Nyitólap > Festészet > Gustav Klimt > A Beethoven-fríz
Nézd meg közelebbről is!
Nézd meg közelebbről is!
Nézd meg közelebbről is!
Nézd meg közelebbről is!
1902-ben nyitotta meg 14. Kiállítását a Szecesszió Háza. A kiállítás középpontja Max Klinger Beethoven-szobra volt. A terem falát Klimt Beethoven-fríze díszítette, amelyet az utolsó Beethoven-szimfóniának a festészet nyelvére történő fordításául szánta. A kiállítási katalógus ekképp ismerteti a frízt:

"A festményeket, melyek frízként foglalják el a három fal felső felét, Gustav Klimt készítette. Anyagok: kazeinfesték, stukkó, aranyfüst. Díszítő elv: tekintettel a terem elrendezésére, díszített gipszvakolat felületek. A három festett fal sorozatot alkot. Az első hosszú fal a bejárattal szemben: a boldogság áhítása; a gyenge emberiség szenvedései; esdeklésük a felvértezett hőshöz, hogy a könyörület és a becsvágy indítékaitól vezérelve vegye fel a harcot a boldogságért. Hátsó fal: az ellenséges erők; Tüphón, az óriás, aki ellen még az istenek is hasztalan harcolnak; a három Gorgó, akik a bujaságot és kéjelgést, a mértéktelenséget és az emésztő gondot jelképezik. Az emberiség vágyai és kívánságai a fejük felett lebegnek. Második hosszú fal: a boldogság áhítozása enyhet lel a költészetben. A művészetek vezetnek abba az eszményi birodalomba, ahol mindannyian megtalálhatjuk a tiszta örömöt, a tiszta boldogságot, a tiszta szerelmet. A mennyei angyalok kórusa a paradicsomból. »Öröm, bűvös égi szikra… Minden ember testvér lészen ott, hol lengnek szárnyaid«."

/A bécsi Szecesszió 14. kiállítása, 1902/

A Filozófia, az Orvostudomány és a Jogtudomány keserű tanulságai után Klimt megtalálja a boldogság felé vezető út szecesszionista módozatát: az emberiséget csak a művészet és a szerelem páratlan ereje válthatja meg.