Magyar Információs Társadalom Stratégia

A MITS célkitűzései illeszkednek az Európai Unió stratégiájához, az eEurope+ illetve az eEurope 2005 akciótervekhez. Ezáltal Magyarország is kapcsolódhat az eEurope-ot támogató programokhoz (pl. IST, eContent, eSafety, IDA stb.), és lehetővé válik, hogy az EU strukturális alapjait forrásként használja. Ezt a lehetőséget a Nemzeti Fejlesztési Terv keretei között valósíthatja meg.

A MITS az információs társadalomba történő átmenet változásait a folyamatok korszerűsítésében és a szolgáltatások modernizálásában jelöli ki, s az információs és kommunikációs technológiák felhasználása mindkettő esetében meghatározó jelentőségű.

A folyamatok javításának érdekében szükséges beavatkozásokat a stratégia az alábbi területekre osztja fel:

Tartalom és szolgáltatások, Infrastruktúra, Tudás és ismeret, Jogi és társadalmi környezet, valamint két horizontálisan jelentkező terület: Kutatás-fejlesztés és Esélyegyenlőség.

Dolgozatunk témájához legközvetlenebbül az esélyegyenlőség helyzete kapcsolódik.

Az info-kommunikációs eszközök hozzáférésének, használati módjának, az elérhető online tartalmak és szolgáltatások igénybevételének eltérő módja és mértéke tovább növeli a társadalmi különbségeket, ezt fejezi ki digitális megosztottság fogalma.

Magyarországon e tekintetben a digitális törésvonalak a gazdasági aktivitás, az életkor, az iskolai végzettség, a jövedelem nagysága, a település típus, valamint az etnikai hovatartozás mentén rajzolódnak ki, s várhatóan növekedni fognak az elkövetkezendő években.

A MITS esélyegyenlőségi stratégiája a „horizontális elv” érvényesítése mellett a pozitív diszkrimináció elvére épít

Az Esélyegyenlőség stratégiai főirány három célterületet különböztet meg:

·        társadalmi esélyegyenlőség,

·        területi esélyegyenlőség,

·        interregionális esélyegyenlőség.

A stratégia egyik fő céljaként a társadalmi esélyegyenlőség biztosítását tűzte ki. Az IKT- eszközök lehetőséget nyújtanak az élet minden területén egyszerűbbé tenni a szolgáltatásokat és elérni bizonyos tartalmakat mindenki számára. Az infokommunikációs eszközök használata azonban ráépül a már meglévő társadalmi egyenlőtlenségekre, tovább mélyítve a megosztottságot. A digitális megosztottság főbb törésvonalai a képzett/képzetlen munkaerő, a magas/alacsony jövedelem, a fiatal/idős, a nagyváros/falu, az ép/fogyatékos, valamint a férfi/nő és az etnikai dimenziók mentén rajzolódnak ki.

A területi esélyegyenlőség célterületén az országhatáron belüli egyenlőtlenségeket kívánja a MITS csökkenteni. Az interregionális esélyegyenlőség biztosítása a határon túl élő magyarság számára, és a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek számára az anyaország állampolgáraiéhoz hasonló feltételek megteremtését jelenti. Az uniós csatlakozás után e probléma egyes országok viszonylatában regionális kérdéssé változik.

Az esélyegyenlőség elérése szükséges, de nem elegendő feltétel ahhoz, hogy Magyarországon létrejöjjön a tudásalapú társadalom. A stratégia kiemelt prioritásnak tartja a tudás- és közösségfejlesztéssel, a helyi gazdaságfejlesztéssel, az e-demokrácia és az e-közigazgatás kialakításával az intelligens civil társadalom létrejöttét, és az intelligens település és térség programok támogatásával az információs kori társadalomszerkezet kialakítását.

Ehhez legnagyobb segítséget az információs társadalom legfőbb termelőerejét jelentő információ és tudás fejlesztése adhat, melyhez legfőbb programok a digitális írástudás és az élethosszig tartó tanulás lehet.

A számítógép és az internet használatának képessége fontos, mert hiánya kizárhatja a magyar társadalom egy részét a folyamatokból. A digitális írástudás fogalmához kapcsolódik a hálózati, az internetes, a multimédia- és a hipertext-írástudás, mely a nyomtatott, s a digitális dokumentumok közötti alapvető különbségekre koncentrál.

