Shvoy Kálmán altábornagy hagyatéka egykori munkatársunk, a családot és Shvoyt közelrõl ismerõ dr. Pándi Lajos önzetlen adományozása révén került a szegedi Egyetemi Könyvtárba. Ajándékozását ezúton is köszönjük.
Shvoy Kálmán hagyatéka
összesen 8773 képbõl áll. Ezek 15 bekötött
albumban, 1 összefûzetlen, különálló lapokból
álló albumban, illetve ömlesztve egy zacskóban találhatók.
A képek zöme saját készítésû fotó,
valamint olyan fénykép, melyen Shvoy vagy valamelyik családtagja,
ismerõse, politikustársa szerepel. Ezek mellett postai levelezõlapok,
valamint újságkivágások tartoznak a gyûjteményhez.
Az albumok elején általában
szerepel egy Shvoy által adott cím, vagy a képek témáinak
felsorolása. Egyes esetekben a cím elmaradt, de a tematikából,
az oldal- vagy táblaszámozásból és az egyforma
kötésbõl egyértelmûen azonosíthatók
az összetartozó albumok. Shvoy számozása nem mindig
egyforma elvek szerint történt, vannak olyan albumok, melyekben
a táblákat, másokban az oldalakat számozta, de akadnak
számozatlan "dossziék" is. A gyûjtemény
feldolgozása során önkényesen megszámoztuk
az albumokat, ügyelve arra, hogy az együvé tartozó egységek
egymást követõ számokat kapjanak.
Az albumok számozásánál nem vettünk figyelembe
kronologikus vagy tematikus szempontokat, mert arra nem is volt mód:
Shvoy a fotókat jóval azok elkészülte után
rendezte, és csak arra figyelt, hogy egy adott eseményhez tartozó
képek egymás mellé kerüljenek. A témakörök
között sem kronologikus, sem tematikus rendszert nem állított
fel (lásd pl. a 9. sz. albumot).
A képek gondosan elrendezve és általában feliratozva
szerepelnek a lapokon. A feliratokat kézírással készítette
vékony papírcsíkokra, melyeket a fotók alá
vagy fölé, néhány esetben mellé helyezett,
de mindenképpen úgy, hogy a felirat egyértelmûen
a képhez (esetenként több képhez) társítható
legyen. Elõfordult, hogy az oldalnak (vagy egy több oldalas egységnek)
is adott címet. Az elsõ világháborús albumokon
a képekre is írt, a tintaceruzás feliratok a fotókon
szereplõ személyeket, katonai szempontból fontos tereptárgyakat
azonosítják.
Mind a háborús anyaghoz, mind a kirándulásokat bemutató
képekhez térképeket is mellékelt, melyeken bejelölte
a hadmûveleti mozgásokat, a fronthelyzetet, illetve a túráknál
az útvonalat. Néhány alkalommal (minden bizonnyal térkép
segítségével) maga készített ilyen vázlatokat.
Ezeket, de a méretarány nélküli, kivágott térképrészleteket
is "térkép" megjelöléssel tüntettük
fel a hagyaték leírásában.
A Shvoy-hagyaték World Wide
Web-en való megjelenítésekor megpróbáltunk
egy reprezentatív áttekintést nyújtani a tábornok
fotóiról. A majd' 9000 kép teljes feldolgozását
eleve nem tûztük ki célul, inkább egy olyan válogatást
igyekeztünk elkészíteni, melynek segítségével
egyrészt a "messzi tájakon" dolgozó kutató,
érdeklõdõ is képet alkothat arról, hogy mit
tartalmaz a hagyaték, másrészt szeretnénk, ha a
Web-es bemutató is érzékeltetné azt, amit az albumok
megtesznek: az elsõ világháború, illeteve a huszas-harmincas
évek hangulatát.
A feldolgozandó képek sorába így elsõsorban
az egyedi fotók kerültek be, a képeslapok, újságkivágások
közül csak annyi, hogy a fent említett "hangulati elemek"
érvényesülhessenek. Értelemszerûen azok az albumok,
melyek zömmel saját képeket tartalmaznak (pl. Világháború
I-III. ; 13-15. sz.), jelentõsebb mértékben szerepelnek
az Internetes oldalakon, mint a csak képeslapokból, újságkivágásokból
álló anyagrészek (pl. az 1-3. sz.). Fontosnak tartottuk
viszont, hogy nemcsak egyes képek kerüljenek reprodukálásra,
hanem az albumok jellegzetes oldalai is tanulmányozhatók legyenek.
Szintén a hangulat visszaadása céljából szerepel
a digitális képek között a térképek zöme,
hiszen ezeket Shvoy maga is illusztrációs céllal illesztette
be a fényképek közé. Ezeket figyelembe véve
kell értelmezni az elkészült 1009 darab reprodukciót,
melyek túlnyomó többsége mégis az egyedi felvételekrõl
készült, így joggal mondhatjuk, hogy a hagyatéknak
több mint 10 %-a "egy az egyben" bemutatásra kerül.
A hagyaték leírásakor jeleztük, hogy a tábornok
a képek többségét címmel is ellátta.
Úgy éreztük, hogy ezeket a feliratokat az elektronikus anyagnak
is tartalmaznia kell. Sajátos hangulatot képviselnek ezen sorok
a korabeli helyesírással, vagy a bevett katonai rövidítésekkel.
Éppen ezért ragaszkodtunk ahhoz, hogy a digitális képek
alatt az eredeti felirat minden esetben szöveghûen jelenjen meg,
még akkor is, ha néha maga Shvoy is tévesztett. Néhány
esetben ezeket a tévesztéseket korrigáltuk, máskor
magunk adtunk címet egy képnek, vagy a felirattal azt jeleztük,
hogy melyik album egy-egy oldalát mutatja be a reprodukció. Minden
szerkesztõi kiegészítést, címet [szögletes
zárójelbe] tettünk.
Fontos, és sok problémát
felvetõ kérdés, hogy a digitális fényképezõgéppel
készített képhez milyen mértékben szabad
"hozzányúlni", azaz mekkora változtatást
engedhet meg magának egy szerkesztõ az "eredeti" képhez
viszonyítva. Véleményünk szerint már az "eredeti
kép" meghatározása is kérdéses: Shvoy
Kálmán hagyatékában több esetben is elõfordul,
hogy egy negatívról készült egy kisebb és egy
nagyobb méretû pozitív kép, az egyik matt, a másik
fényes papírra, az egyik kissé homályos, a másik
erõsen kontrasztos, stb. Ebben az esetben (is) hosszú és
eredménytelen vitát lehetne nyitni arról, hogy "melyik
az igazi".
Mindezek természetesen nem jelentették azt, hogy a szerkesztés
során "bátran" elengedtük fantáziánkat,
és alaposan "átszabtuk" volna a képeket. Annál
is inkább, mert ez ellentétes lett volna azzal a céllal,
hogy a fotók, az albumok hangulatát szeretnénk érzékeltetni.
Éppen ezért sokszor még akkor sem nyúltunk a képhez,
amikor tudtuk, hogy lehetne "szebbet varázsolni" belõle.
Nem éri el a 25-öt azoknak a fotóknak a száma, amelyek
esetében az érdekes témát (pl. Págerék
makói fürdõzése) mintegy "elnyomta" a kép
valamilyen sérülése, és úgy éreztük,
ezt korrigálhatjuk.
