A Gyűjtemény
Az orientalisztikai különgyűjtemény Ligeti Lajos akadémikus tudós
könyvtárának anyagából 1987 őszén nyílt meg az Egyetemi Könyvtárban. A nemzetközi hírű mongolista és turkológus
professzor a hetvenes években ajánlotta fel a szegedi egyetemnek a mintegy 11 ezer
dokumentumot magába foglaló orientalisztikai könyvtárát, azzal a céllal, hogy az
egyetemen akkortájt megindult altajisztikai képzést és kutatást szakirodalommal segítse.
Könyvtára halála után került Szegedre és nyert elhelyezést az Egyetemi Könyvtár központi
épületében.
Ligeti Lajos magánkönyvtára valamivel több, mint ötezer kötetnyi könyvet és nagyjából
ugyanennyi különlenyomatot tartalmaz tudományos munkássága hat évtizedéből, az 1920-as
évek végétől 1986-ig. Felöleli az orientalisztika szinte valamennyi területét, de
főként az altajisztikai – azon belül is a mongol és török nyelvészeti, történeti és
néprajzi anyaga jelentős. A tibeti és kínai nyelvre, kultúrára vonatkozó szakirodalom
szintén számottevő. Szótárállománya kifejezetten gazdag, szinte valamennyi keleti nyelv
fontosabb egy- és többnyelvű szótárait magába foglalja.
Az Egyetemi Könyvtár orientalisztikai különgyűjteménye a későbbiekben
több kisebb
hagyatékkal bővült – 1988-ban K. Palló Margit turkológiai, majd 1990-ben Tardy Lajos
grúz témájú könyveivel. 2007-ben Róna-Tas András, a
Szegedi Egyetem Altajisztikai Tanszékének alapító professzora ajándékozta tibeti
tárgyú könyveit és különlenyomatait a Könyvtárnak. 2010-ben Berta Árpádnak, az
Altajisztikai Tanszék 2008-ban elhunyt vezetőjének turkológiai témájú könyvei
kerültek a Gyűjtemény állományába.
A központi könyvtári különgyűjtemény mellett egy másik jelentős altajisztikai szakkönyvtár
is működött a Bölcsészettudományi Kar Altajisztikai Tanszékén. Ennek a könyvtárnak szintén
egy könyvhagyaték képezte az alapját: a korszak másik kiváló magyar turkológusának, a
budapesti egyetem vezető professzorának, Németh Gyulának a bibliotékája, melyet a szegedi
egyetem a tudós halála után két évvel, 1978-ban vásárolt meg. Ez a gyűjtemény elsősorban
turkológiai jellegű: mintegy négy és félezer könyv, és ötezernél is több különlenyomat
alkotja.
Megalakulásától fogva az egyetem Altajisztikai Tanszéke is törekedett arra, hogy az oktatáshoz
és a kutatáshoz nélkülözhetetlen kurrens magyar és nemzetközi szakirodalmat beszerezze.
A tanszék cserekapcsolatai és vásárlásai révén egy kiváló, közel négyezer kötetes tanszéki
könyvtár jött létre, jelentős folyóirat- és szótárállománnyal.
A fent említett könyvtári egységek 2004 decemberében költöztek közös helyiségbe az
újonnan épült Tanulmányi és Információs Központban. Az Egyetemi Könyvtár saját beszerzéseivel
kiegészülve egy közel 25 ezer dokumentumból álló, európai viszonylatban is kiemelkedő
orientalisztikai gyűjtemény jött létre, mely 88 féle hosszabb időszakot felölelő (ebből 28
kurrens) folyóiratával, mintegy 1500 kötetnyi szótárgyűjteményével és a fent említett
könyvállományokkal együtt nagyban hozzájárul a Szegedi Egyetem Altajisztikai Tanszékén
folyó nyelvészeti, a Vallástudományi Tanszék iszlám- és buddhizmus, valamint a Középkori
Egyetemes Történeti Tanszék steppetörténeti kutató- és oktatómunkájának szakirodalommal
való ellátásához.
A Keleti Gyűjtemény állományának katalogizálása folyamatban van, az érdeklődők az
Egyetemi Könyvtár elektronikus katalógusában kereshetnek a már feldolgozott munkák
bibliográfiai adataira.
A hagyatéki állományrészek fokozott védettséget élveznek, ezért az ide tartozó dokumentumok csak helyben olvashatók.
Minden más dokumentumra a Könyvtár általános kölcsönzési feltételei érvényesek.
|