Libris Ltd. gyártja és forgalmazza Európában 12 . Fejlesztése 1978-ban indult, a második változata 1985-ben készült el. A harmadik generációja ennek a rendszernek is UNIX alapú, és állandó fejlesztés alatt áll. Az is mutatja, hogy nagy könyvtárak gépesítésére tervezték, hogy kölcsönzési modulja 99 típusú általános és speciális kölcsönzési tranzakciót tud definiálni. Legújabb változata az ALEPH-500, amely a honlap szerint „a könyvtári automatizálás legkorszerűbb élményét jelenti”. 20 különböző felhasználói interfészt tud kezelni, és egyéni formátumokat is ki lehet vele alakítani a gyűjteményi igényeknek megfelelően 13 . Az ALEPH-500 különlegessége, hogy az ORACLE DBMS/SQL relációs adatbáziskezelő rendszert használja 14 . Magyarországon 93 kisebb-nagyobb könyvtárban működik, az MTA mellett a Budapesti Műszaki Egyetemen és az Országos Műszaki Könyvtárban is. A világon a legjelentősebb referenciahelye a svájci CERN. 15
Magyarországon több felsőoktatási könyvtár kedvelt rendszere a Corvina. Ez a rendszer több névváltoztatáson ment keresztül. Először a gyártó cég után Carlyle-ként emlegették, majd Voyager lett a neve, ma pedig már Corvina néven ismerjük. A Carlyle System Inc. 1981-ben alakult, nevét 1993-ban MARCorp-ra (Multimedia Access and Retrieval Corporation) változtatta. 16 1992-ben vezették be a Voyager sorozatot, amely sok újdonságot tartogatott. Az egész program egyetlen (fizikailag több fájlból felépülő) centrális MARC alapú adatbázisra épült. Az Ingres adatbáziskezelője szabványos SQL-lekérdezést biztosított, ami akkoriban újdonságnak számított. A másik nagy előnye a grafikus ablaktechnika volt, amely által elegáns, modern és kényelmes volt a rendszer. Már 1992-ben 40 könyvtárban használták a világon, és Magyarországon is gyorsan elterjedt. 17 Ma az egyetemi könyvtárak közül a Debreceni Universitas 5 könyvtára és a Szegedi Universitas 6 könyvtára mellett ezt használják Sopronban az Erdészeti és Faipari Egyetem Könyvtárában, Pécsett a JPTE Központi Könyvtárában, Budapesten a Magyar Képzőművészeti Főiskola Könyvtárában és a Károli Gáspár Református Egyetem Könyvtárában is. A felsőoktatási könyvtárak mellett ez a rendszer működik az MTA Matematikai Kutatóintézet Könyvtárában és néhány közművelődési könyvtárban is 18 .
Az integrált könyvtári rendszerek „nagy öregje” a VTLS, amiről nem szabad megfeledkezni még akkor sem, ha itthon nem igazán használják. A rövidítés jelentése Virginia Tech Library System, gyártó cégének a neve pedig VTLS Inc. Eredetileg az amerikai Newman Library gondjainak megoldására hozták létre, 1980-ban jelent meg a piacon. 1983-ban ők mutatták be az első működő authorityt. 1990-ig 187 helyen telepítették, ebből 145 az Amerikai Egyesült Államok területén volt. A változások 1990 után kezdődtek, amikor Európa került a fókuszba, főleg Finnországban és Spanyolországban használják. Jellegzetessége, hogy nagyon sok modulból áll, mert összetett feladatok elvégzésére tervezték. Kölcsönzői modulja 1020 különféle olvasótípust tud regisztrálni, a kölcsönzéssel kapcsolatos állapotjelző pedig 960-féle lehet! Nemzeti könyvtáraknak tehát ideális eszköze lehet, Európában három nemzeti könyvtárban működik. 19
A nagy integrált rendszerek közül még meg kell említeni az OLIB nevű rendszert, melynek legújabb változata a 7.1-es verzió. Ez is, csakúgy mint a többi rendszer, folyamatos fejlesztés alatt áll, fejlesztő cége a Fretwell-Downing Informatics Ltd. 2002 nyarára ígérte a legújabb verziót, de az még mindig nem jelent meg. A cég egyébként 1989 óta meghatározó a piacon, és népszerűsége folyamatosan nő Magyarországon is. Ennek az lehet az oka, hogy nemcsak a könyvtári területre összpontosít: az integrált könyvtári rendszer mellett ugyanis készít egy integrált vállalati információs és tudásmenedzselő rendszert is. A honlap szerint ma 18 intézmény használja ezt a rendszert az országban, köztük a Neumann János Digitális Könyvtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Központi Könyvtára, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Központi Könyvtára, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár és a Környezetvédelmi Minisztérium is 20 .
Magyarországon csak 4 könyvtárban használják a Horizon nevű integrált rendszert, amit a Dynix cég gyárt (korábban a rendszer neve is Dynix volt). Ez a 4 könyvtár azonban elég jelentős: az ELTE Központi Könyvtára és a Bölcsészettudományi kar könyvtára, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Központi Könyvtára és a Magyar Elektronikus Könyvtár. Mindannyian rugalmas és könnyen kezelhető rendszernek tartják, ezért lehet, hogy hamarosan más könyvtárak is a használata mellett döntenek. 21

Az integrált könyvtári rendszerek 2. típusába az ún. közepes könyvtári rendszerek tartoznak. Ezek kisebb rendszerek, mint a korábbiak, ezért főleg városi és szakkönyvtárak tudják eredményesen használni őket. Nagyobb könyvtáraknak akkor ajánlottak, ha csak saját olvasóit szolgálják ki, fiók- ill. tanszéki könyvtáraikat nem.
A legismertebb ilyen rendszer a TEXTLIB. Magyarországon 170 könyvtár jogosult a használatára, ezek közül a legnagyobb a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, amely kerületi és régióközponti könyvtárainak vásárolta meg ezt a rendszert 22 . De ilyet használnak a megyei könyvtárak közül Békéscsabán, Miskolcon, Zalaegerszegen és Tatabányán, a városi könyvtárak és művelődési házak közül pedig Nagyecseden, Hatvanban, Jászapátiban és Komáromban is. Több iskolai könyvtár is használja, pl. a BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar Könyvtára, a dunaújvárosi Sándor Frigyes Zeneiskola, a budapesti Károlyi Mihály Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola és a békéscsabai Madách utcai Általános Iskola. Közkedvelt rendszere ez a levéltáraknak is, a szegedi Csongrád megyei Levéltár, Budapest Főváros Levéltára és gyulai Békés megyei Levéltár is ezt működteti. 23
A másik közismert rendszer a TINLIB (The Information Navigator of Libraries). Gyártó cége az Information Management & Engineering Limited (IME) 24 1984-ben alakult, maga a rendszer pedig két évvel később került a piacra. Adatbáziskezelője a TINMAN azért is érdekes, mert L. Frank Baum Óz a nagy varázsló című könyvének hőse Tin Woodman (a Bádogember) után kapta a nevét. A TIN előtag egyébként minden TINLIB alkalmazás nevében megtalálható. 25 Kisebb speciális anyagok kezelésére szakosodott, ezért főleg szakkönyvtárakban használják. A világon a legtöbb az Egyesült Királyságban működik. 26 Ma világszerte 2000 referenciahellyel rendelkezik, ezek közül a három legfontosabb: a washingtoni Kongresszusi Könyvtár, a prágai Károly Egyetem Könyvtára és a bukaresti Román Nemzeti Könyvtár. Magyarországon kb. 60 helyen használják, pl. az MTA 9 intézetében, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtárában, a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem jog és hittudományi kari könyvtárában, a Sárospataki református kollégium könyvtárában, a BKÁM Államigazgatási Kar Könyvtárában, a Munkaügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium könyvtárában is. Csongrád megyében a Szegedi Tudományegyetem Élelmiszeripari Főiskolai Karának könyvtárában, a Szentesi Városi Könyvtárban, a hódmezővásárhelyi Németh László Városi Könyvtárban és a csongrádi Csemegi Károly Könyvtárban működik. 27
Meg kell még említeni az SR-LIB és az S-LIB nevű programokat is. Egy gyártó cég készíti őket, de az első DOS alatt fut, a másik pedig Windows-os környezetben. Magyarországon kb. 70 könyvtár használja ezeket, főleg városi könyvtárak, pl. Tiszavasváriban, Máriapócson, Győrben és Fertődön. Ez a rendszer működik az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar Könyvtárában, a Debreceni Agrártudományi Centrum Könyvtárában, a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtárban és az APEH könyvtárában is. 28

