1. Kisázsiában: BH XXVIII, 189. szám (aug. 7.) 11-12.

2. Tatárföldön: BH XXIX, 187. szám (aug. 8.) 12-13.
3. A tatárok romlása: BH XXIX, 198. szám (aug. 22.) 13-14.

4. Németh Gyulának a Nemzetközi Közép- és Keletázsiai Társaság Magyar Bizottságához intézett jelentése az 1910. év nyarán végzett kaukázusi tanulmányútjának eredményeiről: KSz. XI, 162-165.
5. [R] Über die Bannungsorte der finnischen Zauberlieder. Von O. J. Brummer. Soumalais-Ugrilaisen Seuran toimituksia, XXVIII. Helsingfors 1909.: Ethn. XXI (Új folyam VI), 250-252.
6. [R] Vladimir Gordlevskij: Iz nabljudenij nad tureckoj pesn'ju. Ottisk iz «Étnografičeskago Obozrenija», kn. 79. Moskva 1909: KSz. XI, 158-160.

7. Kumük és balkár szójegyzék (Kumükisches und balkarisches Wörterverzeichnis): KSz. XII, 91-153.
8. Proben der kumükischen Volksdichtung [I]: KSz. XII, 274-308.

9. Proben der kumükischen Volksdichtung [II]: KSz. XIII, 129-173.
10. [R] B. J. Vladimircov: Török elemek a mongolban = Tureckie élementy v mongol'skom jazyke. Otdel'nyj ottisk íz Zapisok Vostočnago Otdelenija Imperatorskago Russkago Arheologičeskago Obščestva. Tom XX. S.-Peterburg 1911. – I. A. Podgorbunskij: Orosz-mongol-burját szótár = Russko-mongolo-burjatskij slovar'. Irkutsk 1909. – A. Rudnev: Adatok a mandzsu köznyelvhez = Novye dannye po živoj mandžurskoj reči i šamanstvu. S.-Peterburg 1912.: NyK XLI, 373-376.
11. Egy török-mongol hangtörvény: NyK XLI, 401-412.
12. [R] Durch Armenien (Eine Wanderung) und der Zug Xenophons bis zum Schwarzen Meere. (Eine militär-geographische Studie) von E. v. Hoffmeister. Leipzig u. Berlin, Teubner 1911.: ZDMG LXVI, 146-147.
13. Die türkisch-mongolische Hypothese: ZDMG LXVI, 549-576.
14. [R] Gombocz, Zoltán: Nyelvünk régi török jövevényszavai [Die bulgarisch-türkischen Lehnwörter in der ungarischen Sprache. Mém. de la Soc. Finno-Ougr. XXX. Helsinki 1912.: Nyr. XLI, 398-401, 452-455.
15. Bericht von Herrn J. Németh: Ottisk iz «Izvestij Russk. Komit. dlja izuč. Srednej i Vostočnoj Azii», N° 11, ser. II, 1912 g. S.-Peterburg. 66-69.

16. Kóborlások Kisázsiában. Földrajzi ifjúsági olvasmányok. 3. sz. Budapest. 44 p. + térkép.
17. Nagymagyarország felé: BE XXXIII, 195. szám (aug. 17.) 33-34.
18. A csuvas tanítónál: BH XXXIII, 200. szám (aug. 24.) 35-36.
19. Németh Gyula dr. jelentése az ufai csuvasok közt tett nyelvészeti tanulmányútjáról: KSz. XIV, 211-213.
20. A török-mongol a-féle hangok fejlődése a csuvasban: NyK XLII, 75-85.
21. Vámbéry Ármin, 1832-1913: NyK XLII, 468.
22. Mongol elemek a magyar nyelvben: Nyr. XLII, 241-246.
23. [R] Pastinszky János: A legújabb török irodalom főbb képviselői. Budapest 1912.: EPhK XXXVII, 760-761.
24. [R] Sbornik materialov dlja opisanija mestnostej i plemen Kavkaza, Bd. 42.: ZDMG LXVII 547-548.

25. Über den Ursprung des Wortes šaman und einige Bemerkungen zur türkisch-mongolischen Lautgeschichte: KSz. XIV, 240-249.
26. A török-mongol nyelvviszonyhoz: NyK XLIII, 126-142.
27. Az ősjakut hangtan alapjai: NyK XLIII, 276-326, 448-476.
28. Khedive: MNy. X, 461.
29. [R] Mészáros Gyula: Magyarországi kún nyelvemlékek. Budapest 1914. 46 p.: EPhK XXXVIII, 706-709.

30. Török szójegyzék: A budai basák magyar nyelvű levelezése. I. Szerk. Takáts Sándor, Eckhart Ferencz, Szekfű Gyula. Budapest. 545-546.
31. A nagyszentmiklósi feliratokhoz: EPhK XXXIX, 495-497.
32. Az "Attila-kincs" feliratainak ügye. I. A nagyszentmiklósi feliratokhoz: Ethn. XXVI (Új folyam XI), 216-217.
33. Die langen Vokale im Jakutischen: KSz. XV, 150-164.
34. Köpü: MNy. XI, 144.
35. A tőr magánhangzójához: MNy. XI, 176.
36. Bolgár-török jövevényszavainkhoz: MNy. XI, 316-318.
37. Nyelvtudomány és archaeológia: MNy. XI, 377-378.
38. [R] Horger Antal: A nyelvtudomány alapelvei. (Bevezetés a nyelvtudományba.) Budapest 1914. 215 p.: NyK XLIV, 106-110.

39. Türkische Grammatik. (Sammlung Göschen, 771.) Berlin-Leipzig. 126 p.
40. Türkisches Lesebuch mit Glossar. Volksdichtung und moderne Literatur. (Sammlung Göschen, 775.) Berlin-Leipzig. 106 p.
41. Az «Attila-kincs» feliratainak ügye: EPhK XL, 419-422.
42. Ürge: MNy. XII, 24-25.
43. A török nyelvek: MNy. XII, 115-118.
44. Nem hajt a tatár!: MNy. XII, 124.
45. A nagyszentmiklósi kincs revíziója: Történeti Szemle V, 285-286.
46. Vannak-e arab eredetű bolgár-török szavaink?: Nyr. XLV, 213-215.
47. Zu den "Osttürkischen Dialektstudien" von Bang und Marquart: ZDMG LXX, 447-448.
48. [R] Sebestyén Gyula: A magyar rovásírás hiteles emlékei. Budapest, Magy. Tud. Akadémia 1915.: EPhK XL, 560-570.
49. A bíráló felelete: EPhK XL, 675-679.

