Honfoglalás
896-1996
Készítette:
Egri
Márta
könyvtári
informatika
I. évfolyam
Honfoglalás 896-1996 [Elektronikus dokumentum] / [készítették]
Bethlen Gábor Református Gimnázium tanulói; László Gyula [grafikus]; [támogatta]
Honfoglalás 1100. évfordulójára Emlékbizottság. - Multimédia taneszköz.
- [Hódmezővásárhely] : [Automex], 1996. - 1 számítóg. opt. lem. (CD-ROM)
: szín., hg., 12 cm.
Működési környezet: IBM PC 486; 4 MB RAM; VGA monitor; VGA kártya; Windows
3.1 vagy Windows 95; hangkártya; CD-ROM lejátszó. - A főcím forrása a nyitóképernyő
ISBN 963 04 6959 6 : [2800,-Ft]
A Honfoglalás 896-1996 elnevezésű CD-ROM egy multimédia taneszköz, amely
az első magyar diákok által készített multimédia CD. Tanulmányozásával
megtudhatjuk, hogy miképp jutottak el őseink a Kárpát-medencébe, hogyan
zajlott le a honfoglalás illetve nyomon követhetjük Szent István államszervező
tevékenységét. Részletesen megismerhetjük a különböző elméleteket és azt,
hogy mit őrzött meg emlékezetében az utókor Árpádékról. Munkánkat 200 rajz
illetve kép, 40 térkép, 8 mozgótérkép és mintegy félórányi zene segíti.
Tehát ennek a CD-nek a használatával teljes képet kapunk a magyar nép történetéről
egészen Szent István haláláig.
A borítón található a CD-ROM tartalomjegyzéke esztétikus tagolásban, amely
elősegíti a tájékozódást.
Sajnos a CD installálására nem volt lehetőségem, mivel ez már megtörtént,
de a borító hátlapján részletes útmutatást találunk erre vonatkozóan.
A program elindítása után a nyitóképernyőről megtudjuk, hogy a címkép és
a borítón látható kép a Feszty-körkép részlete. Itt látható még a főmenü
7 pontja (A hosszú vándorút, Honfoglalás és kalandozás, Államalapítás,
Életrajzok, Források, Utóélet, Képtár) és 4 grafika (Gizella-kereszt,
Szent Korona, Női hajfonatot díszítő korong, Hátrafelé nyilazó magyar lovas).
A főmenü alsó ikonsora 8 vízszintesen egymás mellett elhelyezkedő ikonból
áll (Tartalom, Előzmények, Vissza, Eredet, Képtár, Zene, Súgó, Információ).
A vezérlés az egér segítségével történik. Egy-egy ikonra rákattintva kinyílik
az ablak, ha az ablakban megjelenített szöveg teljes mérete nagyobb, mint
ami az ablakban aktuálisan elfér, akkor a jobb szegélyen levő gördítősáv
segítségével szabályozhatjuk, hogy a teljes szöveg melyik részlete legyen
látható. A jobb felső sarokban levő 'x' jelre kattintva az ablak bezárul.
Az Előzmények ikon segítségével az eddigi keresést tudjuk visszaidézni,
így bármelyik pont újra behívható.
A Zene pontra kattintva 8 zenemű címe jelenik meg (Beethoven:
István király, 4 Gregorián ének, 3 Mongol népzene). Egy ablakban ki
van írva az aktuális zene címe illetve egy kis félkör alakú óra segítségével
tájékozódni tudunk, hogy időbelileg hol tart a mű. A darab befejeztével
automatikusan vált át a sorban őt követőre. Sajnos nem sikerült megismerkedni
az audio anyaggal.
A Súgó pontos használati utasítást ad. Megtudjuk, hogy a jobb egérgombbal
file-ként tudja elmenteni vagy a vágólapra másolni a kívánt anyagot. A
'-' jelre kattintva ikonméretre alakítható, így bármikor könnyen hozzáférhetővé
válik az anyag. A Súgó egyszerű, érthető segítséget nyújt. Ha valakinek
nem érthető a főmenü alsó ikonsora, a Súgó vonalak segítségével rámutat
az adott ikonra és leírja, hogy rákattintva mi történik.
Az Információból megtudjuk, hogy a programot a Bethlen Gábor Református
Gimnázium tanulói készítették a Honfoglalás 1100. Évfordulójára. A munkában
résztvevő tanárok, diákok nevét olvashatjuk:
Jakab Zsolt (gyűjtőmunka, szerkesztés, szöveg feldolgozása)
Juhász László (programozás, képek, képek feldolgozása, design)
Pusztai Péter (szöveg, képek, hangok, térképek feldolgozása)
Szabó Gábor (szöveg, képek, térképek feldolgozása, narrátor)
Konzultáns tanárok:
Czeglédi Sándor latin-történelem
Varga László számítástechnika
Egy lista található még a gyűjtőmunkában résztvevők illetve az egyéb segítséget
nyújtók nevéből. Itt olvashatjuk, hogy a CD a Honfoglalás 1100. Évfordulója
Emlékbizottság támogatásával jött létre.
Dolgozatom további részében a főmenü 7 pontjával szeretnék foglalkozni,
ezek közül is a Képtárat szeretném részletesebben bemutatni.