A harmadik csoportba a kis könyvtári rendszerek tartoznak, amelyek viszonylag olcsók és akár egy PC-n is használhatók. Ideálisak az iskolai könyvtárak számára. Ilyen pl. a Szirén, amely magyar fejlesztésű, Windows és Linux alatt is futtatható. A 90-es évek közepe óta ismert, és ma kb. 150 könyvtár használja 29. Fontos még az ELKA, amely már a 7.1-es verziónál tart, és Zalaegerszegen használják a Pedagógiai Intézet Könyvtárában, az Egészségügyi Főiskolán és az Apáczai Csere János Általános Művelődési Központ Könyvtárában 30. A NANLIB is magyar rendszer, ezt a győri Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár fejlesztette ki 39 tagkönyvtára számára 31. Az egyik legújabb kis rendszer a George nevet viseli, és bár csak 2000-ben mutatkozott be, már a 6.2-es verziónál tart. A tulajdonos Cseh Németh György szerint már kb. 120 felhasználójuk van, főleg iskolai könyvtárak. 32 A KisTéka nevezetű rendszer pedig még tényleg nagyon új. Az MTA SZTAKI-ban dolgozták ki, és 1 személyes könyvtárak számára készült. 33

Az integrált könyvtári rendszerek felhasználása a könyvtári munkafolyamatok során

Az integrált könyvtári rendszerek általában öt nagy területet gépesítenek, öt modulból állnak . Ez az öt terület a következő:
- beszerzés, gyarapítás (acquisitions)
- katalogizálás (cataloguing)
- kölcsönzés (circulation)
- folyóirat-kezelés (serials)
- számítógépes katalógus (OPAC)
Ezzel az öt területtel tulajdonképpen a könyvtári munkafolyamat minden része gépesíthető. A következőkben ezekkel a területekkel foglalkozom.

A beszerzési modul

A beszerzési modul az integrált könyvtári egyik legösszetettebb modulja, kapcsolatban áll a katalogizálási és a periodika modullal is. A beszerzési folyamat minden területét gépesíti. Az előszerzeményezés során rekord készül, amit később más modulokban is fel lehet használni. A deziderátákban rögzítik a beszerzendő könyv legfontosabb adatait, és visszakereshetővé teszik. Nyilvántartják a dezideráták különböző szintjeit (pl. esetleges beszerzés, várható ajándék). Az Internet itt is fontos szerepet játszik, mert különböző kereskedelmi jegyzékek már elérhetők a hálózaton, és ez segíti a könyvtárost, hogy átlássa a könyvpiac új termékeit. A Könyvtárellátó Közhasznú Társaság pl. 1993 óta építi számítógépes adatbázisát, ami ma már elérhető Interneten. Mindig friss információt szolgáltat, és a bibliográfiai leírások mellett recenziókat is szolgáltat a megjelent könyvekről. Fontos az is, hogy ezek a cégek már lehetőséget adnak az Interneten keresztül történő rendelésre, ami a könyvtár számára azért jó, mert kisebb költségen és nagyobb hatékonysággal tudják beszerezni a dokumentumokat. 35


A beszerzés második fázisában a dezideráták közül kiválogatják a ténylegesen beszerzendő dokumentumok listáját, és cégek szerinti megrendelőlapokat készítenek. A program a kívánt összeget előkönyveli. Amikor megérkezik a rendelés, akkor regisztrálja a beérkezést, számláz és a könyvelést is elvégzi. A leltározást is gépen végzik, pontosítják a dezideráta adatait, vagy ha még nincs ilyen, akkor rögzítik az adatokat, majd leltári információval látják el (dátum, forrás, raktári szám).
A beszerzési modulnak a legfontosabb és legbonyolultabb eleme a könyvtár rendeléseinek és számlálásainak ellenőrzését lehetővé tevő programrész. Fontos, hogy ez rugalmas legyen, és mindig idomuljon a könyvtár gazdasági és pénzügyi szokásaihoz. Lehetővé kell tenni, hogy a program átlássa a könyvtár egész gazdálkodását, még az elkülönített alapokat is (pl. kutatásra szánt pénzek), mert csak így működhet hatékonyan. 36

A katalogizáló modul

Ez a modul a bibliográfiai adatok bevitelére szolgál, és visszakereshetővé teszi az adott dokumentumot. Mindenféle dokumentumot fel tud dolgozni különböző űrlapok segítségével. A feldolgozásnak két módját teszik lehetővé a rendszerek. Az első a kézi feldolgozás, ahol az űrlap megfelelő mezőibe manuálisan írják be a bibliográfiai adatokat szövegszerkesztési funkciók segítségével. A másik lehetőség, ha valamilyen katalógusban megtalálták a dokumentumot, mert ott már feldolgozták, át is emelhetik, és csak hozzáírják saját példányadatainkat. Ezért az Internet használata a katalogizálás során is elengedhetetlen, mert munkát tudunk vele megtakarítani.
A katalogizálás során bibliográfiai rekord készül, amelynek során a MARC (Machine Readable Cataloguing) formátumot használjuk. Ez a szabvány biztosítja a könyvtári könyvtárak közötti adatcserét, enélkül a könyvtári hálózatok működése elképzelhetetlen lenne. A legrégebbi szabvány a USMARC volt, amit a Kongresszusi Könyvtár hozott létre. Utána elterjedtek nemzeti változatai is, pl. a CANMARC, UKMARC és az európai egyesített UNIMARC. Magyarországon a HUNMARC nem vált általánossá, a legtöbb könyvtár a USMARC-ot használja. A HUNMARC egyébként néhány dologban különbözik a USMARC-tól, más a központozása, tagoltabb és többkötetes műveknél rekordkapcsolatokat alkalmaz.
Egy MARC rekord három fő részből áll. A fejlécben a rekord kezelésére szolgáló adatok találhatók, a második részben pedig a bibliográfia adatokat tudjuk megadni. A MARC formátum mezőket, almezőket és indikátorokat használ. A mezőket számok azonosítják, pl. a 100-as a szerzőt. A harmadik rész a kiegészítő adatokat tartalmazza.
A katalogizáló modulban nagyon fontos az egységesített adatok ellenőrzése vagyis az authority controll. Az egységesített adatokat külön rekordba kell felvenni (authority rekord), és a rendszer külön adatbázisban tárolja őket. Minden új bibliográfiai rekord mentésénél ellenőrzi, hogy az új rekordban található adatok megfelelnek-e az indexben felsorolt adatoknak. Egységesített adat a szerző neve, a tárgyszó és a cím lehet. A modul ezen funkciója biztosítja a katalógus egységességét és pontosságát. 37
Egy MARC rekordot az előállítás után sok mindenre fel lehet használni, pl. nemzeti bibliográfia készítésére, nemzeti adatcserére, saját katalógus építésére, közös vagy központi katalógushoz, online adatbázishoz, bibliográfiához stb. 38