50. Türkische Grammatik. Durchgesehener Neudruck. (Sammlung Göschen, 771.) Berlin-Leipzig. 126 p.
51. Türkisches Übungsbuch für Anfänger. (Sammlung Göschen, 778.) Berlin-Leipzig. 110 p.
52. Türkisch-deutsches Gesprächsbuch. (Sammlung Göschen, 777.) Berlin –Leipzig. 106 p.
53. Thomsen a nagyszentmiklósi kincs feliratairól: EPhK XLI, 638-641.
54. A régi magyar írás eredete: NyK XLV, 21-44.
55. [R] Vilhelm Thomsen: Turcica. Études concernant l'interprétation des inscriptions turques de la Mongolie et de la Sibérie. (Soumalais-Ugrilaisen Seuran toimituksia, XXXVII.) Helsingfors, 1916.: NyK XLV, 121-124.

56. Gyarló: Emlék Szily Kálmánnak a Magyar Nyelvtudományi Társaság elnökének nyolczvanadik születésnapja alkalmából. Budapest. 114.
57. [R] Carl Brockelmann: 'Alí's Qissa'í Jusuf. Der älteste Vorläufer der osmanischen Literatur. Aus den Abhandlungen der Königl. Preuss. Akademie der Wissenschaften. Jahrgang 1916. Phil.-hist. Klasse. Nr. 5. Berlin 1917.: Túrán, 109-112.
58. [R] Die neueren Sprachen. Bd. XXV (1917), H. 1.: Túrán, 114-115.
59. [R] Magyar Nyelv (Ungarische Sprache). XIII (1917), Heft: 1-6.: Túrán, 115.
60. [R] Nyelvtudományi Közlemények (Sprachwissenschaftliche Mitteilungen). Bd. XLIV: Túrán, 117-119, 181-182, 257-261, 435-436.
61. [R] Zeitschrift der Deutschen Morgenländischen Gesellschaft. LXXI, Heft 1-2.: Túrán, 120.
62. [R] Krause, Paul R.: Die Türkei. Leipzig, Teubner 1916. Aus Natur und Geisteswelt. 469. Bändchen.: Túrán, 124.
63. [R] W. Bang: Turcica. Leipzig 1917. [Sonderdruck aus Mitteilungen der Vorderasiatischen Gesellschaft. Jahrgang 1917 (Hommel-Festschrift Bd. II), S. 270-294.]: Túrán, 249-251.
64. [R] Zeitschrift der Deutschen Morgenländischen Gesellschaft. LXXI, Heft 3-4.: Túrán, 261-265.
65. A nagyszentmiklósi kincs körül. I-II: Túrán, 265-267, 325-329.
66. Válasz Sebestyénnek: Túrán, 332-333.
67. [R] Keleti Szemle (Revue Orientale). Bd. XVII: Túrán, 433.
68. [R] Magyar Nyelv (Ungarische Sprache). Bd. XII (1917), Heft 4., 7-10.: Túrán, 434-435.
69. Bernhard Munkácsis ossetische Studien: Túrán, 448.
70. [R] W. Bang, Vom Köktürkischen zum Osmanischen. Vorarbeitcn zu einer vergleichenden Grammatik des Türkischen. 1. Mitteilung: Über das türkische Interrogativpronomen. Berlin 1917. Abhandl. d. königl. Preuss. Akad. d. W. Jahrg. 1917. Phil.-hist. Klasse. Nr. 6.: Túrán, 488-490.
71. [R] Hacki Tewfik (Galandjizade): Türkisch-deutsches Wörterbuch. Zweite Auflage. Leipzig 1917.: Túrán, 499-500.
72. [R] Nyelvtudományi Közlemények (Sprachwissenschaftliche Mitteilungen). Bd. LXV [recte XLV], Heft 1.: Túrán, 502.
73. [R] Zeitschrift der Deutschen Morgenländischen Gesellschaft. Bd. LXXII, Heft 1-2.: Túrán, 503-504.

74. Das Ferah-name des Ibn Hatib. Ein osmanisches Gedicht aus dem XV. Jahrhundert: Le Monde Oriental XIII, 145-184.

75. Nincstelen: MNy. XVI, 91.
76. [R] Szinnyei, Josef: Die Herkunft der Ungarn, ihre Sprache und Urkultur. [Ungarische Bibliothek für das Ung. Institut an d. Univ. Berlin hg. v. Róbert Gragger. I.1.] Berlin u. Leipzig 1920.: EPhK XLIV, 94-95.

77. Török jövevényszavaink középső rétege: MNy. XVII, 22-26.
78. Túrán: MNy. XVII, 109.
79. On ogur, hét magyar, Dentümogyer: MNy. XVII, 205-207.
80. Régi török jövevényszavaink és a turfáni emlékek: KCsA I, 71-76.
81. [R] Proceedings of the British Academy. 1915-1916: KCsA I, 94-96.
82. On ogur, hét magyar, Dentümogyer: KCsA I, 148-155.
83. [R] Le Monde Oriental, XIII. (1919), p. 145-184. Das Ferah-name des Ibn Hatib. Ein osmanisches Gedicht aus dem XV. Jahrhundert. Von J. Németh: KCsA I, 176-177.
84. Kégl Sándor: Történeti Szemle X, 184-185.
85. Túrán: Új Nemzedék III, 38. szám (febr. 17.) 2.
86. [R] A. Fischer, Die Vokalharmonie der Endungen an den Fremdwörtern des Türkischen. (Morgenländische Texte und Forschungen, hrsg. von A. Fischer. I. Bd. Heft 2.) Teubner, Leipzig 1920.: ZDMG LXXV, 275-278.

87. A Turkish Word in Curtius Rufus?: Hirth Anniversary Volume. Asia Major, Introductory Volume, 274-279.
88. Új elmélet a magyarság kialakulásáról: KCsA I, 181-182. [Török János név alatt.]
89. Zur Kenntnis der Petschenegen: KCsA I, 219-225.
90. 'Szent' jelentésű egy szavunk eredete: KCsA I, 242-243.
91. A besenyők ismeretéhez: MNy. XVIII, 2-7.
92. Karczag: MNy. XVIII, 125-127.

93. Törökök és magyarok: Napkelet I, 176-178.
94. [R] Heinrich Winkler, Die altaische Völker- und Sprachenwelt. Osteuropa-Institut in Breslau. Quellén und Studien. Sechste Abteilung: Sprachwissenschaft. I. Heft. Leipzig und Berlin 1921.: NyK XLVI, 145-147.

95. Húnok, bolgárok, magyarok: Budapesti Szemle CXCV, 167-178.
96. [R] Köprülüzade Mehmed Fu'ad: Türk edebijatynda ilk mütesavvyflar. Istambol 1918.: KCsA I, 330-332.

