A konferencia-központ pénze elvileg megvan, de továbbra sem tudni, hogy hol

A könyvtár biztosan felépülhet

Az Ady téren elkezdett és rövid idõ után le is állt könyvtár- és konferenciaközpont-építkezés sajnálatos módon választási kampánytéma lett, pedig valójában nem ott a helye. A helyzet jelenlegi kárvallottja nem valamelyik politikai párt, hanem a Szegedi Tudományegyetem mintegy 25 ezer hallgatója.

Az utóbbi napok eseményeirõl, pontosabban az építkezés szempontjából az eseménytelenségrõl részletesen tájékoztattuk olvasóinkat. Ezúttal megkíséreljük összefoglalni az egyetemi könyvtár ügyének elképesztõen hosszú történetét, abban a reményben, hogy segítjük a véleményalkotást is és az Ady téren elkezdett munka folytatását is.

A szegedi egyetemnek sohasem volt "rendes" könyvtára. Az 1921-ben pár szobába beköltözött könyvtári részleg munkatársai és az egyetem mindenkori vezetõi azóta minden igyekezetükkel azon voltak és vannak, hogy legyen az intézmény mûködéséhez elengedhetetlen, megfelelõ színvonalú könyvtár. Ezt legújabban már információs központnak nevezik, jelezve, hogy az idõ haladtával a megfelelõ színvonal azt is jelenti, hogy a könyvtár számítógépes környezetben mûködik, használva a modern informatika minden vívmányát.

Elõször a húszas évek végén erõsödött föl az igény a könyvtárra, aztán 1938-ban került ismét az érdeklõdés fókuszába egy terv, mely szerint a Somogyi-könyvtárral közösen kellene létrehozni az egyetemet is kiszolgáló intézményt. 1945 után megint sürgetõen merült föl a könyvtár hiánya - mint addig, ekkor sem lett belõle semmi. E három után még két sikertelen próbálkozás következett. Mader Béla, az egyetemi könyvtár jelenlegi igazgatója szerint a legkomolyabb esély 1966-ban mutatkozott, amikor szintén a Somogyival közös, új intézményre gondoltak. Az akkori kultuszminisztériumnak volt pénze, az oktatási tárcának nem. A Somogyi új épülete megépült a Dóm téren, az egyetem továbbra is megfelelõ könyvtár nélkül maradt. A rendszerváltás után egymást érték a konkrét elképzelések. Megmaradtak a képzeletben.

Folytatás a 6. oldalon

A konferencia-központ pénze elvileg megvan, de továbbra sem tudni, hogy hol

Az Ady téri könyvtár biztosan felépül

Folytatás az 1. oldalról

Egyetemi terv csak 1996-ban készült el a maga valóságosságában, 1997 márciusában angol nyelven is, mivel a magyar kormány és a Világbank megállapodása alapján a szegedi építkezés a nemzetközi pénzintézet által folyósított felsõoktatás-fejlesztési hitelbõl valósult volna meg.

Világbankos évek

Az egyetem részletes fejlesztési terveket készíttetett két nagy értékû beruházásra: a bölcsészettudományi kar épülete mögé (az Ady téri sportpályák helyére) könyvtári és oktatási célokat is szolgáló tanulmányi és információs központot képzeltek el, a volt Kossuth laktanya már korábban megvásárolt területén pedig új, korszerû sportcentrumot kívántak létrehozni. A területre elkészült a szegedi önkormányzat részletes szabályozási terve is. A Világbank szakértõi 1999 októberében a helyszínen gyõzõdtek meg ezek realitásáról, olyannyira, hogy eldöntötték: a szegedi egyetem az elsõ három magyarországi intézmény között lesz, amelyik a leghamarabb kaphatja meg a kölcsönt. 2000 márciusában az egyetem keretmegállapodást írt alá az Oktatási Minisztériummal a világbanki hitel felhasználásáról, júniusban már kiválasztották, melyik az a hat cég, amelyektõl ajánlatot kérnek a beruházás megvalósítására. 2001 áprilisában aláírták a tervezésrõl szóló szerzõdést a Szántó és Mikó irodával. Úgy volt, hogy a világbanki programiroda nemzetközi pályázatot ír ki a könyvtárépület kivitelezésére, amely 2002 õszén kezdõdhet el.

A közös ló

2001 nyarán azonban újabb fordulat következett: a magyar kormány felbontotta a felsõoktatás-fejlesztési világbanki szerzõdést és úgy döntött, hogy itthoni, kedvezõbb feltételekkel felvehetõ kölcsönökbõl finanszírozza az építkezést.