A kölcsönzői modul

A kölcsönzési modul indításának alapfeltétele, hogy a dokumentumok 60-70%-a fel legyen dolgozva számítógépen. Az első lépésben egy olvasói adatbázist kell kialakítani, amelyben a beiratkozott olvasók adatait tároljuk. Az olvasók nyilvántartása vonalkód segítségével történik. A személyes adatokat a rendszer védetten kezeli, csak azok férhetnek hozzá, akiknek megfelelő jogosultságuk van. A beiratkozást évente újítják meg.
Az olvasói adatbázis egyes rekordjaihoz a kölcsönzés során a modul hozzárendeli annak a könyvnek a vonalkódját, amit az olvasó kölcsönzött. Ezek a rekordok a példányok adatbázisából származnak, amely a katalogizáló modulon keresztül készül. Bizonyos esetekben a kölcsönző könyvtáros is vihet be ide könyvet, ha van hozzá jogosultsága, de ez csak egyszerűsített leírás lesz. Itt is látszik, hogy milyen fontos az, hogy a modulok átjárhatók legyenek. A kölcsönzői modul az OPAC-kal is kapcsolatban van, hiszen a katalógusban meg kell jelennie annak, ha egy könyvet kikölcsönöztek. Minden egyes példánynak külön vonalkódja van.
A kölcsönzési modullal többféle tranzakciót tudunk elvégezni. A legfontosabb a kölcsönzés, amikor a rendszer egymáshoz rendeli az olvasó és kikölcsönzött dokumentum példányának adatait. A visszavétel során ezt a relációt megszűnteti. Előjegyzéskor egy blokkot rak vagy a dokumentum meghatározott példányára vagy egy címre 39 , és amikor visszajön a dokumentum, akkor figyelmeztet az előjegyzésre. A hosszabbításkor az adott könyvtári naptár szerint megváltoztatja a paramétereket. Lehet még más lelőhelyre rakni egy dokumentumot (pl. olvasóterembe, ez a fenntartás) vagy a határidő lejárta előtt visszakérni (ez a bekérés). A modul emellett a büntetéseket is kezeli, úgy, hogy az olvasó rekordjára blokkot helyez el, ami figyelmezteti a könyvtárost.
A kölcsönzői modul kialakításánál több dolgot kell meghatározni. Az egyik legfontosabb az olvasói típusok kialakítása, hiszen pl. egy egyetemi könyvtárban más feltételek mellett kölcsönözhet egy hallgató vagy egy professzor. Utóbbi több könyvet vihet ki egyszerre, és hosszabb időre is kölcsönözheti. Meg kell állapítani a dokumentumtípusokat is. Lehetnek olyan könyvek, amiket pl. csak 1 hétre ad ki a könyvtár a szokásos 3 hét helyett 40 . Ugyan ilyen fontos a könyvtári naptár kialakítása is, pl. beírni az ünnepnapokat, amikre nem számolnak fel késedelmi díjat.

A folyóirat-kezelő (periodika) modul

A folyóiratok kezelésével foglalkozó modul is kapcsolatban áll a többi modullal, hiszen, a kölcsönzői modulhoz hasonlóan, feltöltése a katalogizáló modulon keresztül történik. Persze megfelelő jogosultságokkal ezen a modulon keresztül is lehet adatokat bevinni.
A modul fő feladata a folyóiratok érkeztetése. Ezért konfigurálásakor definiálni kell a periodicitást (pl. regulárisan, havonta megjelenő lap) és a folyóirat viselkedési mintáját. Az előbbinél akár 20 típust is fel lehet venni, pl. napilap, hetilap stb. A viselkedési mintánál azt kell leírni, hogy milyen számozása van (pl. évfolyam, kötet) és egy kötethez milyen számozás tarozik (pl. év, hónap, nap). Ennek leírása a MARC szabvány szerinti 853-856-os mezőkben történik.
A modul úgy működik, hogy figyeli a folyóiratok rekordjaihoz tartozó kódokat, amelyek tartalmazzák azt, hogy mikor kell érkezni a következő számnak. Ha megérkezik, akkor a könyvtárosnak meg kell változtatnia a kódot. Ha nem jön meg, akkor a modul változtatja meg a kódot, és figyelmezteti a könyvtárost, hogy a folyóirat késik. Bizonyos idő múlva újra megváltozik a kód, és jelzi a rendszer, hogy a szám hiányzik. A hiány az OPAC modulban is láthatóvá válik. Ezen kívül a rendszer tudja kezelni a periodikák archiválását és a kötészetet is. 41

A rendszerekhez általában kapcsolódik még egy rendszeradminisztrációs modul vagy felület, ahol megadhatjuk az általános információkat, amire a rendszernek szüksége van, pl. a jogosultságokat, a nyomtatók beállítását, a hálózati paramétereket stb. Ezek nélkül az integrált könyvtári rendszer működése elképzelhetetlen.
Tisztában kell lennünk azzal, hogy egy rendszer sem lehet annyira rugalmas, hogy egyszerűen leképezze egy hagyományosan működő könyvtár minden munkafolyamatát. Ennek tulajdonképpen nincs is értelme, hiszen egy ilyen rendszer nemcsak részleteiben jelent korszerűsítést, hanem a munka egészét tekintve is. A könyvtárnak mindig át kell gondolnia, hogy mire is akarja használni a rendszert, mielőtt megvásárolja.
Hasonló probléma, hogy a régi elektronikusan rögzített anyagokat nehéz átkonvertálni egy új rendszerbe. Ezért gyakran célszerűbb ezeket az anyagokat külön állományként leegyszerűsített formában kezelni, hogy megspóroljuk a sok aprómunkát. A könyvtárunk OPAC-ja csak akkor fogja hűen tükrözni állományunkat, ha retrospektív konverziót is végzünk, tehát minden korábbi anyagunkat számítógépre visszük. 42
Egy integrált könyvtári rendszer beszerzéséhez megfelelő hardverek és szoftverek kellenek. Hardverszinten elengedhetetlen egy nagy gép, szoftverszinten pedig a megfelelő operációs rendszerek és más alkalmazások. Ezek működtetéséhez szakemberekre van szükség. Ezek mind nem kevés pénzbe kerülnek, de az integrált rendszerek megérik az árukat, hiszen lényegesen könnyebbé teszik a könyvtárosok munkáját. Segítségükkel megoldható, hogy könyvtáraink állománya az eddiginél jóval korszerűbben, nagyobb mélységben legyen feltárva, és az információk gyorsabban jussanak el a felhasználókhoz. 43 Ahogy Kokas Károly írja: „Az integrált számítógépes rendszerek segíthetik, hogy őrző könyvtártól elinduljunk a szolgáltató könyvtár felé” 44 .

Online katalógusok

Az integrált könyvtárakban a számítógépes feldolgozás során egy sokoldalúan feltárt számítógépes katalógus jön létre. Ezeket a számítógépes katalógusokat nevezzük OPAC-nak (Online Public Access Catalogue). Ennek a kifejezésnek nincs magyar megfelelője, ha szó szerint akarjuk lefordítani, a jelentése hálózaton elérhető, mindenki által használható számítógépes könyvtári katalógus. Tehát ez tulajdonképpen az integrált könyvtári rendszer bibliográfiai adatbázisának az olvasó által igénybe vehető visszakereső felülete.
Ahogy fejlődtek a hálózatok, felmerült az igény, hogy ezeket a katalógusokat ne csak a szűkebb intézmény keretein belül lokális hálózatról lehessen használni, hanem bárhonnan. Ma már szinte minden intézmény OPAC-ja elérhető az Interneten is. Ezért általában kétféle felületük is készül, egyik a helyi felhasználóknak, ami összetettebb, jobban bemutatja a könyvtár információs rendszerét, a másik pedig a távoli felhasználóknak, amely egyszerűbb, és jobban tekintettel van az adatátvitel nehézségeire. 45
Az 1990-es években még csak egy-két OPAC-ot lehetett elérni távolról, hálózaton keresztül. Ezek barátságtalan felületűek voltak, használatuk bonyolult, és nehezen megtanulható volt. Nem is lehetett csodálkozni rajta, hogy a keresések jó része sikertelen volt. Ennek csak részben volt oka az, hogy nehezen kezelhetőek voltak, nagy problémát okozott az is, hogy a keresőszavak nem egyeztek meg a hétköznapi nyelvben használt kifejezésekkel. A katalógusoknak ezért nagyon fontos feladatuk, hogy a kulcsszavaik alkalmazkodjanak a mindennapi kifejezési formákhoz. 46
Ma már az OPAC-ok szinte mindegyike www felületen érhető el. Ezáltal könnyebben kezelhetővé váltak, és egyre több olvasó veszi igénybe őket mind a helyi, mind a távoli elérési formában. A használata is egyszerű, bár lehetnek eltérések, hiszen ahány integrált rendszer, annyiféle OPAC. Más lehet a visszakeresési stílus, a találatok megjelenítése, de vannak dolgok, amelyek minden OPAC-ra jellemzőek. A keresés űrlap kitöltésével történik előre meghatározott paraméterek alapján (pl. szerző, cím, tárgyszó stb. szerint). Lehet használni Boole vagy helyzeti operátorokat a keresés szűkítéséhez vagy tágításához (and, or, not, near). A keresés kétféle lehet: kulcsszavas keresés vagy böngészés (utóbbinál a tárgyszó indexet kapjuk találatként, amiben érdeklődésünknek megfelelően böngészhetünk). A találatok megjelenítésének is több módja van. A rövid megjelenítésben csak a mű szerzője, címe és kiadási éve jelenik meg, hosszú leírásban a teljes bibliográfiái rekord. Szokták még használni a státusz megjelenítést, ami arról tájékoztat, hogy ki van-e kölcsönözve a könyv vagy csak olvasóteremben érhető el, ill. a MARC megjelenítést, ami könyvtárosok számára lehet érdekes.