97. Debrecen nevének eredete: Emlékkönyv dr. gróf Klebelsberg Kuno negyedszázados kultúrpolitikai működésének emlékére születésének ötvenedik évfordulóján. Budapest. 139-141.
98. Debrecen nevének eredete: MNy. XXI, 273-274.
99. [R] [Köprülüzade Mehmed Fu'ad: Türk edebiyatinda ilk mutasavviflar. Islanbul 1918.]: Türkiyat Mecmuasi I, 288-289.
100. Két oszmánli eredetű indulatszó a magyarban: MNy. XXII, 284.

101. Die köktürkischen Grabinschriften aus dem Tale des Talas in Turkestan: KCsA II, 134-143.
102. [R] Pastinszky János: Gyakorlati magyar-török szótár. Madsar ve türk lugat kitabi. I. rész. A szerző kiadása, [a megjelenés éve és helye megjelölése nélkül. Előszó kelte: Pilismarót, 1922.]: KCsA II, 192-194.
103. Koldus: KCsA II, 198.
104. Zur Erklärung des Denkmals am Ongin: KCsA II, 198. [Johann Török néven.]
105. A koldus és dió szóhoz: KCsA II, 238. [Török János név alatt.]

106. [R] Fekete Lajos: Bevezetés a hódoltság török diplomatikájába. (A Magyar Királyi Országos Levéltár Kiadványai.) Első füzet, Budapest 1926.: Századok LXI, 428-429.
107. La provenance du nom bulgar: Symbola grammatica in honorem Ioannis Rozw-dowski. Vol. II. Cracoviae. 217-222.
108. A türk népnév: MNy. XXIII (Szinnyei-Emlékkönyv), 271-274.
109. Thomsen Vilmos: MNy. XXIII (Szinnyei-Emlékkönyv), 533-535.
110. Josef Szinnyei: KCsA II, 239-240.
111. Der Volksname türk: KCsA II, 275-281.

112. Akadémiánk és a keleti filológia: BSz. CCXI, 80-95.
113. [Megjegyzés Melich János Duba = Duna c. cikkéhez]: MNy. XXIV, 87-88.
114. Géza: MNy. XXIV, 147-150.
115. Az uráli és a török nyelvek ősi kapcsolata: NyK XLVII, 62-84.

116. Magna Hungaria: Beiträge zur historischen Geographie, Kulturgeographie, Ethnographie und Kartographie, vornehmlich des Orients. Hrsg. von Hans Mzik. Leipzig und Wien. 92-98.
117. A magyarság őstörténete: Magyar kálvinisták naptára az 1930. évre. 113-115.
118. A magyar népnév legrégibb alakjai: MNy. XXV, 8-9.
119. Szabírok és magyarok: MNy. XXV, 81-88.

120. A honfoglaló magyarság kialakulása. Budapest. 350 p.
121. Die petschenegischen Stammesnamen: UJb. X, 27-34.
122. Bernhard Munkácsi: KCsA II, 331-332.
123. Zu den Rätseln des Codex Cumanicus: KCsA II, 365-367.
124. [R] Franz Babinger, Robert Gragger, Eugen Mittwoch, J. H. Mordtmann: Literaturdenkmäler aus Ungarns Türkenzeit. Nach Handschriften in Oxford und Wien bearbeitet von –. (Ungarische Bibliothek, hrsg. vom Ung. Institut an den Univ. Berlin. Erste Reihe, 14.) 1927, Berlin u. Leipzig.: KCsA II, 374-377.
125. [R] Jan Rypka: Báqí als Ghazeldichter. Pragae, sumptibus Facultatis Philosophicae Universitatis Carolinae. Apud Francise, Rivnác, bibliopolam Universitatis Carolinae. 1926.: KCsA II, 377-378.
126. Der Name Gül-Baba: KCsA II, 379.
127. [R] Aurélien Sauvageot: Recherches sur le vocabulaire des langues ouralo-altaiques. Budapest 1929.: NyK XLVII, 467-475.

128. Nyelvtudományunk és a történetírás: A magyar történetírás új útjai. Szerk. Hóman Bálint. Kiadja a Magyar Szemle Társaság, Budapest. 365-396.
129. [Vihor]: MNy. XXVII, 78-79.
130. Maklár: MNy. XXVII, 145-147.
131. Özön: MNy. XXVII, 226-227.
132. A magyar turánizmus: Magyar Szemle XI, 132-139.
133. Árpád-kori törökjeink. (Kié volt a nagyszentmiklósi kincs?): Népünk és nyelvünk III, 169-185.
134. [R] Géza Fehér: Die Inschrift des Reiterreliefs von Madara. Bulgarisches Nationalmuseum in Sofia, 1928.: Századok LXV, 78-82.
135. Török nyelvészeti irodalom. I: NyK XLVIII, 136-147.
136. Az új török írás: NyK XLVIII, 160-161.

137. A nagyszentmiklósi kincs feliratai: A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 30. sz. 35 p.
138. Die Inschriften des Schatzes von Nagy-Szent-Miklós. Mit zwei Anhängen: I. Die Sprache der Petschenegen und Komanen; II. Die ungarische Kerbschrift (BOH II.) Budapest-Leipzig. 84 p., VI t.
139. Zum Begriff der tawba. Ein Beitrag zu den christlich-mohammedanischen Beziehungen: Festschrift für Georg Jacob zum siebzigsten Geburtstag. Leipzig. 200-208.
140. Proizhod"t" na imenata «Kobrat"» i «Esperjuh"»: Izvestija na Istoričeskoto Družestvo v" Sofija. XI-XII, 169-177. (Németről fordította: V. Beševliev".)
141. La préhistoire hongroise: Nouvelle Revue de Hongrie 25e (lere) année. Tome XLVI, Janvier-Juin 1932. Budapest. 460-468.
142. A Kobrat és Eszperüch nevek eredete: MNy. XXVIII, 5-11.
143. A nagyszentmiklósi kincs feliratai: MNy. XXVIII, 65-85, 129-139.
144. A csikszentmihályi felirat: KCsA II, 434-436 [+ 1 tábla].
145. Die Herkunft der Namen Kobrat und Esperüch: KCsA II, 440-447.
146. [R] Tadeusz Kowalski: Karaimische Texte im Dialekt von Troki. Eingeleitet, erläutert und mit einem karaimisch-polnisch-deutschen Glossar versehen. W Krakowie, 1929. (Mémoires de la Commission Orientale de l'Académie Polonaise des sciences et des lettres Nr. 11.): KCsA II, 452-454.
147. [R] Hans August Fischer: Schah Ismajil und Gülüzar. Ein türkischer Volksroman. Leipzig 1929. (Türkische Bibliothek, 26.): KCsA II, 454-457.
148. [R] G. Raquette: The accent problem in Turkish. Lund-Leipzig 1927. (Lunds Universitets Årsskrift. N. F. Avd. 1. Bd. 24. Nr. 4.): KCsA II, 457.