Az információs társadalom építésének kulcsfontosságú tényezője az adott ország K+F teljesítménye. Az EU 6. keretprogramján belül az IST (Information Society Technologies) program jelöli ki a fejlesztendő tudományterületeket és irányokat, s ennek értelmében segíti a MITS az információs és kommunikációs technológiák kutatását és használatuk elterjesztését.

Az IKT eszközök nem oldják meg a szegénység, a diszkrimináció problémáját, a társadalmi struktúrából eredő egyenlőtlenségeket, de reális elvárás, hogy segítsék elő a hagyományos társadalmi kizárás csökkentését, valamint segítségükkel az eddigieknél egy sokkal szélesebb alapú társadalmi részvétel valósuljon meg.

A MITS azokra a területekre koncentrál, ahol éppen az info-kommunikációs eszközökhöz való hozzáférés és használat vonatkozásában képződnek hátrányok. A társadalmi, a regionális és az interregionális megosztottság közül kiemelten kezeli a társadalmi esélyegyenlőséget biztosító Társadalmi integráció (e-Inclusion) programot, amelynek kiemelt célcsoportjai: idősek, valamilyen fogyatékkal élők, romák, a digitális megosztottság szempontjából hátrányos helyzetben lévők.

A Társadalmi integráció programja a következő célok elérését szolgálja:[1]

1. A humán infrastruktúra megteremtését az E-esély pontok és IT-mentori rendszer kiépítésén keresztül: azaz olyan közösségi hozzáférési pontok hálózatának kialakítását, ahol nem csak az IKT eszközök speciális használatának igényei elégíthetők ki, hanem a kiemelt célcsoportokat és a segítségül hívható infokommunikációs technológiát is jól ismerő IT mentor (szociális munkásba oltott informatikus) szakember is elérhetővé válik.

2. A fogyatékkal élők normatív támogatási rendszerének kialakítását az otthoni és a közösségi pontokon történő hozzáférés és a használat elősegítésének érdekében.

3. A célcsoportokkal foglalkozó, elsősorban civil szervezetek részben normatív alapú támogatását, valamint a hátrányos helyzetűek eszközellátásakor igénybe vehető adókedvezmények (szja, vállalkozási adó) biztosítását.

4. A hátrányos helyzetűek specifikus oktatása, képzése, foglalkoztatását.

Fontos az informatikai eszközökkel való rendelkezés, de még fontosabb az informatika eszközök használatának tudása.

Fontos az Unió további alapértékeinek érvényesülése is:

• Az információkhoz való hozzáférési jog (amely magában foglalja a nyilvános adatbázisokhoz, az érintettről készült adatokhoz való hozzáférés jogát, valamint a közérdekű információk megismeréséhez való jogot, amely együtt jár a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalának kötelezettségével);
• Az információközlési jog (amely az egyén, a közösség, a gazdaság szereplője stb. szabad adatközléshez való joga);
•  A szabad kommunikáció joga (az információs hálózatokon a felhasználók közötti szabad párbeszédhez való jog);

A MITS célja, hogy a kormányzati ciklus végére az „információs szakadék” szűküljön. a hátrányos helyzetű csoportokra vetítve ez azt jelenti, hogy az IKT használati indexét közelíteni kell az országos átlaghoz.

Ennek elérése érdekében több cselekvési területet jelölt meg a MITS:

1. informatikai műveltség terjesztése a hátrányos helyzetűek körében.

2. célcsoport specifikus, minőségi tartalom biztosítása.