Összefoglalásként nézzük meg az OPAC-ok előnyeit.
- Számtalanszor előfordul, hogy az elolvasni kívánt dokumentum nem található meg a helyi könyvtárban. Ilyenkor elég csak megnéznünk Interneten más könyvtár online katalógusát, ahol nagyobb állománnyal rendelkeznek, és megtudhatjuk a dokumentum lelőhelyét.
- Ha az olvasó egy speciális témában keres irodalmat, távkereséssel közvetlenül fordulhat olyan intézményhez, ahol ezzel kiemelten foglalkoznak (pl. szakkönyvtárak).
- Olyan esetekben is sikeresen használható online katalógus, ha az olvasó csak hiányos információval rendelkezik az adott dokumentumról, pl. csak egy szót ismer a címből. 47

Ma a világ minden számítógépesedő könyvtára számíthat rá, hogy az egész Internetközösség eléri az OPAC-ját. Ez ma több millió felhasználót jelent. Egy távoli OPAC képviseli az intézményt, a várost vagy akár az egész országot is. Ez pedig jelentősen megnöveli a rendszertulajdonosok felelősségét. 48

Közös katalógusok és osztott katalogizálás

A közös (vagy központi) katalógusok olyan katalógusok, amelyek nem egy könyvtár állományát teszik elérhetővé, hanem egyszerre több könyvtárét. Az első „union catalogue”-ok az Egyesült Államokban alakultak ki. A legismertebb a Melvyll, amely a kaliforniai egyetemi könyvtárak központi katalógusa.
Magyarországon is megjelent az igény, hogy egy felületen több könyvtár állományát le lehessen kérdezni, de a megvalósítás lassan haladt. 1994-ben az IIF elindította az Internet felhasználói alkalmazásai című projectet, melynek része volt egy közös katalógus kifejlesztése. A fejlesztés vezetője Kokas Károly lett. A közös katalógushoz azonban illesztőprogramokra volt szükség, hogy a különböző integrált könyvtári rendszerekben készült rekordokat fogadni tudja. A munka több évet vett igénybe, így csak 1997-ben indulhatott el hivatalosan a KözElKat (Közös Elektronikus Katalógus). Először kísérleti jelleggel csak a szegedi és a debreceni egyetemi könyvtár katalógusait lehetett lekérdezni, de hamarosan egyre több könyvtár csatlakozott hozzájuk, így hamar népszerűvé vált, és működik ma is. 49
A közös katalógus mindig lelőhely-információt szolgáltat. Két módon lehet létrehozni: vagy fizikailag létrehozzuk az adatbázist egy szerveren, vagy pedig egy virtuális felületet alakítunk ki, amely párhuzamosan kérdezi le a könyvtárak katalógusait. Mindkettőnek vannak hátrányai. A fizikai adatbázist gondozni kell, ellenőrizni, hogy ne kerüljenek bele duplum rekordok. A virtuális felület alatt lazán kapcsolódnak a könyvtári adatbázisok, így a találati halmaz csak 60-70%-os lesz, mert előfordulhat, hogy nem kap választ egyes könyvtáraktól. A hátrányoktól függetlenül ma mindkettőt használják Magyarországon. A KözElKat virtuális adatbázis alapján működik, a VOCAL, amiről hamarosan szó lesz, pedig fizikailag létező adatbázisra épül. 50

A nyilvánosan elérhető katalógusoknak ma már van egy szélesebb definíciója is: minden bibliográfiai adatbázis felhasználói felülete, ami könyvek és ezzel kapcsolatos anyagok könyvtári leírását teszi nyilvánosan elérhetővé hálózat segítségével. A „share cataloguing”-nak, magyarul osztott katalogizálásnak az a lényege, hogy ne kelljen még egyszer leírni azt a dokumentumot, amit egyszer már egy másik könyvtárban feldolgoztak. A hálózat lehetőséget ad arra, hogy a rekordokat átemeljük az ilyen katalógusokból, a feldolgozó könyvtárosok pedig ezáltal időt takarítanak meg. Az ötlet az USÁ-ból ered. 1963-ban Ralph Ellsworth megjelentetett egy tanulmányt, melyben kifejtette, hogy fölösleges időpocsékolás minden könyvet egyenként minden könyvtárnak feldolgozni. A Kongresszusi Könyvtár lett az új program központja, és 1966-tól már eredményesen működött a könyvtárak közötti együttműködés. 51
A Magyarországon működő osztott katalógusok egyben közös katalógusként is funkcionálnak. Az első ilyen a MOKKA (Magyar Országos Közös Katalógus) volt, amelyet 1996-ban hoztak létre Mader Béla kezdeményezésére. 15 nagy könyvtár volt alapító tagja 52 . A MOKKA azzal a céllal jött létre, hogy lelőhely-információt nyújtó közös katalógust hozzanak létre, és ezzel egyidejűleg egységesítsék is a katalógusaikat. A project szervezője Vajda Erik volt, elnöke pedig Mader Béla, de ő hamarosan lemondott, miután a nemzetközi tendert ellentmondásos körülmények között a Dynix cég nyerte. A MOKKA válságos időket élt át, de mostanra újra életképessé vált. 2002-ben átkerült az OSZK-ba, ahol végre megfelelő anyagi és szellemi háttér áll rendelkezésére. A project vezetője Bakonyi Géza lett. Ma kb. 1,7 millió rekordot tartalmaz. 53
A másik ilyen katalógus a VOCAL. Ezt a MOKKA haldoklása idején hozták létre a Corvina rendszert használó egyetemi könyvtárak, kezdetben a szegediek és a debreceniek. Ez is szolgáltat lelőhely-információt, de fő célja a katalogizálás lehetőségeinek kitágítása volt. Lelőhelyadatokat a Corvina módosított WebOPAC-jában lehet keresni. A találatok megjelenítésekor a dokumentumot tartalmazó könyvtárak neve hiperlink formájában jelenik meg, azokra kattintva a helyi példány- és státuszadatokat kapjuk meg. Így könyvtárközi kölcsönzésre is van lehetőség. Az osztott katalogizálást tekintve a VOCAL már nem a HUNMARC-ot használja, mint a MOKKA kezdetben, hanem a USMARC formátumot. A VOCAL-nak fizikailag létező adatbázisa van. A tagkönyvtárak feldolgozói először meggyőződnek róla, hogy a dokumentum szerepel-e már az adatbázisban. Ha igen, akkor egyszerűen átemelik, hozzáírják saját példányadataikat, majd elmentik előbb a saját, majd a VOCAL adatbázisába. Ha még nem szerepel benne, akkor saját rendszerükben dolgozzák fel, és mentik el mindkét adatbázisba 54. A VOCAL ma nagy népszerűségnek örvend. 55
A VOCAL és a MOKKA ma már együttműködnek egymással. A VOCAL-ba bekerülő rekordokat automatikusan átküldik a MOKKA adatbázisába is. De míg a MOKKA csak monográfiákat tartalmaz, addig a VOCAL-ban folyóiratok, hanganyagok és kották rekordjait is meg lehet találni.