149. Petz' Wirkung in Ungarn ausserhalb der Germanistik: Festschrift für Gideon Petz. Hrsg. von Jakob Bleyer, Heinrich Schmidt und Theodor Thienemann. Német Philologiai Dolgozatok = Arbeiten zur Deutschen Philologie. LX, 34-36.
150. Dentümogyër: MSFOu. LXVII, 290-295.
151. Csepel: MNy. XXIX, 11-12.
152. Az újjászületett Törökország: Magyar Szemle XIX, 328-333.
153. Der Schatz von Nagy-Szent-Miklós: Litterae Orientales. Heft 53, Januar. Leipzig. 6-8.
154. Les inscriptions du tresor de Nagyszentmiklós [I]: RÉH [VIII-] XI, 5-38.
155. [R] Raquette, G.: Täji bilä Zohra. Eine osttürkische Variante der Sage von Tahir und Zohra. Lund und Leipzig 1930. (Lunds Universitets Årsskrift): OLZ XXXVI, 115-117. cc.
156. [R] Sauvageot, Aurélien: Recherches sur le vocabulaire des langues ouralo-altaiques. Budapest 1929. – Shirokorogoff, S. M.: Ethnological and Linguistical Aspects of the Ural-Altaic Hypothesis. Reprinted from Tsing Hua Journal, Vol. 6. Peiping 1931. – Duda, H. W.: Fasl-i-Ferhat. Nazif efendinin elile yazilmis yegane nushadan istinsah eden: – – [Ein türkisches Schattenspiel nach der einzigen Handschrift des ehemal. Hofschattenspielers Nazif Efendi hrsg. u. eingel.] Istanbul 1931.: OLZ XXXVI, 557-561. cc.

157. A magyar rovásírás. A magyar nyelvtudomány kézikönyve. II. köt. 2. füzet. Budapest. 32 p. 7 t.
158. Németh Gyula r. t. megemlékezése Wilhelm Bang Kaup k. tag elhúnyta alkalmából: Akadémiai Értesítő XLIV, 369-370.
159. Thúry József 1. tag emlékezete: A Magyar Tudományos Akadémia elhúnyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. XXII. köt. 6. [recte: 3.] szám. Budapest. 25 p.
160. A törökség őskora: Emlékkönyv Berzeviczy Albert úrnak, a M. T. Akadémia elnökének, tiszteleti taggá választása harmincadik évfordulója alkalmából. Budapest. 158-174.
161. Les inscriptions du tresor de Nagyszentmiklós. II. Les inscriptions runiques: RÉH XII, 126-136 [+ 1 térkép.]
162. Török nyelvészeti irodalom. II: NyK XLVIII, 471-478.

163. Kőrösi Csoma Sándor célja. Előadások Kőrösi Csoma Sándor emlékezetére. 10. szám. Budapest. 20 p.
164. A török tabur szó eredete: MNy. XXXI, 178-181.
165. [R] Hamit Zübeyr, Ishak Refet, Anadilden derlemeler. [Anyanyelvi gyűjtések.] Ankara, 1932.: NyK XLIX, 397-398.
166. [R] Moravcsik Gyula: A magyar történet bizánci forrásai. (Hóman Bálint: A Magyar Történettudomány Kézikönyve. I. kötet. 6/b. füzet.) Budapest 1934.: Századok LXIX, 110-111.
167. A székelyek eredetének kérdése: Századok LXIX, 129-156.

168. Keleti eredetű magyar ruhanevek: NyK L, 321-328.
169. Über den Ursprung des türkischen Wortes tabur: UJb. XV, 541-547.

170. A tarka lovak országa: Ethnographia XLVIII, 103-107.
171. A bölcsészetkari oktatás és a középiskolai tanárképzés reformja: Magyar Felsőoktatás. Az 1936. évi december hó 10-től december hó 16-ig tartott Országos Felsőoktatási Kongresszus munkálatai. Budapest. 11 - 24.
172. Tok halnevünk eredete és néhány szó a magyarság ősfoglalkozásairól: MNy. XXXIII, 135-140.
173. Mundzsuk-Bendeguz: MNy. XXXIII, 216-221.
174. A hiung-nuktól az oszmánli nyelvtanig: MNy. XXXIII, 323-329.
175. Gombocz Zoltán: Szövetségi Évkönyv, XIV-XV. kötet. Gombocz Zoltán emlékének szenteli és kiadja az Eötvös-Kollégium volt tagjainak szövetsége. Budapest. 3-11.

176. Az Országos Felsőoktatási Kongresszus bölcsészetkari vonatkozásai: Országos Felsőoktatási Tanács 2. Bölcsészet-, Történelem-, Nyelv- és Irodalomtudományi Szakosztály. Budapest. 20 p.
177. Das Volk mit den scheckigen Pferden: KCsA I. Erg.-Bd. 345-352.
178. Turkológiái portyázások: MNy. XXXIV, 60-63.

179. Zur Kenntnis des geschlossenen e im Türkischen: KCsA I. Erg.- Bd. 515-531.
180. A magyar népnév, a magyar törzsnevek, a kazár népnév: MNy. XXXV, 63-71.

181. Az intézet megalakulása és első évi működése: A budapesti Kir. Magy. Pázmány Péter-Tudományegyetem Bölcsészeti Kara Magyarságtudományi Intézetének működése az 1939/40. tanévben. Budapest. 3-9.
182. Die Orientalistik in Ungarn: Actes du XXe Congres International des Orie-talistes. Bruxelles 5-10 septembre 1938. Louvain. 308-309.
183. La question de l'origine des Sicules: Archivum Europae Centro-Orientalis. VI, 208-241.
184. Előszó: Attila és hunjai. Szerkesztette Németh Gyula. [A Magyar Szemle könyvei, XVI.] Budapest. 7-10.
185. A hunok nyelve: Attila és hunjai. Szerkesztette Németh Gyula. [A Magyar Szemle könyvei, XVI.] Budapest. 217-226 és jegyzetek: 315-316.
186. Hunok és magyarok: Attila és hunjai. Szerkesztette Németh Gyula. [A Magyar Szemle könyvei, XVI.] Budapest. 265-270 és jegyzetek: 320-322.
187. A magyar keresztyénség kezdete: BSz. CCLVI, 746. sz. 14-30.
188. Emphatische Formen in der türkischen Mundart von Vidin: Scritti in Onore di Luigi Bonelli. Pubblicazioni dell' Istituto Universitario Orientale di Napoli. Annali, Nouva Serie, vol. I. Roma. 87-95.
189. Türklügün eski çagi: Ülkü XV, 299-306, 509-518. (Magyarról fordította: Şerif Baştav.)