Aligha tévedünk nagyot, ha azt állítjuk, hogy az egyetemi könyvtári sztori egyik szála körülbelül innentõl kezdett összefonódni a városi konferenciaközpont-építési történettel. Ekkorra kiderült, hogy az ugyancsak évek óta áhított, a szegedi konferenciaturizmust a realitásba emelõ kongresszusi központ mégsem épülhet fel, mert a finanszírozásáért tett erõfeszítések csak részben bizonyultak sikeresnek: 892 millió forintot nyert el erre a célra a város. Bartha László polgármester 2001 nyarán pendítette meg elõször, hogy az ezzel, a Gazdasági Minisztérium Széchenyi-terv pályázatán elnyert pénzzel "beszállna" az önkormányzat az egyetemi építkezésbe és a városi igényeket is kielégítõ, az eredetileg tervezettnél nagyobb konferenciaterem épülne az Ady téren.

A szegedi képviselõ-testület az idén február végén egyhangúlag elfogadta azt a javaslatot, hogy az önkormányzat az egyetemmel közösen építsen konferencia-központot. A rektor és a polgármester együttmûködési szerzõdést írt alá. A módosítással a könyvtári centrum 750 fõs elõadóterme helyett 1500 embert befogadó, korszerû, nemzetközi kongresszusokat is kiszolgálni képes létesítmény épülhet az Ady téren. Az egyetem is jól jár, mert két kisebb befogadóképességû konferenciaterem is bekerülhetett a módosított tervekbe, s ez a könyvtári mûködés szempontjából is elõnyös.

Az építkezés nem állt le, csak szünetel. A kérdés: meddig?
Fotó: Gyenes Kálmán

A történet folytatása elõtt megjegyezzük: a szerzõdõ felek, az egyetem és a város illetékesei, miközben okkal örültek a jó ötletnek, valószínûleg nem számoltak - a bürokráciával. Ezúttal árnyalatnyi rosszalló felhang nélkül használjuk a szót, a "természetes" bürokráciára, a pénzforgalmi, vagy felhasználásmódosító szabályokra gondolunk. A Széchenyi-terv pályázatán a város által elnyert pénzt egyik minisztériumból a másikba, a gazdaságiból az oktatásiba kell "átjuttatni" - ez önmagában alighanem több hetet igénylõ processzus. És erre várunk most.

Politikai gõzben, homályosan

A közben az Ady téren megkezdett kivitelezési munkákat azért állították le, mert a kivitelezõ nem ígéretekkel, hanem pénzbõl, pénzért dolgozik. Mindegyik. Hiába nyilatkozta a polgármester többször, hogy határozott ígéretet kapott az önkormányzat a Gazdasági Minisztériumtól, az elnyert pénz fölhasználható lesz az egyetemi-városi közös építkezésen - ez a kivitelezõnek nem elég. A Gazdasági Minisztériumból emberfia nem látott írást errõl, a bizonytalanság megfészkelt az érdekeltek és a városi közönség tudatában. Ráadásul választási kampány van, méghozzá olyan, amelyben minden hétköznapi életmozzanat politikai felhangot kap. Amikor az ünnepélyes alapkõletételre hiába várták a gazdasági minisztert, majd legutóbb, április 11-én a polgármesteri ígéret ellenére megint nem jött el Szegedre, elterjedt, hogy a konferencia-központnak, pontosabban a majdnem 900 milliós beruházási pénznek - annyi.

Tegnáp megjelent az egyik országos napilapban az építkezés leállásáról szóló és ezt a feltételezést is tartalmazó cikk. Tegnap megjött az ügyrõl szóló elsõ írásos reakció a Gazdasági Minisztériumból. (Lapunk jó ideje hiába kérte a válaszokat ugyanettõl a minisztériumtól!) Ebbõl - teljes szövegét keretes cikkünkben olvashatják - kiderül, hogy Matolcsy György tárcája átadja a 892 milliót az Oktatási Minisztériumnak.

Hogy mikor, azt továbbra sem tudjuk, pedig jó lenne, mert senkinek sem származik elõnye abból, ha az építkezést nem lehet sürgõsen folytatni. Az egyetem ugyan megállapodott a kivitelezõvel, hogy ha május 1-jéig eldõl a továbbépítés lehetõsége, akkor a cég nem követel kártérítést, nem számol föl kötbért. De nincs sok idõ május 1-jéig. Nem jó továbbá, ha az építkezés ügye átitadódik politikával. De a legrosszabb azoknak az egyetemistáknak, akik a jelenlegi 220 könyvtári helyet naponta 1500-an használják. És a legeslegrosszabb azoknak, akik helyhiány miatt be sem jutnak a könyvtárba. Még legalább két évet kell várniuk, de a könyvtár biztosan megépül, mivel erre az egyetemnek megvan a pénze. A kérdés csak az: lesz-e mellé konferencia-központja a városnak.

SULYOK ERZSÉBET