Összefoglalásként azt mondhatjuk, hogy az osztott katalogizálásnak több előnye van:
- megszűnteti a párhuzamosságot a katalógusokban
- gazdaságosabb beszerzést és gazdálkodást tesz lehetővé a közös adattár alapján
- nemcsak helyi keresést biztosít. 56

Felmerül a kérdés, hogy ha egyszer vannak osztott katalogizálási projektek (MOKKA, VOCAL) nagy központi katalógussal, akkor miért van szükség a közös katalógusokra? A válasz: egyrészt ezek a projektek elsősorban könyvtári professzionális felhasználásra készülnek (rekordok átvétele a cél), s csak másodlagos, hogy lelőhely katalógusként is működjenek; másrészt ezekben a katalógusokban csak a nagyobb könyvtárak anyaga található (elsősorban ők töltenek fel az adatokat, a kisebbek pedig csak letöltenek). Ezzel szemben a KözElKat kifejezetten az "egyszerű" felhasználóknak készül, azzal a céllal, hogy egy adott könyv példányainak a lelőhelyét megtalálják. A KözElKat-tal kapcsolatban az elsődleges könyvtári cél tehát az, hogy egy olyan felületet biztosítson, ahol a felhasználó (olvasó) ki tudja deríteni, hogy egy adott könyv melyik könyvtárban van meg, egyáltalán, megtalálható-e. Ezért fontos, hogy a KözElKat-hoz minél több kis könyvtár is csatlakozzon, ezáltal ez a program is életben maradjon. 57

Online adatbázisok

A hálózat és a számítógép a tájékoztatás területén is hatékonyan alkalmazható. A könyvtári tájékoztató munka célja, hogy az olvasót olyan dokumentumokkal lássa el, amelyekben az olvasó kérdésére megfelelő válasz található. A tájékoztató könyvtáros feladata az, hogy segítse az olvasókat a dokumentumok felkutatásában. A számítógép elterjedésével azonban a tájékoztató könyvtáros egyre inkább közvetítővé válik. Most már arra kell megtanítania az olvasót, hogy hogyan használja a számítógépes katalógust, az Internetet, online adatbázisokat. Ez a feladat legalább olyan fontos, mint az, hogy tudjon válaszolni az olvasó referensz kérdéseire.

A tájékoztató munka során az egyik újdonság az online adatbázisok megjelenése volt. Mint a neve is mutatja ezek olyan adatbázisok, amiket a hálózat segítségével bármikor el lehet érni. Az adatbázisoknak többféle típusa van:
1. Referensz adatbázisok: eredeti, elsődleges forrásra vonatkozó ún. másodlagos információkat tartalmaznak. Ezeknek is két fajtája van:
- bibliográfiai adatbázisok: elsődleges forrásokra (pl. könyv, folyóirat stb.) vonatkozó dokumentum-leírásokat tartalmazó adatbázis. Ilyenek a könyvtárak OPAC-jai, cikkadatbázisok, és különféle szakterületi dokumentumokat tartalmazó adatbázisok (pl. Magyarországon a PRESSDOC adatbázis).
- forrástájékoztató adatbázisok: ezek nem dokumentumok, hanem személyek, szervezetek, kutatások stb. adatait tartalmazzák és teszik kereshetővé. Ilyenek a cím- és céginformációs adatbázisok, telefonkönyvek stb. (pl. KSH cégnyilvántartása).
2. Forrás adatbázisok: ezek elsődleges adat- és információforrások, amelyek az eredeti forrás tartalmát szolgáltatják. Három fajtáját különböztetjük meg:
- numerikus adatbázisok: statisztikai, demográfiai és más numerikus adatokat szolgáltat. Gyakran adatbankoknak is nevezzük őket, egy részük nem nyilvános. Legismertebbek a statisztikai hivatalok adatbázisai.
- szöveges-numerikus adatbázisok: szöveges és számszerű adatokat egyaránt tartalmazó adatbázisok. Ilyenek az életrajzi, vállalati, politikai adatbázisok. Gyakran kézikönyv formájában is megjelennek. Pl. Magyar Életrajzi Kalauz adatbázisa.
- teljes szöveges adatbázis: csak szöveges dokumentumokat tartalmaznak. Ilyen adatbázisok az elektronikus könyvtárak, elektronikus folyóiratok adatbázisai.

Az online hozzáférhető adatbázisok szolgáltatói olyan szervezetek, amelyek a felhasználók számára online hozzáférést biztosítanak a géppel olvasható formában elérhető adatbázisokhoz. Ezek egy része kereskedelmi szervezet. Ők a szolgáltatásaikért díjat számolnak fel, amelynek nagyobb részét a keresésre fordított idő függvényében határozzák meg. Az egyik legismertebb ilyen szervezet a Bibliographic Retrieval Services (BRS), amely 80-nál több, főként bibliográfiai és forrástájékoztató adatbázist szolgáltat. Elsődleges felhasználói a felsőoktatásban dolgozók és hallgatók. Ezek az adatbázisok egyébként a Szegedi Egyetemi Könyvtár honlapjáról 58 ingyenesen elérhetők. De megemlíthetjük még a DIALOG-ot és a Dow Jones-t, mint jelentős szolgáltatókat. Ahhoz, hogy ezekben a fizetős kereskedelmi adatbázisokba eredményesen tudjunk keresni jól kell ismernünk mind az adatbázisok, mind a szolgáltatók tulajdonságait. A legtöbb ilyen adatbázis a könyvtárakban is elérhető, ahol a felhasználó szakszerű segítséget kap a kereséshez. A tájékoztató könyvtáros ismeri ezeket az adatbázisokat és a keresési stratégiákat, így a felhasználóval együtt hatékonyan tudnak bennük keresni.
Az adatbázis-szolgáltatók másik - nem kevésbé jelentős - részét a könyvtárak alkotják. Ezek ingyenesen, bárki számára hozzáférhetők. Saját online katalógussal és bibliográfiai adatbázissal rendelkeznek, emellett külső adatbázisokhoz is hozzáférnek, ahogy arról az előbb már szót ejtettünk. 59 A Szegedi Egyetemi Könyvtár honlapján is több ingyenesen elérhető adatbázist találunk, pl. film, pedagógiai és filozófiai adatbázist.
Magyarországon a legfontosabb online adatbázisokat két helyen találjuk. Az Országos Széchényi Könyvtár honlapján 60 több adatbázis is elérhető. A teljesség igénye nélkül kiemelnék néhány fontosabb adatbázist. Az IKB-t (Magyar Periodika Adatbázis) az OSZK 1986 óta építi, és 1999 óta érhető el Interneten. Visszamenően tartalmazza a Magyarországon kiadott és az OSZK-ba beérkezett periodikumok (hírlap, folyóirat, évkönyv stb.) bibliográfiai, besorolási és közhasznú adatait. Több mint 22 ezer tételt tartalmaz, 206 szakcsoportban. A MANCI (Magyar és Nemzetközi Cikkadatbázis) magyar könyvtári és információtudományi periodikumokat gyűjt teljes körűen, és válogatva a külföldi irodalmat is. Ma mintegy 40 ezer tételt tartalmaz, évi gyarapodása 3 ezer tétel. Fontosak a hungarika adatbázisok (HUNI – Hungarika Információ; HUNG – Hungarika Névkataszter; Hungarika www) és a HEKTOR is.
A másik hely, ahonnan online adatbázisokat lehet elérni, az NIIF honlapja 61 . A legfontosabb innen az EFTAN (Egyetemi és Főiskolai Tankönyv és Szakkönyv Adatbázis). Ennek a célja, hogy mindig naprakész információkat szolgáltasson a forgalomban lévő és kiadás alatt álló felsőoktatási tankönyvekről, szakkönyvekről. Az adatbázis 1997 óta működik. Fontos még az ELKE (Kertészeti, élelmiszeripari, kertművészeti és tájépítészeti adatbázis), az EMSZ (Erdélyi Magyar Elektronikus Szótörténeti Tár) és a POEM, amely a régi magyar vers számítógépes repertóriuma.

