Temesvári Pelbárt: Sermones Pomerii de sanctis
(Hagenau, 1499)

konyvlap t-iniciale
emesvári Pelbárt, a kortársak által csak Pomeriusként emlegetett ferences egyházi író, Bornemisza Péter és Pázmány Péter előtt a legnagyobb hatású magyar hitszónok 1499-ban megjelent beszédeit Pomerium sermonum címmel három kötetbe foglalta. A Sermones de sanctis a szentekről szóló egyházi beszédeket foglalja magában a vasárnapokhoz nem kötött ünnepnapokra, a Sermones de Tempore 171 beszédet tartalmaz az egyházi év ünnepköreinek és vasárnapjainak rendjében, végül a Sermones quadragesimales nagyböjti beszédei a bűnbánathoz, a bűnhöz és a tízparancsolathoz kapcsolódnak. A Pomerium nem elhangzott beszédek gyűjteménye, hanem évszázados dogmák igazolása népszerű prédikációk formájában, beszédvázlatok, melyek a skolasztikus diviziós-rendszer kiszámított logikai rendjére épülnek. Szerzőjük teológiai írásokkal kiegészült életművében együtt vannak még a középkor tipikus vonásai: jártassága a filozófiában, az orvostudományokban, természetrajzban és csillagászatban kétségtelen, ám nem a legnagyobb szellemek vonzáskörében él. Összegez és lezár egy hatalmas korszakot. Hatása is nagy: a Pomerium kötetei a mohácsi vészig legalább 20 kiadásban jelentek meg Johannes Rynman könyvkereskedő közvetítésével a hagenaui Heinrich Gran nyomdájában, de Velencében, Párizsban és Strassbourgban is. Az Egyetemi Könyvtárban őrzött két 15. századi példány az egykori szeged-alsóvárosi ferences rendház könyvtárából származik: eleven használatukról a ferences szerzetesek nagyszámú kéziratos bejegyzése tanúskodik.
(Madas Edit szócikke alapján, Új Magyar Irodalmi Lexikon, 3. Budapest, Akadémiai K., 1994. 2071. p.)




t-iniciale emesvári Pelbárt (Temesvár?, 1435 k.-Buda, 1504. jan. 22.): ferences egyházi író, hitszónok. 1458-tól a krakkói egyetemen folytatott tanulmányokat, 1463-ban baccalaureus az artes fakultáson, 1471-ben mint a teológia doktora tért haza Magyarországra. Az 1479-1481-es pestisjárványban megbetegedett, gyógyulásáért hálából Máriát dicsőítő beszédgyűjteményt állított össze, amely Stellarium coronae Beatae Mariae Virginis címmel 1498-ban jelent meg. Az 1480-as években rendje budai kolostorában teológiát adott elő, 1494-ben Esztergomban működött, 1497-től ismét a budai kolostorban folytatott irodalmi munkásságot. Gyakorlati író volt, aki könyveivel szerzetestársai számára nyújtott prédikációs segédanyagot. Magyar kódexirodalmunk prédikációs anyagának nagyobb része az általa összeállított Pomerium, kisebb mértékben a Stellarium és a Rosarium fordításán alapszik, s a magyar mariológiai irodalom is közvetlenül a Stellariumhoz kapcsolódik.
(Vö. Madas Edit szócikke, Új Magyar Irodalmi Lexikon, 3. Budapest, Akadémiai K., 1994. 2071. p.)

vissza




t-iniciale emesvári Pelbárt: Sermones pomerii ... de sanctis. Hagenaw, 1499, Henricus Gran, sumpt. Johannis Rymman.
[518] fol. - 4o
RMK III 49 - Sajó-Soltész 2554
Jelzet: RA 3119
Vászonkötésben
Csak az R2-LL7 fol. (Pars aestivalis)
LL7v: Conventus Szegediensis Patrum Franciscanorum Provinciae Salvatorianae
A lapszéleken magyar és latin nyelvű megjegyzések

vissza