A Gyűjtemény



Az orientalisztikai különgyűjtemény Ligeti Lajos akadémikus tudós könyvtárának anyagából 1987 őszén nyílt meg az Egyetemi Könyvtárban. A nemzetközi hírű mongolista és turkológus professzor a hetvenes években ajánlotta fel a szegedi egyetemnek a mintegy 11 ezer dokumentumot magába foglaló orientalisztikai könyvtárát, azzal a céllal, hogy az egyetemen akkortájt megindult altajisztikai képzést és kutatást szakirodalommal segítse. Könyvtára halála után került Szegedre és nyert elhelyezést az Egyetemi Könyvtár központi épületében.

Ligeti Lajos magánkönyvtára valamivel több, mint ötezer kötetnyi könyvet és nagyjából ugyanennyi különlenyomatot tartalmaz tudományos munkássága hat évtizedéből, az 1920-as évek végétől 1986-ig. Felöleli az orientalisztika szinte valamennyi területét, de főként az altajisztikai – azon belül is a mongol és török nyelvészeti, történeti és néprajzi anyaga jelentős. A tibeti és kínai nyelvre, kultúrára vonatkozó szakirodalom szintén számottevő. Szótárállománya kifejezetten gazdag, szinte valamennyi keleti nyelv fontosabb egy- és többnyelvű szótárait magába foglalja.

Az Egyetemi Könyvtár orientalisztikai különgyűjteménye a későbbiekben több kisebb hagyatékkal bővült – 1988-ban K. Palló Margit turkológiai, majd 1990-ben Tardy Lajos grúz témájú könyveivel. 2007-ben Róna-Tas András, a Szegedi Egyetem Altajisztikai Tanszékének alapító professzora ajándékozta tibeti tárgyú könyveit és különlenyomatait a Könyvtárnak. 2010-ben Berta Árpádnak, az Altajisztikai Tanszék 2008-ban elhunyt vezetőjének turkológiai témájú könyvei kerültek a Gyűjtemény állományába.

A központi könyvtári különgyűjtemény mellett egy másik jelentős altajisztikai szakkönyvtár is működött a Bölcsészettudományi Kar Altajisztikai Tanszékén. Ennek a könyvtárnak szintén egy könyvhagyaték képezte az alapját: a korszak másik kiváló magyar turkológusának, a budapesti egyetem vezető professzorának, Németh Gyulának a bibliotékája, melyet a szegedi egyetem a tudós halála után két évvel, 1978-ban vásárolt meg. Ez a gyűjtemény elsősorban turkológiai jellegű: mintegy négy és félezer könyv, és ötezernél is több különlenyomat alkotja.

Megalakulásától fogva az egyetem Altajisztikai Tanszéke is törekedett arra, hogy az oktatáshoz és a kutatáshoz nélkülözhetetlen kurrens magyar és nemzetközi szakirodalmat beszerezze. A tanszék cserekapcsolatai és vásárlásai révén egy kiváló, közel négyezer kötetes tanszéki könyvtár jött létre, jelentős folyóirat- és szótárállománnyal.

A fent említett könyvtári egységek 2004 decemberében költöztek közös helyiségbe az újonnan épült Tanulmányi és Információs Központban. Az Egyetemi Könyvtár saját beszerzéseivel kiegészülve egy közel 25 ezer dokumentumból álló, európai viszonylatban is kiemelkedő orientalisztikai gyűjtemény jött létre, mely 88 féle hosszabb időszakot felölelő (ebből 28 kurrens) folyóiratával, mintegy 1500 kötetnyi szótárgyűjteményével és a fent említett könyvállományokkal együtt nagyban hozzájárul a Szegedi Egyetem Altajisztikai Tanszékén folyó nyelvészeti, a Vallástudományi Tanszék iszlám- és buddhizmus, valamint a Középkori Egyetemes Történeti Tanszék steppetörténeti kutató- és oktatómunkájának szakirodalommal való ellátásához.

A Keleti Gyűjtemény állományának katalogizálása folyamatban van, az érdeklődők az Egyetemi Könyvtár elektronikus katalógusában kereshetnek a már feldolgozott munkák bibliográfiai adataira.


A hagyatéki állományrészek fokozott védettséget élveznek, ezért az ide tartozó dokumentumok csak helyben olvashatók.

Minden más dokumentumra a Könyvtár általános kölcsönzési feltételei érvényesek.

dísz