Online referensz szolgáltatások

A másik újdonság a tájékoztató munkában az online referensz. Az olvasónak már nem szükséges bemennie a könyvtárba, ha kérdést szeretne feltenni, ha irodalmat keres. Elég egy e-mailt küldeni az online referensz könyvtárosnak, aki szintén elektronikus levélben válaszol.
Ma már minden könyvtár honlapján található egy e-mail cím, ahol fel lehet tenni a kérdéseket. A Szegedi Egyetemi Könyvtár honlapján három űrlap szerepel. A Kérdés? link alatt található űrlapot azoknak ajánlják, akiknek kifejezetten a tájékoztató szolgálathoz van kérdésük. De lehet kérdezni a webmestertől is, ide a technikai jellegű kérdéseket várják, és a megfelelő szakemberek válaszolnak. A Vendégkönyvbe megjegyzéseket írhatnak a felhasználók, ezeket általában nem kell megválaszolni. Szegeden 1995 óta működik ez a szolgáltatás, mióta a könyvtárnak van honlapja. Ez az űrlapos forma azonban csak 1997 óta létezik, addig csak egy e-mail cím szerepelt. Az űrlap kitöltésekor a személyes adatokat nem kötelező megadni. A legfontosabb az e-mail cím, ahová a választ lehet küldeni. Gyakran előfordul, hogy valaki rosszul adja meg a címét, így a válaszlevél visszapattan. Ezért nyitottak egy oldalt a gazdátlan válaszoknak, ahol ezek hozzáférhetők. Ha valaki hosszú ideig nem kap választ, akkor célszerű felkeresni ezt az oldalt. Meg szokták kérdezni azt is, hogy milyen típusú információra van szüksége az olvasónak, és hogy hol kereste már. Ezekre a pontosabb válaszadás miatt van szüksége a könyvtárosnak. A kérdésekre reggel 8-tól este 8-ig válaszolnak, tehát teljes munkaidőben. Hetente kb. 5-6 kérdés érkezik. A kérdéseket szakterület szerint osztják el a könyvtárosok, és rövid idő alatt válaszolnak. A tájékoztató könyvtárosok szerint egyre nagyobb az érdeklődés a szolgáltatás iránt, egyetemi hallgatók és oktatók egyaránt használják nemcsak Szegeden, de az egész ország területén, sőt kaptak már kérdéseket külföldről is. 62 A tavalyi statisztikák alapján a tájékoztató könyvtárosok 87 kérdést válaszoltak meg, a webmester 50-et, a vendégkönyvbe pedig 22 bejegyzés érkezett 63 .

Egyes könyvtárak online referensz szolgáltatása mellett működik egy országos rendszer is, aminek a neve Libinfo 64 . Ezt most újították meg, a régi neve MIT-HOL (Magyar Internetes Tájékoztatás – Hungarian Online Library) volt. A szolgáltatás 1999-től működik, az OSZK és a Magyar Könyvtárosok Egyesületének Elektronikus Könyvtári Szekciója indította. A legtöbb nagy könyvtár vesz részt benne, tájékoztató könyvtárosai válaszolják meg a kérdéseket. Ugyanúgy, mint „házon belül”, szakcsoportok szerint kapják a kérdéseket a könyvtárosok. A válaszok általában két napon belül megérkeznek. A szolgáltatás honlapján található űrlap ugyanolyan, mint amiről korábban szó volt. Itt is van visszapattant levelek oldala, és a korábbi kérdések és válaszok is elérhetők. Ajánlanak információforrásokat, címeket, így az olvasó akár maga is megkeresheti a választ a kérdéseire. Egy hónapban akár 200 kérdést is kaphatnak az Internet-könyvtárosok. Ezek témája meglehetősen változatos, leggyakoribb a mezőgazdasággal, állattenyésztéssel kapcsolatos téma. Aktuális (pl. EU) és a média által felvetett témákban (pl. száj és körömfájás) is gyakoriak a kérdések. Januárban több diák szigorlati tételekhez keres irodalmat a szolgáltatás segítségével. Előfordul, hogy kisebb könyvtárak is küldenek kérdéseket, amiket ők nem tudnak megválaszolni. Így megvalósul az igazi könyvtári együttműködés. 65
Külföldön is hatékonyan működnek ezek a szolgáltatások. Angliában az Ask-a- librarian-t kell megemlíteni, amely 24 órás tájékoztató szolgálat 66 . Amerikában a Kongresszusi Könyvtár hálózati referensz-szolgáltatása (Collaborative Digital Reference Service, CDRS) a legismertebb 67 .

Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ez a szolgáltatás nem pótolja a hagyományos könyvtári tájékoztatást, de gyors és elérhető segítség az elinduláshoz. Az Internet-könyvtárosok nem vállalnak teljes körű szakirodalom kutatást, fordítást, jogi, orvosi szaktanácsadást, házi feladat, szakdolgozat elkészítését vagy családfakutatást, de meg tudják adni a megfelelő kiindulópontokat. Ezért fontos ez a szolgáltatás.

CD-ROM a könyvtárban

A könyvtárakban új eszköz a CD-ROM (Compact Disc Read Only Memory), amely korunk egyik legfontosabb adathordozójává nőtte ki magát néhány évtized alatt. Az első CD-t 1980-ban mutatták be, 1982-ben szabványosították, és folyamatosan tették alkalmassá különböző adatok tárolására. Szabvány szerint 120 mm vastag műanyag-fémötvözet korong, közepén egy 15 mm-es lyuk található. Optikai adattár, tehát fény segítségével működik. Ennek az a nagy előnye, hogy mechanika nem érinti, így sokkal tovább marad meg adatveszteség nélkül. Egy korongra 650 Mbyte kerülhet, ami 250 ezer gépelt oldalnak, 72 perc mozgógépnek vagy zenének, 19 óra beszédnek felel meg. A CD-re eleinte csak hanganyagot rögzítettek, ez a ma is népszerű CD-DA (Digital Audio). A számítógépes adatok rögzítésére szolgáló CD-ROM-ot 1984-ben szabványosították. 1988 után terjedt el a CD-ROM/XA (Extended Architecture), amely hang, kép, mozgókép és szöveg megjelenítésére képes. Ebben az időben találták fel a házilag írható CD-t (CD-R – Recordable; CD-WO – Write Once), majd ezek fejlesztéséből a Photo-CD-t, amelyen fényképeket tárolnak. A CD-k fejlesztésének legújabb állomása a DVD-k (Digital Video/Versatile Disc) megjelenése volt. 68

A könyvtárak szempontjából a CD-ROM új elektronikus információforrást jelent. A CD-ROM-oknak három típusát különböztetjük meg a könyvtárban:
- CD-ROM adatbázisok
- CD-ROM kiadványok
- multimédiás CD-ROM-ok

A CD-ROM adatbázisoknak két típusa lehet:
- biblográfiai (szakirodalmi) vagyis forrásokra hivatkozó adatbázis, pl. Science Citation Index
- forrás-adatbázis: útmutató, teljes szövegű, numerikus, szoftver stb. típusú kiadvány, pl. teljes szövegű adatbázis a Pallas Lexikon, amelyben minden szóra, szókapcsolatra lehet keresni.
A bibliográfiai CD-ROM adatbázisok mindegyike elérhető online adatbázisként is, de ez fordítva nem biztos, hogy igaz. A CD-ROM technikának számos előnye van az online kereséshez viszonyítva:
- az egy keresésre jutó költségek kisebbek
- jól hasznosítható az oktatásban az online keresések szimulálására
- legtöbb esetben nincs szükség szakinformatikusra, magasan képzett közvetítőre
- munkahelyi vagy otthoni környezetben „házikönyvtár” alakítható ki belőle
De az online keresésnek is vannak előnyei a CD-ROM technológiával szemben:
- egy szolgáltatónál több adatbázisban lehet keresni
- időben mélyebb visszakeresést tesz lehetővé
- frissebb információkat szolgáltat
- ritkán használt adatbázisok is rendelkezésre állnak, amit CD-ROM-on nem érdemes megvenni
- nagyobb teljesítményűek, parancsnyelvi szoftverei flexibisebbek
- technikai felkészülése egyszerűbb és olcsóbb
- automatikus SDI (témafigyelés) rendelhető havi frissítéssel
Tehát azt mondhatjuk, hogy a két elektronikus információszolgáltató technika kiegészíti, estenként támogatja egymást. A pénzügyi szempontok miatt ma néhány könyvtárban nagyobb hangsúlyt kap a CD-ROM technika. A jövő trendje azonban az, hogy a nem túl régi szakirodalmat CD-ROM adatbázisban keresik, a frissebb dokumentumokat pedig a megfelelő online adatbázisokban.