190. La question de l'origine des Sicules. Études sur l'Europe Centre-Orientale. N° 27. Budapest. 34 p.
191. Az intézet 1940/1941.-i működése: A budapesti Kir. Magy. Pázmány Péter-Tudományegyetem Bölcsészeti Kara Magyarságtudományi Intézetének működése az 1940/41. tanévben. Budapest. 3-6.
192. Zur Erklärung der Orchoninschriften: Festschrift Friedrich Giese, aus Anlass des siebenzigsten Geburtstags überreicht von Freunden und Schülern. Sonderband. Die Welt des Islams. Berlin. 35-45.
193. Gróf Teleki Pál: KCsA III, I-VIII.
194. Die Volksnamen quman und qun: KCsA III, 95-109.

195. Török jövevényszók: Emlékkönyv Melich János hetvenedik születésnapjára. Budapest. 286-300.
196. A zárt e bolgár-török jövevényszavainkban: MNy. XXXVIII, 1-11.
197. A kunok neve és eredete: Századok LXXVI, 166-178.
198. [R] A. von Gabain: Alttürkische Grammatik mit Bibliographie, Lesestücken und Wörterverzeichnis, auch Neutürkisch. [Porta Linguarum Orientalium. Hrsg. v. R. Hartmann. Bd. XXIII.] Leipzig, Otto Harrassowitz, 1941.: OLZ LXIII, 342-346. cc.

199. Kőrösi Csoma Sándor lelki alkata és fejlődése. Erdélyi Tudományos Füzetek. 149. sz. Kolozsvár. 15 p.
200. Kőrösi Csoma Sándor lelki alkata és fejlődése: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Désen 1942. október hó 18-20. napján tartott tizenhetedik vándorgyűlésének emlékkönyve. Kolozsvár. 5-17.
201. Sólyom, karvaly: MNy. XXXIX, 99-104.

202. [R] Ritter, Hellmut: Karagös. Türkische Schattenspiele, hrsg., übers. u. erklärt. 2. Folge. Leipzig 1941.: OLZ XLVII, 135-136. cc.

203. A székely írás egy új emléke: a homoródkarácsonyfalvi felirat: MNy. XLI, 11-16. p. + 2 kép.

204. [Or]hun kitabelerinin izahi: Istanbul Üniversitesi Edebiyat Fakültesi Türk Dili ve Edebiyati Dergisi I, 56-61. (Törökre fordította Sadettin Buluç.)

205. Nevelés az egyetemen: A Pázmány Péter Tudományegyetem Tanácsának 1947. szeptember 20-i beiktató és tanévet megnyitó ünnepélyes nyilvános ülésén mondott beszédek. Budapest. 20-37.
206. Probleme der türkischen Urzeit: Analecta Orientalia memóriae Alexandri Csoma de Kőrös dicata. (BOH V.) Budapestini. MCMXLII-MCMXLVII. 57-102.

207. La cérémonie du tewhid a Vidin: Ignace Goldziher Memorial Volume. Part I. Budapest. 329-335.
208. Balassa Bálint és a török költészet: Magyar századok. Irodalmi műveltségünk történetéhez Budapest. 80-100.
209. A mohamedán vallásgyakorlat népi formáinak ismeretéhez. (A tevhit szertartása Vidinben.): Ethn. LIX, 1-4.

210. Le systeme des noms des peuples turcs: Actes du XXIe Congres International des Orientalistes. Paris. 174.
211. Hunlarin dili: TDB, seri III, sayi 12-13, 106-114. (Magyarról fordította: J. Eckmann.)

212. J. Thury. (Thury József emlékezete): Macar Bilim Eserleri serisi, I. Istanbul. XVIII + 34 p. (Magyarról fordította: Ziya Tugal; V-XVIII: Németh Gyula bibliográfiája, összeállította Halasi-Kun T. és H. Eren.)
213. Goldzihers Jugend: Acta Orient. Hung. I, 7-25.
214. Die Zeremonie des Mevlud in Vidin: Acta Orient. Hung. I, 134-140.
215. Sztálin nyelvtudományi cikkei és a hazai nyelvtudomány feladatai. Részletek Németh Gyula, Kossuth díjas akadémikusnak az Akadémia Ünnepi Hetén megtartott előadásából: Szabad Nép VIII, 277. szám (nov. 29.) 6.
216. Peçenek ve Kumanlarin dili: TDB, seri III, sayi 14-15, 97-106. (Németről fordította: J. Eckmann.)

217. Sztálin nyelvtudományi cikkei és a hazai nyelvtudomány feladatai: I. OK I, 3-20.
218. Le systeme des noms de peuple Turcs: JA CCXXXIX, 69-70.
219. Sztálin nyelvtudományi cikkei és a hazai nyelvtudomány feladatai: Társadalmi Szemle VI, 73-88.
220. [R] Rabghuzi Narrationes de Prophetis, Cod. Mus. Brit. Add. 7851, Reproduced in Facsimile. With an Introduction by K. Grönbech. Copenhagen 1948. (Monumenta Linguarum Asiae Maioris, IV.): ALingu. I, 237-239.
221. [R] A. von Gabain, Alttürkische Grammatik, mit Bibliographie, Lesestücken und Wörterverzeichnis, auch neutürkisch. Mit vier Schrifttafeln und sieben Schriftproben. 2. verbesserte Auflage. Leipzig 1950. (Porta Linguarum Orientalium, XIII.): ALingu. I, 239-241.

222. Die türkischen Texte des Valentin Balassa: Acta Orient. Hung. II, 23-61.
223. Ein türkischer Text aus Vidin über die Pilgerfahrt: Documenta islamica inedita. Ricardo Hartmann viro de studiis islamicis meritissimo sacrum. Berlin. 273-277.
224. A kevert nyelvrendszer kérdéséhez. (Az oszmán-török nyelv kettős rendszere.): I. OK II, 313-332.

225. Zur Kenntnis der Mischsprachen. (Das doppelte Sprachsystem des Osmanischen.): ALingu. III, 159-199.
226. Neuere Untersuchungen über das Wort tábor 'Lager': ALingu. III, 431-446.
227. Wanderungen des mongolischen Wortes nökür 'Genosse': Acta Orient. Hung. III, 1-23.
228. A szovjet turkológia: I. OK IV, 105-116.
229. Kun László király nyögérei: MNy. XLIX, 304-318.
230. Le passage ö > ü dans les parlers turcs de la Roumélie nord-ouest: RO XVII, 114-121.
231. Balint Balassa'nin Türkçe manzumeleri: Tercüme. 46-50. (Magyarról fordította: Hasan Eren.)
232. [R] Brockelmann, Carl: Osttürkische Grammatik der islamischen Literatursprachen Mittelasiens. 1. Lfg. Leiden 1951.: OLZ XLVIII, 265-269. cc.

