Altábornagy a kamera mögött

Shvoy Kálmán fotóalbumaiból

A Shvoy-hagyaték

A hagyaték

Shvoy Kálmán altábornagy hagyatéka egykori munkatársunk, a családot és Shvoyt közelrõl ismerõ dr. Pándi Lajos önzetlen adományozása révén került a szegedi Egyetemi Könyvtárba. Ajándékozását ezúton is köszönjük.

Shvoy Kálmán hagyatéka összesen 8773 képbõl áll. Ezek 15 bekötött albumban, 1 összefûzetlen, különálló lapokból álló albumban, illetve ömlesztve egy zacskóban találhatók. A képek zöme saját készítésû fotó, valamint olyan fénykép, melyen Shvoy vagy valamelyik családtagja, ismerõse, politikustársa szerepel. Ezek mellett postai levelezõlapok, valamint újságkivágások tartoznak a gyûjteményhez.
Az albumok elején általában szerepel egy Shvoy által adott cím, vagy a képek témáinak felsorolása. Egyes esetekben a cím elmaradt, de a tematikából, az oldal- vagy táblaszámozásból és az egyforma kötésbõl egyértelmûen azonosíthatók az összetartozó albumok. Shvoy számozása nem mindig egyforma elvek szerint történt, vannak olyan albumok, melyekben a táblákat, másokban az oldalakat számozta, de akadnak számozatlan "dossziék" is. A gyûjtemény feldolgozása során önkényesen megszámoztuk az albumokat, ügyelve arra, hogy az együvé tartozó egységek egymást követõ számokat kapjanak.
Az albumok számozásánál nem vettünk figyelembe kronologikus vagy tematikus szempontokat, mert arra nem is volt mód: Shvoy a fotókat jóval azok elkészülte után rendezte, és csak arra figyelt, hogy egy adott eseményhez tartozó képek egymás mellé kerüljenek. A témakörök között sem kronologikus, sem tematikus rendszert nem állított fel (lásd pl. a 9. sz. albumot).
A képek gondosan elrendezve és általában feliratozva szerepelnek a lapokon. A feliratokat kézírással készítette vékony papírcsíkokra, melyeket a fotók alá vagy fölé, néhány esetben mellé helyezett, de mindenképpen úgy, hogy a felirat egyértelmûen a képhez (esetenként több képhez) társítható legyen. Elõfordult, hogy az oldalnak (vagy egy több oldalas egységnek) is adott címet. Az elsõ világháborús albumokon a képekre is írt, a tintaceruzás feliratok a fotókon szereplõ személyeket, katonai szempontból fontos tereptárgyakat azonosítják.
Mind a háborús anyaghoz, mind a kirándulásokat bemutató képekhez térképeket is mellékelt, melyeken bejelölte a hadmûveleti mozgásokat, a fronthelyzetet, illetve a túráknál az útvonalat. Néhány alkalommal (minden bizonnyal térkép segítségével) maga készített ilyen vázlatokat. Ezeket, de a méretarány nélküli, kivágott térképrészleteket is "térkép" megjelöléssel tüntettük fel a hagyaték leírásában.

A feldolgozás szempontjai

A Shvoy-hagyaték World Wide Web-en való megjelenítésekor megpróbáltunk egy reprezentatív áttekintést nyújtani a tábornok fotóiról. A majd' 9000 kép teljes feldolgozását eleve nem tûztük ki célul, inkább egy olyan válogatást igyekeztünk elkészíteni, melynek segítségével egyrészt a "messzi tájakon" dolgozó kutató, érdeklõdõ is képet alkothat arról, hogy mit tartalmaz a hagyaték, másrészt szeretnénk, ha a Web-es bemutató is érzékeltetné azt, amit az albumok megtesznek: az elsõ világháború, illeteve a huszas-harmincas évek hangulatát.
A feldolgozandó képek sorába így elsõsorban az egyedi fotók kerültek be, a képeslapok, újságkivágások közül csak annyi, hogy a fent említett "hangulati elemek" érvényesülhessenek. Értelemszerûen azok az albumok, melyek zömmel saját képeket tartalmaznak (pl. Világháború I-III. ; 13-15. sz.), jelentõsebb mértékben szerepelnek az Internetes oldalakon, mint a csak képeslapokból, újságkivágásokból álló anyagrészek (pl. az 1-3. sz.). Fontosnak tartottuk viszont, hogy nemcsak egyes képek kerüljenek reprodukálásra, hanem az albumok jellegzetes oldalai is tanulmányozhatók legyenek. Szintén a hangulat visszaadása céljából szerepel a digitális képek között a térképek zöme, hiszen ezeket Shvoy maga is illusztrációs céllal illesztette be a fényképek közé. Ezeket figyelembe véve kell értelmezni az elkészült 1009 darab reprodukciót, melyek túlnyomó többsége mégis az egyedi felvételekrõl készült, így joggal mondhatjuk, hogy a hagyatéknak több mint 10 %-a "egy az egyben" bemutatásra kerül.
A hagyaték leírásakor jeleztük, hogy a tábornok a képek többségét címmel is ellátta. Úgy éreztük, hogy ezeket a feliratokat az elektronikus anyagnak is tartalmaznia kell. Sajátos hangulatot képviselnek ezen sorok a korabeli helyesírással, vagy a bevett katonai rövidítésekkel. Éppen ezért ragaszkodtunk ahhoz, hogy a digitális képek alatt az eredeti felirat minden esetben szöveghûen jelenjen meg, még akkor is, ha néha maga Shvoy is tévesztett. Néhány esetben ezeket a tévesztéseket korrigáltuk, máskor magunk adtunk címet egy képnek, vagy a felirattal azt jeleztük, hogy melyik album egy-egy oldalát mutatja be a reprodukció. Minden szerkesztõi kiegészítést, címet [szögletes zárójelbe] tettünk.

Fontos, és sok problémát felvetõ kérdés, hogy a digitális fényképezõgéppel készített képhez milyen mértékben szabad "hozzányúlni", azaz mekkora változtatást engedhet meg magának egy szerkesztõ az "eredeti" képhez viszonyítva. Véleményünk szerint már az "eredeti kép" meghatározása is kérdéses: Shvoy Kálmán hagyatékában több esetben is elõfordul, hogy egy negatívról készült egy kisebb és egy nagyobb méretû pozitív kép, az egyik matt, a másik fényes papírra, az egyik kissé homályos, a másik erõsen kontrasztos, stb. Ebben az esetben (is) hosszú és eredménytelen vitát lehetne nyitni arról, hogy "melyik az igazi".
Mindezek természetesen nem jelentették azt, hogy a szerkesztés során "bátran" elengedtük fantáziánkat, és alaposan "átszabtuk" volna a képeket. Annál is inkább, mert ez ellentétes lett volna azzal a céllal, hogy a fotók, az albumok hangulatát szeretnénk érzékeltetni. Éppen ezért sokszor még akkor sem nyúltunk a képhez, amikor tudtuk, hogy lehetne "szebbet varázsolni" belõle. Nem éri el a 25-öt azoknak a fotóknak a száma, amelyek esetében az érdekes témát (pl. Págerék makói fürdõzése) mintegy "elnyomta" a kép valamilyen sérülése, és úgy éreztük, ezt korrigálhatjuk.