A CD-ROM kiadványok rendszerint több lemezből állnak, mint a CD-ROM adatbázisok. Havonta vagy negyedévente frissítik őket, ilyenkor a lejárt hónap (negyedév) anyagát az új lemez tartalmazza egészen az évfolyam kezdetéig vagy még korábbi időszakig. Az egy-két évesnél régebbi állományokat (backfiles) külön kell megrendelnie a könyvtárnak, ha igényt tart rá. A lejárt havi (negyedévi) frissítőlemezeket az újak kézhez vételekor egyes esetekben a vételi szerződés szerint vissza kell küldeni. Legismertebb ilyen CD-ROM kiadvány a CompLex CD jogtár. 69

A multimédiás CD-ROM-ok is gyakoriak a könyvtárakban. A multimédia szó arra utal, hogy legalább két egymástól független médiumot kell tartalmaznia, amely közül az egyik időfüggetlen, pl. szöveg vagy ábra, a másik pedig folyamatosan változik (kép, film). Fontos a fogalmak közti nem lineáris kapcsolat (hipertext) alkalmazása is. 70 Ez azt jelenti, hogy ugrópontok vannak, melyeket aktivizálva előre meghatározott pontra lép a program, és behívja az ehhez rendelt képet, hangot vagy szöveges állományt. Így nem egyetlen olvasási útvonala van, hanem a felhasználó dönt arról, hogy milyen sorrendben halad. Ma már mindenféle témában jelennek meg multimédiás CD-ROM-ok, pl. a Rákóczi szabadságharcról.

A CD-ROM technikának nagy előnye, hogy nem csak egyedi olvasó-berendezésekkel lehet használni őket, hanem hálózatban is. Ezeknél a hálózatba integrált CD-ROM alkalmazásoknál több szintet lehet megkülönböztetni. Legegyszerűbb esetben a CD-ROM olvasók közvetlenül az egyes személyi számítógépekhez vannak kötve, és egy egyszerű hálózatkezelő szoftver segítségével biztosítjuk, hogy a munkaállomások ne csak saját olvasójukat lássák, hanem a többiét is. A nagyobb helyi hálózatokban már komolyabb, drágább szoftverre van szükség, pl. Novell NetWare. Nagyobb teljesítményű CD-ROM hálózathoz külön CD-ROM szerver beállítása szükséges. Létezik regionális hálózatban elérhető, egy központi szerveren futtatott CD-ROM megoldás is. A hálózatban szolgáltatott adatbázisok eléréséhez menüt kell készíteni, hogy a felhasználó megtudja, hogy melyik meghajtóban melyik adatbázis van, és az hány, milyen időszaki bontású lemezekből áll. 71

Elektronikus folyóiratok

A CD-ROM-okhoz hasonlóan az elektronikus folyóiratok is új elektronikus információforrást jelentenek a könyvtárak számára. Ezek olyan folyóiratok, amelyeket számítógép segítségével lehet olvasni. A legtöbb ilyen folyóiratnak van nyomtatott változata, pl. HVG 72 , de léteznek olyanok is, amik csak a hálózaton találhatóak meg, pl. Index 73 . Tematikailag csoportosítva lehetnek általánosak (pl. Népszabadság 74 ), és specifikusak (pl. Számítástechnika 75 ). 76

Az elektronikus folyóiratoknak több előnyük van a hagyományos folyóiratokhoz viszonyítva:
- mindig friss, nincs átfutási idő
- nincs terjedelmi korlátja
- nincs tárolási, szállítási költség
- könnyen lehet benne keresni
- sokan használhatják egyszerre
- tartalomjegyzék-szolgáltatás, elektronikus témafigyelés (SDI)
De vannak hátrányai is:
- számítógép és Internet-elérés kell hozzá
- nincs megfelelő szakmai, pénzügyi háttere, a kutatók nem szívesen publikálnak benne
- nem kényelmes képernyőről olvasni, rontja a szemet
- könnyen eltűnhetnek, változatják a helyüket 77.

Interneten több helyről lehet elérni elektronikus folyóiratokat. Vannak kifejezetten elektronikus folyóiratok keresésére létrehozott oldalak, pl. a Stand 78 , ahol a magyar média teljes anyaga megtalálható és kereshető. A könyvtárak honlapjai is kínálnak olyan linkeket, amelyekkel magyar és külföldi folyóiratokat lehet elérni (pl. Szegedi Egyetemi Könyvtár honlapján a Folyóiratok link alatt). A Magyar Elektronikus Könyvtárnak van egy Elektronikus Periodika Archívum gyűjteménye, amelynek célja, hogy összegyűjtse, és hosszú távra megőrizze az elektronikus folyóiratokat 79 .

Kommunikáció a könyvtárak és a könyvtárosok között

„A könyvtáros annál inkább megbarátkozik új típusú feladataival, minél inkább barátja és személyes segítője a technika” írja Mader Béla 80 . A barátkozás egyik módja a személyes kapcsolattartásra szolgáló elektronikus levelezés. Az e-mail gyorsabb, mint a posta, és kényelmesebb, mint a telefon, mert nem szükséges, hogy mindkét fél egyidejűleg jelen legyen. Az elektronikus levelezés ma a számítógépes hálózatok legtöbbet használt szolgáltatása. Személyes jellegű szöveg, adat vagy parancsátvitelre alkalmas számítógépes hálózaton.

A könyvtárosi munka során több haszna is van az elektronikus levelezésnek:
- a felmerülő kérdéseket meg lehet beszélni más könyvtárban dolgozó kollegákkal
- könyvtárközi kölcsönzés gyorsabb lebonyolítására alkalmas
- e-mail útján lehet könyveket, folyóiratokat rendelni stb.

Nagy segítséget nyújthatnak a levelezési listák is. A leveleket ilyenkor egy szerver címére kell elküldeni, ami egy elosztási címlistával rendelkezik. Ez a listára feliratkozottak címét tartalmazza, és a szerver automatikusan küldi tovább a levelet ezekre a címekre. A könyvtárosok körében több népszerű levelezőlista is van. A KATA-LIST a könyvtárak gépesítésével és hálózati alkalmazásokkal foglalkozik, a résztvevők ebben a témában kaphatnak tájékoztatást, választ a kérdéseikre. A Konyvtar a könyvtarosok politikai, kulturális levelező listája. A MEK-L a Magyar Elektronikus Könyvtár, a HEKSZ-L a Hungarnet Könyvtári Szakosztályának vitafóruma. A különböző integrált könyvtári rendszerekhez is kapcsolódnak levelezőlisták, ahol a használók meg tudják beszélni tapasztalataikat és kérdéseiket. Ilyen a TINLIB, a TEXTLIB, a Voyager és a MACS-L (Magyar Aleph Csoport) listája. Ezek a listák azért is jók, mert körlevélben értesítést lehet küldeni különböző rendezvényekről, fel lehet tenni körkérdéseket, referensz kérdéseket és álláshirdetéseket is. Ez által a könyvtáros tájékozottabbá válik az őt érintő dolgokban. 81

A könyvtárak honlapjai

Az Internet jelentőségének növekedésével fontossá vált, hogy a könyvtárak saját honlapot készítsenek. Ezzel egyrészt saját szolgáltatásaikat tudják az épületük falain kívülre helyezni, másrészt egy csokorba gyűjthetik a legfontosabb információforrásokat ezzel is segítve olvasóikat.

A könyvtárak honlapjai eleinte csak linkgyűjtemények voltak, nem képzett könyvtárosok készítették őket. Ma már a „webgazdák” feladata a honlap készítése, karbantartása. Ezzel egyidőben a honlapok információértéke is jelentősen megnőtt. 82 A honlap készítésével a könyvtárnak az a célja, hogy hírt adjon magáról. Fontos az, hogy áttekinthető legyen, ne legyen zsúfolt, de sok információt tartalmazzon. Figyelni kell a linkekre, a színekre és a képekre, amelyek felkeltik az olvasók figyelmét és érdeklődését. 83

Minden könyvtári honlap tartalmaz olyan részt, amely bemutatja a könyvtár történetét és szolgáltatásait. Gyakran kitérnek a használat szabályaira is. A könyvtári OPAC-okat és az elektronikus információhordozókat is el lehet érni a honlapon keresztül. Előfordul, hogy virtuális kiállítások és helyi vonatkozású hírek, bemutatók (pl. a Somogyi könyvtár honlapján a Szegedi Arcképcsarnok 84 ) közérdekű tudnivalók (pl. a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtárának honlapján a hírek, ajánlatok rovat és a telefonkönyv 85 ) is helyet kapnak az oldalon. Ezek mind a tájékoztatást szolgálják. A Szegedi Egyetemi Könyvtár első honlapja 1995-ben készült, és folyamatosan fejlődött mai alakjára. Ma is nagyon sok jelentős anyag található rajta, mérete majdnem 120 Mbyte. Áttekinthető kategóriákban tartalmazza a linkeket, amelyek lefedik a könyvtári munka minden folyamatát.