233. Németh Gyula elnöki zárszava: I. OK VI, 47.
234. Beszámoló bolgáriai tanulmányutamról: I. OK V, 213-218.
235. Balassi Bálint török verseihez: Irodalomtörténeti Közlemények LVIII, 386-392.
236. [R] Heuser–Şevket: Türkçe-Almanca lugat. Türkisch-deutsches Wörterbuch. 3., verb. u. stark erweit. Aufl., verfasst u. hrsg. v. Fritz Heuser. Wiesbaden 1953.: OLZ XLIX, 349-352. cc.

237. Nyelvtudományunk múltja, jelene és jövője: A magyar tudomány tíz éve. 1945 -1955. Budapest. 21-39.
238. Die Herkunft des ung. Wortes tábor. ALingu. V, 224.
239. Türkische Balassa-Texte in Karagöz-Spielen: Acta Orient. Hung. V, 175-180.
240. Újabb kutatások a tábor szó történetéhez: NyK LVI, 117-128.
241. [R] Benzing, Johannes: Einführung in das Studium der altaischen Philologie und der Turkologie. Wiesbaden 1953.: OLZ L, 146-148.
242. [R] Gabain, Annemarie von: Inhalt und magische Bedeutung der alttürkischen Inschriften. Freiburg/Schweiz: Paulusverlag 1953.: OLZ L, 461-463. cc.

243. Zur Einteilung der türkischen Mundarten Bulgariens. Bulgarische Akademie der Wissenschaften. Sofia. 74 p.
244. Zu den türkischen Aufzeichnungen des Georgievits: Charisteria Orientalia praecipue ad Persiam pertinentia, Ioanni Rypka... hoc volumen sacrum. Praha. 202-209.
245. Nem török eredetű-e úr szavunk?: Emlékkönyv Pais Dezső hetvenedik születésnapjára, írták tisztelői, barátai és tanítványai. Szerkesztette Bárczi Géza és Benkő Loránd. Budapest. 358-364.
246. Bulgária török nyelvjárásainak felosztásához: I. OK X, 1-60.
247. Két török szó a Szabács Viadalában: MNy. LII, 307-310.
248. [R] Brockehnann, Carl: Osttürkische Grammatik der islamischen Literatursprachen Mittelasiens. 2.-6. Lfg. Leiden 1951-1954.: OLZ LI, 444-446. cc.

249. Zur Geschichte des Wortes tolmács 'Dolmetscher': Acta Orient. Hung. VIII, 1-8.
250. Egy jász szójegyzék az Országos Levéltárban. Előadás a Nyelv- és Irodalomtudományi Osztály 1957. jún. 24.-i felolvasó ülésén: I. OK XII, 233-259.
251. Feriz bég. Előadás a Nyelv- és Irodalomtudományi Osztály 1958. II. 17-i felolvasó ülésén: I. OK XIII, 89-94.
252. A jász szójegyzékhez: I. OK XIII, 485-486.
253. A tolmács szó történetéhez: NyK LX, 127-132.
254. [R] Jyrkänkallio, P.: Zur Etymologie von russ. tolmač "Dolmetscher" und seiner türkischen Quelle. Helsinki 1952. Studia Orientalia XVII, 8: OLZ LIII, 432 c.
255. [R] Ritter, Hellmut: Karagös. Türkische Schattenspiele. Dritte Folge. Hrsg. u. erklärt. Mit Beiträgen von Andreas Tietze. Wiesbaden 1953.: OLZ LIII, 432 c.
256. Räsänen, Martti: Beiträge zu den türkischen Runeninschriften. Helsinki 1952. Studia Orientalia XVIII, 6: OLZ LIII 567 c.

257. Eine Wörterliste der Jassen, der ungarländischen Alanen. Abhandlungen der Deutschen Akademie der Wissenschaften zu Berlin. Klasse für Sprachen, Literatur und Kunst. Jahrgang 1958, Nr. 4. Berlin. 36 p. + II. tábla.
258. Spuren der türkischen Sprache in Albanien: Akten des Vierundzwanzigsten Internationalen Orientalisten-Kongresses. München, 28. August bis 4. September 1957. Hrsg. von Herbert Franke. Wiesbaden. 378-380.
259. [R] A Magyar Nyelv Értelmező Szótára: Magyar Tudomány LXVI. Új folyam IV, 639-644.
260. [R] Joki, Aulis J.: Wörterverzeichnis der Kyzyl-Sprache. Helsinki: Societas Orientalis Fennica 1953. Studia Orientalia XIX,1: OLZ LIV, 51-52. cc.
261. [R] Deny, Jean: Principes de grammaire turque ("Turk" de Turquie). Paris 1955.: OLZ LIV, 609-613. cc.

262. Spisok slov na jazyke jasov, vengerskih alan. Perevod s nemeckogo i primečanija V. I. Abaeva. Severo-osetinskij Naučno-issledovatel'skij Institut. Ordžonikidze. 16 p. [Abaev megjegyzései: 17-23.]
263. [Korreferátum Sőtér István "Beszámoló a Nyelv- és Irodalomtudományi Osztály munkájáról" c. előadásához]: I. OK XVI, 215-218.
264. Osmanli Türk dili tarihi araştirmalarinin yeni yollari: VIII. Türk Dil Kurultayinda okunan Bilimsel Bildiriler 1957'den. Türk Dil Kurumu Yayinlarindan sayi 179. Ankara. 1-14.
265. Zum Geleit: Sovietico-Turcica. Beiträge zur Bibliographie der türkischen Sprachwissenschaft in russischer Sprache in der Sowjetunion 1917-1957. (BOH IX). Budapest. 5-10.
266. [R] Herbert W. Duda: Die Seltschukengeschichte des Ibn Bibi. Kopenhagen 1959.: Acta Orient. Hung. X, 307-308.
267. [R] Menges, Karl Heinrich: Glossar zu den volkskundlichen Texten aus Ost-Turkistan II. Mainz und Wiesbaden 1955. Akademie der Wissenschaften u. d. Literatur. Abhandl. d. Geistes- u. sozialwiss. KI. Jahrg. 1954. 14: OLZ LV, 70-71. cc.

268. Traces of the Turkish Language in Albania: Acta Orient. Hung. XIII, 9-29.
269. Németh Gyula elnöki megnyitója: Vita a nyelvtudomány elvi kérdéseiről. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének és a Művelődésügyi Minisztérium Nyelvtudományi Munkaközösségének közös vitája. 1961. március 29-30: I. OK XVIII, 7-10.
270. Reise um zwei kiptschakische Ortsnamen in Ungarn: UAJb. XXXIII, 122-127.