1. A HOSSZÚ VÁNDORÚT
Többek között a vándorláselméletekkel foglalkozik, ami animációkat
is tartalmaz. Ha több elmélet is létezik, mint például a magyarok vándorlásával
kapcsolatban (Berta Árpád, Kristó Gyula) mindegyiket megvilágítja. A szövegben
linkek vannak (tipográfiailag megkülönböztetve) elhelyezve, amelyekre rákattintva
újabb szövegeket vagy képeket ismerhetünk meg.
2. HONFOGLALÁS ÉS KALANDOZÁS
Három részből áll, úgy mint Az új haza meghódítása, Életmód és Kalandozás.
Az egyes részekre rákattintva részletesebb vázlatot kapunk a tartalmáról.
3. ÉLETRAJZOK
Egy hosszú listát állítottak össze az Árpádház leszármazottainak nevéből
egészen Álmos vezértől Álmos hercegig. A számunkra érdekes névre rákattintva
hosszabb-rövidebb életrajzot kapunk. A családfa hipertext jellegű.
4. FORRÁSOK
Megkülönbözteti a magyar (pl. Kézai, Anonymus) és a külföldi forrásokat
(pl. Fuldai évkönyv), amelyekből idézeteket találunk.
5. UTÓÉLET
Szintén három részből áll:
mondák
versek (Ady: Góg és Magóg fia vagyok én
Juhász: Verecke Táján
Vörösmarty: Árpád Zalán ellen)
gregorián himnuszok
(A himnuszok eredeti nyelven és magyar fordításban is olvashatók, a
fordító pontos feltüntetésével.)
6. KÉPTÁR
22 oldalból áll, amelyek közül a lebegősúgó segítségével lehet kiválasztani
a számunkra érdekes témát. Szeretném felsorolni a Képtár 22 darabját és
a képek közül -a teljesség igénye nélkül- néhányat megnevezni.
Szent Korona
Koronázási jelvények (kard, jogar, országalma)
Élet és munka (lánykérés, lóverseny)
Mesterségek (táltos, regős)
Állatok a ház körül (terelőkutya, honfoglalók lova)
Lakás (Baskír jurta, földház)
Viselet (övveretek, finnugor kori fejdísz)
Használati eszközök (őrlőkőpár)
Edények (cserépedény, iráni tál)
Halál, temetkezés (Honfoglalás kori sírleletek)
Hajdíszek, karperecek (Árpád-kori fülbevalók)
Ékszerek, dísztárgyak (állatfej alakú függő)
Fegyverek (lándzsa és tokosbalta)
Hadviselés, vezérek (Álmos vezér, A hun Attila)
A hosszú vándorút (Berta Árpád elmélete)
Kalandozások (904-933), (térképek)
Kalandozások (934-968)
Államszervezés (Koppány lázadása)
Legendák, ereklyék (Emese álma, A csodaszarvas)
Írásos emlékek (Gesta Hungarorum, Rovásírás, Pannonhalma alapítólevele)
Festmények, képek (Feszty-körkép részletei)
Épületek, szobrok (székesfehérvári bazilika)
A képekre kétszer rákattintva kinagyobbítva tanulmányozhatjuk. A felső
ikonsorban szereplő képleírásra rálépve megtudjuk, hogy festmények esetében
ki a festő, fényképeknél, hogy ki fényképezte, a méretet illetve a lelőhelyet.
A következő ikon a kép címe, ami értelemszerűen a kép címét adja meg. A
Méret ikonnal pedig kinagyíthatjuk a képet maximum a háromszorosára.
A térképeknél megtudjuk, hogy kinek a térképe alapján készült. A Képtár
főleg színes festményekből, fényképekből, térképekből áll, de vannak benne
fekete-fehér rajzok is.
A CD-ROM megismerése után a támogatókat megnevező táblázatot találjuk,
majd a Vége feliratot, ami mögött László Gyula rajza látható.
A borítón megtaláljuk még az ajánlott konfigurációt:
486-os PC, 4 MB RAM, 2 MB szabad hely a merevlemezen, kétszeres sebességű
CD-ROM olvasó, VGA monitor, legalább 512 KB-os VGA kártya, Windows 3.1
vagy Windows 95 illetve Windows kompatíbilis hangkártya, mivel a mozgótérkép
csak ezzel működik.
A programhoz tartozik még egy egyszerű szerkesztő, amivel igény szerint
bővíthető a lemez anyaga.
Véleményem szerint CD-ROM nagy segítséget nyújt az érettségihez, felvételihez
illetve a történelem iránt érdeklődőknek ismereteik bővítésében. Ezért
fontos lenne a közművelődési és az iskolai könyvtárakban a Honfoglalás
beszerzése. A válaszidők és a keresési sebességek is elfogadhatónak tűntek
számomra. Mind a nyomtatott dokumentáció, mind a programban lévő segítség
kielégítő volt, részletesen leírta az installálást és a Súgó is érdemleges
információkkal segítette a tájékozódást. A borítóról pedig megtudjuk a
készítők pontos címét, az e-mail címet viszont nem találtam, ami lehet,
hogy az én figyelmetlenségemnek köszönhető. A CD megjelenése nagyon esztétikus,
a Feszty-körkép részletei szerintem nagyon jó választásnak bizonyultak.
Az adatokkal kapcsolatban nekem nagyon tetszett, hogy azokban a kérdésekben
ahol nincs egységes álláspont, minden lehetséges választ felvázoltak.