3. a távmunka rendszer kiszélesítése a hátrányos helyzetűek körében

4. speciális mentori hálózat felállítása és működtetése

5. lehetőleg normatív támogatási rendszer kialakítása

A speciális mentori hálózatot a MITS az esélyegyenlőségi stratégia „humán” infrastruktúrájának nevezi Olyan speciális informatikai-szociális képesítésű szakemberek hálózatát jelenti, akik az informatikai szempontból hátrányos helyzetű rétegek számára „közvetíteni” képesek az informatikai műveltség, minőségi tartalom, távmunka lehetőségeit. Szükség esetén oktatóként vesznek részt a digitális írástudás elsajátításában, kezelési támogatást adnak az elektronikus tartalmak és szolgáltatások igénybevételéhez a megfelelő ismerettel nem rendelkezők kiszolgálása érdekében. A közösségi elérési helyek infrastruktúráját távmunkahelyként is biztosítani lehetne. A MITS az információs társadalom fejlesztésével összefüggő feladatokat piaci alapon képzeli megoldani., de vannak az esélyegyenlőség biztosítása terén ez nem valósítható meg. A legtöbb informatikailag hátrányos helyzetben lévő személy ugyanis halmozott hátrányban szenved, ha a szegénységet a fogyatékosságtól, diszkriminációtól, idős kortól, aluliskolázottságtól független hátránynak tekintjük. Az ő számukra az esélyegyenlőségi programokban való részvétel megteremtése érdekében anyagi támogatást (is) kell nyújtani. A támogatási rendszer ezt a célt szolgálja.

Magyarországon 577 ezer értelmi- és érzékszervi, látás-, hallás-, beszéd- vagy mozgásszervifogyatékos él. Az oktatási rendszer újratermeli a társadalmi egyenlőtlenségeket, és jól kirajzolódnak az új keletű digitális törésvonalak is. A fogyatékkal élők, romák, alacsony jövedelmű családok gyermekei, kistelepülésen lakók, tartósan munkanélküli fiatalok alacsony iskolai végzettségűek körében a kitörési pontot a hálózati hozzáférésen és a digitális írástudás teljes körűvé tételén kívül a sokoldalú fejlesztő programok, a képzettségszerkezet folyamatos emelése jelentheti. A különböző programok közül az esélyegyenlőség megteremtésében kiemelendők az alábbiak:[2]

Közháló program

A Közháló a közcélú intézmények, közösségi hozzáférési elektronikus kommunikációs infrastruktúráját hivatott biztosítani. Ennek megfelelően a Közháló egy olyan informatikai hálózat, amely egymással összekapcsolt, de önálló egységekből, úgynevezett alhálókból áll össze. Az egyes alhálók egymástól függetlenül valósíthatók meg, illetve fejleszthetők tovább. A Közháló nem egy új hálózat kiépítése állami beruházás formájában, hanem a piaci szereplők szolgáltatásainak igénybevétele. Az IHM tervei szerint a Közháló program folyamatosan, több egymásra épülő fázisban valósul meg.

eMagyarország program - eMagyarország pont hálózat

A projekt célja nyilvános internet-hozzáférési pontok létrehozása Magyarország egész területén úgy, hogy mindazok hozzáférjenek az interneten közzétett információkhoz, akiknek nincsen otthoni (vagy munkahelyi, iskolai) hozzáférésük. Az eMagyarország pontokon elérhetővé válnak az Európai Unióval, az EU pályázataival kapcsolatos olyan információk, melyek köre bővebb az interneten általában elérhető adatok körénél. Az eMagyarország pontok egységes minimális szolgáltatása: meghatározott időben rendelkezésre álló, önköltséges áron biztosított internet-hozzáférés, regisztrált látogatók számára freemail címen keresztül történő levelezés lehetőségének biztosítása, az IHM által biztosított anyagokhoz (egységes eMagyarország információs nyitólap, EU információs adatbázis, ECDL tananyag, stb.) történő hozzáférés.

Teleházak Magyarországon

Helyi kezdeményezésre, majd később országos szervezetté nőve a mai napig körülbelül 500 teleház jött létre Magyarországon, főként az elmaradottabb infrastruktúrájú, gazdaságilag hátrányos helyzetben lévő térségekben, s legalább ugyanennyi van még fejlesztés alatt.

A teleházak létrehozása és működtetése többnyire valamilyen civil társadalmi szervezethez kötődik. Nemcsak a vidék, hanem a fogyatékosok esélyeinek növelését is kiemelt figyelem övezi. Magyarország élen jár a vakok informatikai környezetének megteremtését célzó fejlesztési és oktatási programokban. Innovatív és eredeti programként indult el 2003-ban a Digitális Középiskola, amely érettségivel nem rendelkezők számára online környezetben biztosított lehetőséget arra, hogy a középfokú képzésből kiszorultak a korszerű technológia segítségével juthassanak tudáshoz és végzettséghez.