271. Turkish Grammar. English Adaptation of the German Original by T. Halasi-Kun, Ph. D. [Publications in Near and Middle East Studies Columbia University. Series B. I.] Mouton and Co. 'S-Gravenhage. 111 p.
272. Önsöz: Attila ve Hunlari. Ankara Üniversitesi Dil ve Tarih-Cografya Fakültesi Yayinlari, 106. Istanbul. 3-6. (Magyarról fordította: Şerif Baştav.)
273. Hunlarin dili: Attila ve Hunlari. Ankara Üniversitesi Dil ve Tarih-Cografya Fakültesi Yayinlari, 106. Istanbul. 215-224, [Jegyzetek:] 313-314. (Magyarról fordította Şerif Baştav.)
274. Hunlar ve Macarlar: Attila ve Hunlari. Ankara Üniversitesi Dil ve Tarih-Cografya Fakültesi Yayinlari, 106. Istanbul. 261-265, [Jegyzetek:] 318-320. (Magyarról fordította Şerif Baştav.)
275. Eine türkisch-mongolische Wortsippe und ihre ungarischen Beziehungen: Acta Orient. Hung. XV, 211-218.
276. Egy ótörök jövevényszó a magyarban az állattenyésztés köréből. Kérődzik: MNy. LVIII, 30-36.
277. Die "Lebensrute" in einem türkischen Märchen von Vidin: Oriens XV, 304-314.
278. [R] Deny, Jean - Grønbech, Kaare - Scheel, Helmuth - Zeki Velidi Togan: Philologiae Turcicae Fundamenta. Jussu et auctoritate Unionis Universae Studiosorum Rerum Orientalium auxilio et opera Unitarum Nationum Educationis Scientiae Culturae Ordinis una cum praestantibus turcologis ed. I. Wiesbaden 1959.: OLZ LVII, 61-71. cc.

279. Kőrő, görhe, girhes: Szótörténeti és szófejtő tanulmányok. Szerkesztette: Pais Dezső és Benkő Loránd. Nyelvtudományi Értekezések, 38. sz. Budapest. 188-190.
280. Tarka: Tanulmányok a magyar nyelv életrajza köréből. Ligeti Lajos és Pais Dezső közreműködésével szerkesztette Benkő Loránd. Nyelvtudományi Értekezések, 40. sz. Budapest. 279-281.
281. Special'nye problemy tjurkskogo jazykoznanija v Vengrii: VJa. XII, No. 6, 126-136. (Németről fordította: M. M. Makovskij.)
282. [R] Annemarie von Gabain: Das uigurische Königreich von Chotscho 850-1250. Berlin 1961. (Sitzungsberichte der Deutschen Akad. der Wiss. zu Berlin. Kl. f. Sprachen, Lit. u. Kunst. Jg. 1961, Nr. 5.): Deutsche Literaturzeitung LXXXIV, 305-306. cc.
283. [R] Heuser-Şevket: Türkçe-almanca lugat. Türkisch-deutsches Wörterbuch. 5. verb. Aufl. verfasst u. hrsg. v. Fritz Heuser. Wiesbaden 1962.: OLZ LVIII, 592-593. cc.

284. Die Inschriften des Schatzes von Nagy-Szent-Miklós. Mit Zwei Anhängen: I. Die Sprache der Petschenegen und Komanen. II. Die ungarische Kerbschrift. (BOH II.) Budapest 1932. Photomechanischer Neudruck. The Hague. 85 p.
285. Elnöki megnyitó: Általános nyelvészeti tanulmányok II. A matematikai nyelvészet és a gépi fordítás kérdései. Szerkesztő: Kalmár László és Telegdi Zsigmond. Budapest. 7-9.
286. Feriz Beg von Kruševac, 1454: Der Islam XXXIX, 192-196.
287. La provenance du nom Bulgar. (Pohodženija nazvi «Bolgari»). Onomastica, 28. Winnipeg. 12 p.
288. Zu den E-Lauten im Türkischen. Studia Orientalia XXVIII:14. Helsinki. 19 p.
289. Obščie problemy tjurkskogo jazykoznanija v Vengrii: VJa. XIII:6, 119-125. (Németről fordította: M. M. Makovskij.)
290. [R] Fokos-Fuchs, D. R.: Rolle der Syntax in der Frage nach Sprachverwandschaft - mit besonderer Rücksicht auf das Problem der ural-altaischen Sprachverwandschaft. Wiesbaden 1962. Ural-altaische Bibliothek, XI: ALingu. XIV, 381-384.
291. [R] Žirmunskij, W. M.: Skazanie ob Alpamyše i bogatyrskaja skazka. [Die Sage von Alpamiiš und das Heldenmärchen.] Akad. Nauk SSSR. Institut Mirovoj Literatury im. A. M. Gor'kogo. Institut Vostokovedenija. Moskva 1960.: OLZ LIX, 589-592. cc.

292. Die Türken von Vidin. Sprache, Folklore, Religion. (BOH X.) Budapest. 420 p.
293. Eine Benennung für scheckige Tiere bei Türken und Ungarn: ALingu. XV, 79-84.
294. Das Zimmerhandwerk der Turko-Bulgaren im Spiegel der alttürkischen Lehnwörter der ungarischen Sprache: Acta Orient. Hung. XVIII, 55-60.
295. Ein ungarisches Lehnwort in Byzanz im 10. Jahrhundert: Beiträge zur Sprachwissenschaft, Volkskunde und Literaturforschung. Wolfgang Steinitz zum 60. Geburtstag am 28. Februar 1965 dargebracht. Veröffentlichungen der sprachwissenschaftlichen Kommission der DAdW, 5. Berlin. 291-294.
296. Egy magyar jövevényszó Bizáncban a X. században: Nyr. LXXXIX, 231-234.
297. Linguistics: Science in Hungary. Edited by Tibor Erdey-Grúz and Imre Trencsényi-Waldapfel. Budapest. 179-197.
298. Kereit, Kérey, Giray: UAJb. XXXVI, 360-365.
299. [R] Laude-Cirtautas, Ilse: Der Gebrauch der Farbebezeichmingen in den Türkdialekten. Wiesbaden 1961. Ural-altaische Bibliothek, X.: OLZ LX, 62-64. cc.