Átfogóan gyűjtik össze a könyvtári információkat a könyvtári portálok is. A tematikus elrendezés mellett a portálokon mindig találunk egy keresőrendszert (pl. Google, AltaVista). A Könyvtárkapu 86 összegyűjti a katalógusok, adatbázisok webcímeit, utána tematikus sorrendben foglalkozik a könyvtári munka területeivel, pl. az állománygyarapítást a hazai könyvkiadók és bibliográfiai adatbázisok címeivel segíti. Ezen kívül közhasznú információkat, híreket és könyvtáros oktatást segítő linkeket is tartalmaz. A másik fontos könyvtári portál a Könyvtárlap.hu 87 . Ez Magyarország egyik legnagyobb portálszervezetének a Startlap csoportnak a tagja, amely mindenféle témában elkészítette a lap.hu-kat. Ezen az ország összes számítógépen elérhető könyvtárának a linkje megtalálható, csoportosítva egyetemi, városi, megyei stb. könyvtártípusok szerint. Keresőket, katalógusokat és híreket itt is találunk, csakúgy, mint pl. a hazai könyvkiadók linkjeit.

A könyvtári számítógépes rendszer tehát nem csupán egy integrált könyvtári rendszer telepítését jelenti, hanem a modern információs technológia eszköztárát és módszerét kiszolgálni tudó, számítógépes hálózati technológián alapuló komplex információs rendszer kialakulását is 88 . Ez az információs rendszer már nem zárható be egyetlen intézmény falai közé, nyitott a világra. Minden könyvtárnak az a feladata, hogy ilyen intézménnyé alakuljon.


.

3. fejezet

Irodalomjegyzék

Tartalomjegyzék




1. Később még lesz szó róla részletesen. Fel
2. Mader Béla: Információ és intézményei [e. d] Fel
3. Tolnai, 1992. 303-305. p. Fel
4. Kokas Károly: Könyvtáraink az elektronizáció… [e. d.] Fel
5. Somogyiné [e. d.] Fel
6. Magyarországon már elsősorban harmadik generációs rendszerek jelentek meg. Fel
7. Mader Béla: Információ és intézményei [e. d.] Fel
8. Kokas, 1992. 311. p. Fel
9. Bakonyi Géza: Integrált könyvtári… [e. d.] Fel
10. Tolnai, 1992. 305. p. Fel
11. Horváth, 2001. 25. p. Fel
12. Az első európai irodájukat 1987-ben nyitották. Fel
13. A honlap címe: http://www.exlh.hu/1/info.htm Fel
14. Fejős, 1999. 17. p. Fel
15. Kokas, 1992. 319. p. Fel
16. Gomba, 1994. 280. p. Fel
17. Kokas, 1992. 320. p. Fel
18. A teljes lista elérhető: http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/opac/corvina.html Fel
19. Kokas, 1992. 325. p. Fel
20. A honlap címe: http://www.iqsoft.hu/termekek/olib/olib-hun.html Fel
21. Honlapja: http://www.lib.uni-miskolc.hu/szolgal/horizon/hor.htm Fel
22. Saját belső használatára a Corvinát működteti. Fel
23. Honlapja: http://www.infoker.hu/textlib/homepage.htm Fel
24. Mai neve: Electronic Online Systems International. Magyarországi terjesztését a Magyar Tinlib Vevőszolgálat végzi. Fel
25. Bakonyi Géza: Integrált könyvtári… [e. d.] Fel
26. Kokas, 1992. 323. p. Fel
27. Honlapja: http://www.tinlib.hu Fel
28. Honlapja: http://www.stiginfo.hu Fel
29. Honlapja: http://www.sziren.com Fel
30. Honlapja: http://www.centernet.hu/szoftver.htm Fel
31. Honlapja: http://www.kkmk.hu/nanlib Fel
32. Fejős, 2001. 17. p. Fel
33. Fejős, 2002. 26. p., honlapja: http://www.kisteka.hu Fel
34. Rendszertől függően lehet több modulja is, de ez az 5 a legfontosabb, amit minden rendszer tartalmaz. Fel
35. Kormos, 1999. 23-24. p. Fel
36. Kokas, 1992. 312. p. Fel
37. Bakonyi: Integrált könyvtári… [e. d.] Fel
38. Könyvtárosok kézikönyve, 2001. II. köt. 225. p. Fel
39. Ilyenkor a címhez tartozó minden példányra vonatkozik az előjegyzés, és a tranzakció után a többi példányról lekerül a blokk. Fel
40. Ezt általában régi könyvek esetén alkalmazzák. Fel
41. Bakonyi: Integrált könyvtári… [e. d.] Fel
42. Kokas, 1992. 316-317. p. Fel
43. Somogyiné [e. d.] Fel
44. Kokas, 1992. 311. p. Fel
45. Bakonyi Géza: Kutatás… [e. d.] Fel
46. Könyvtárosok kézikönyve, 2001. III. köt. 210-211. p. Fel
47. Somogyiné [e. d.] Fel
48. Kokas Károly: Könyvtáraink az elektronizáció… [e. d.] Fel
49. Moldován, 1998. 4-6. p. Fel
50. Bakonyi: Integrált könyvtári… [e. d.] Fel
51. Pogányné, 2001. 30-41. p. Fel
52. Nagyobb egyetemi könyvtárak, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, az Országgyűlési Könyvtár, az OSZK, az OMIKK és az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum. Fel
53. Herman, 1998. 3-10. p., Bakonyi, 2002. 48-51. p. A MOKKA honlapja: http://www.mokka.hu Fel
54. Ugyanilyen „félig centralizált” modellben működik a MOKKA is. Fel
55. Balázs-Koltay, 1999. 32-39. p. A VOCAL honlapja: http://vocal.lib.klte.hu Fel
56. Tolnai, 1992. 306. p. Fel
57. Remzső [e. d.] Fel
58. Honlap címe: http://www.bibl.u-szeged.hu Fel
59. Ungváry, 2002. 95-100. p. Fel
60. Honlapja: http://www.oszk.hu/szolg Fel
61. Honlapja: http://www.iif.hu Fel
62. Szili, 2001/7-8. 3-7. p. Fel
63. http://www.bibl.u-szeged.hu/~vidaa/okt/belso/ref.html Fel
64. Honlapjának címe: http://libinfo.oszk.hu Fel
65. Szili, 2001/6. 17-23. p. Fel
66. Honlapja: http://www.ask-a-librarian.org.uk Fel
67. Honlapja: http://www.loc.gov/rr/digiref Fel
68. Pilgrim, 1995. 204-210. p., Kiss, 1998., Számítógép szótár, 1999.Fel
69. Roboz, 1998. 93-100. p. Fel
70. Tószegi, 1997. 42. p. Fel
71. Roboz,1998. 95. p. Fel
72. http://hvg.hu Fel
73. http://www.index.hu Fel
74. http://www.nepszabadsag.hu Fel
75. http://www.szamitastechnika.hu Fel
76. További tipizálás lásd. Sajó, 1999. 275-280. p. Fel
77. Hayes – Sullivan, 2000. 414-421. p. Fel
78. http://www.stand.euroweb.hu Fel
79. http://www.epa.oszk.hu Fel
80. Mader Béla: Könyvtár és network [e. d.] Fel
81. Kokas, 1991. 577-590. p. , Koltay [e. d.] Fel
82. Lengyel, 2002. 29-32. p. Fel
83. Gombos, 2000. 303-306. p. Fel
84. http://www.sk-szeged.hu Fel
85. http://www.lib.bke.hu Fel
86. http://www.bibl.u-szeged.hu/mke_eksz/portal Fel
87. http://www.konyvtar.lap.hu Fel
88. Kokas Károly: Könyvtáraink az elektronizáció…[e. d.] Fel