300. Turkish Reader for Beginners. English Translation of the German original by T. Halasi-Kun, Ph. D. [Publications in Near and Middle East Studies Columbia University. Series B. II.] The Hague-Paris. 71 p.
301. Ungarische Stammesnamen bei den Baschkiren: ALingu. XVI, 1-21.
302. A baskír földi magyar őshazáról: Élet és Tudomány XXI, 596-599.
303. Az "életvessző" egy vidini török mesében: Ethn. LXXVII, 337-342.
304. Magyar törzsnevek a baskíroknál: NyK LXVIII, 35-50.
305. Proishoždenie russkogo slova «karandaš»: Tjurkologičeskij sbornik (K šestidesjatiletiju Andreja Nikolaeviča Kononova), Moskva. 105-114.
306. [R] Tietze, Andreas: Turkish Literary Reader. Bloomington - Den Haag 1963. Indiana University Publications, Uralic and Altaic Series, 22 = American Council of Learned Societies, Research and Studies in Uralic and Altaic Languages, Project No. 60: OLZ LXI, 165-166. cc.
307. [R] Turkologie. Mit Beiträgen von A. v. Gabain, O. Pritsak, N. Poppe, J. Benzing, K. H. Menges, A.Temir. Z. V. Togan, F.Taeschner, O. Spies, A. Caferoglu, A. Battal-Taymas. Leiden – Köln 1963. Handbuch der Orientalistik, I. Abt: Der Nahe und der Mittlere Osten, V, 1: Altaistik, 1: OLZ LXI, 479-482. cc.

308. Das russische Wort karandas 'Bleistift': ALingu. XVII, 211-221.
309. Köprülüzade Mehmet Fuat, 1890-1966: Acta Orient. Hung. XX, 363-366.
310. A magyarországi oszmán-török nyelv. Illésházy Miklós török nyelvkönyve 1668-ból: NyK LXIX, 57-109.

311. Über alttürkische Sternnamen: ALingu. XVIII, 1-6.
312. Die türkische Sprache des Bartholomaeus Georgievits: ALingu. XVIII, 263-271.
313. Vengerskie elementy v leksike vidinskogo govora tureckogo jazyka: Annales Instituti Philologiae Slavicae Universitatis Debreceniensis de Ludovico Kossuth Nominatae. Slavica, VIII, 181-184.
314. Tureckij jazyk v Vengrii: VJa. XVII:2, 89-95. (Németről fordította: G. F. Blagova.)

315. Der Volksname Karluk und seine semantische Gruppe: ALingu. XIX, 13-18.
316. Dva kipčakskih geografičeskih nazvanija v Vengrii: Issledovanija po tjurkologii Alma-Ata. 26-34. (Németről fordította: B. I. Repin.)

317. Die türkische Sprache ín Ungarn im siebzehnten Jahrhundert. (BOH XIII.) Budapest. 214 p. + facsimile 217-281.
318. A török-magyar törzsnévadás korszakai: Névtudományi Előadások. II. Névtudományi Konferencia. Budapest 1969. Szerkesztette Kázmér Miklós és Végh József. Névtudományi Értekezések. 70. sz. Budapest. 229-235.
319. Âşik Paşa: Világirodalmi Lexikon. I. A-Cal. Budapest. 511.
320. Bâki: Világirodalmi Lexikon. I. A-Cal. Budapest. 639.
321. [R] Egorov, V. G.: Étimologičeskij slovar' čuvašskogo jazyka. Čeboksary 1964. Naučno-issledovatel’skij institut pri Sovete Ministrov Čuvašskoj ASSR: OLZ LXV, 172-173. cc.

322. The Runiform Inscriptions from Nagy-Szent-Miklós and the Runiform Scripts of Eastern Europe: ALingu. XXI, 1-52.
323. [R] Karl H. Menges: The Turkic Languages and Peoples, An Introduction to Turkic Studies. Wiesbaden 1968. Ural-altaische Bibliothek, XV.: ALingu. XXI, 471-473.
324. Vengerskie plemennye nazvanija u baškír: Arheologija i étnografija Baškirii. Materialy naučnoj sessii po étnogenezu baškir, maj 1969 g. IV. Ufa. 249-262.
325. Zoltán Gombocz et la théorie des mots d'emprunts turks bulgares du hongrois: Études Finno-Ougriennes VIII – Mélanges offerts à Aurélien Sauvageot pour son soixante-quinzieme anniversaire. [Budapest]. 203-212.
326. Noms ethniques turcs d'origine totémistique: Studia Turcica. Edidit L. Ligeti. (BOH XVII.) Budapest. 349-359.
327. Türk dillerinde yildiz adlari ve ülker kelimesinin menşei: Voprosy tjurkologii. K šestidesjatiletiju akademika AN Azerb. SSR M. Š. Š iralieva. Baku. 18-26.

328. Gombocz Zoltán [A múlt magyar tudósai]. Budapest. 258 p.
329. Zoltán Gombocz. Ein ungarischer Sprachforscher (1877-1935): ALingu. XXII, 1-40.
330. Vorbemerkung des Herausgebers: Zur Deutung der Talas-Inschriften von Vilhelm Thomsen (1927): ALingu. XXII, 245.
331. Magyar und Mišer. Acta Orient. Hung. XXV, 293-299.
332. Evliya Çelebi: Világirodalmi Lexikon. II. Cam-E. Budapest. 1314-1315.
333. [R] Andreas Tietze, The Koman Riddles and Turkic Folklore. Berkeley and Los Angeles 1966. (University of California Publications - Near Eastern Studies, 8.):CAJ XV, 314-317.

334. Ungarisch tüdő 'Lunge' - ein bulgarisch-türkisches Lehnwort: ALingu. XXIII, 1-5.
335. Das Wolga-bulgarische Wort baqši 'gelehrter Herr' in Ungarn: Islam Tetkikleri Enstitüsü Dergisi V, 160-170.
336. [R] Redhouse Yeni Türkçe-Ingilizce Sözlük (New Redhouse Turkish-English Dictionary). Istanbul 1968.: OLZ LXVIII, 384-386. cc.

337. Das ungarische Zeitwort győz-ni 'siegen': ALingu. XXIV, 273-275.
338. Die Orientalistik in Ungarn: The Muslim East. Studies in Honour of Julius Germanus. Ed. Gy. Káldy-Nagy. Budapest. 11-22.

339. Linguistics: Science and Scholarship in Hungary. Edited by Tibor Erdey-Grúz and Kálmán Kulcsár. Budapest. 259-276. [Benkő Loránddal együtt.]
340. Türkische und ungarische Ethnonyme: UAJb. XLVII, 154-160.

341. K voprosu ob avarah: Turcologica. K semidesjatiletiju akademika A. N. Kononova. Leningrad. 298-304. (Németről fordította: I. G. Dobrodomov.)

342. Die Bedeutung des bulgarischen Volksnamens: Studia in honorem Veselini Beševliev. Sofia. Academia Litterarum Bulgarica. 68-71.

343. The Meaning of the Etnonym Bulgar: Studies in Chuvash Etymology. I. Ed. A. Róna-Tas. Studia Uralo-Altaica, 17. Szeged. 7-13. (Németről fordította: Róna-Tas András.)

344. Pályám emlékezete: Jászkunság XXVIII, 36-38.