Egyetemi könyvtár az egykori tó helyén

Universitas a tervezõasztalon

A kilencvenes években több terv készült az Universitas igényeit kielégítõ egyetemi épületek helyének kijelölésére. A sûrû beépítésû szegedi belvárosban kevés lehetõség adódik új épületek emelésére. Az elfogadott javaslat szerint az Ady téren könyvtár és informatikai központ, a Honvéd tér két saroktelkén pedig a közgazdasági és a gyógyszerészkar épületei kapnának helyet. Az elképzelésekrõl dr. Végváriné Krisztik Katalin építész, a Délterv Kft. vezetõ tervezõje beszélt.

Már a kilencvenes évek elején fölmerült a kérdés: hol találhatnának az Universitas fejlesztési céljainak megfelelõ helyet a szegedi belvárosban? Növekvõ hallgatói létszám, az oktatási épületek bõvítése, az igazgatási központ elhelyezése, az igényeket kielégítõ könyvtár és informatikai központ létesítése, a kollégiumi fejlesztések - csupán a legfontosabb szempontok a tervekkel szemben támasztott követelmények közül.

A város és az Universitas vezetõi a Délterv Kft.-t bízták meg a tervváltozatok elkészítésével. A dr. Végváriné Krisztik Katalin, Kószóné Bartók Erika, Takács Máté, Kiss Ágoston, Szilágyi Ferenc, Valkony Károly nevével fémjelzett építészcsoport alternatív javaslatot tett az asztalra. Az egyetemi épületek bõvítési módjait kutatva párhuzamosan vizsgálták a Dugonics tér és az Ady tér kínálta lehetõségeket.

Az Universitas új épületeirõl szóló tervekrõl dr. Végváriné Krisztik Katalin beszélt. Az egyik változat szerint az Ady térre kollégiumok, klubok, étterem kerültek volna. Egy másik terv a Dugonics téri központi egyetemi épület bõvítésérõl szólt. Az új épületszárnyban a régi helyét kinõtt könyvtár terjeszkedhetne, az Ady téren pedig az igazgatási központ kapna új helyet.

A harmadik - s egyben leginkább támogatott terv szerint a Dugonics téri egyetemi épületbõl elköltözne a könyvtár (amely jelenlegi területén egyébként sem elégítheti ki a diákok igényeit). A József Attila Tudományegyetem igazgatási köz pontját az Universitas kancelláriájává alakítanák át.

Az új könyvtár helyéül az Ady teret választották. A mély fekvésû területen a nagy árvíz elõtt még egy
tó vizét fodrozta a szél. Aztán ma is közkedvelt és sokak által látogatott sportpályák épültek itt. Az építésztervezõk kevés szabad belvárosi területbõl választhattak, ezen felül nem hagyhatták figyelmen kívül a meglévõ egyetemi épületek városszerkezetí elhelyezkedésébõl következõ szempontokat sem. Az új létesítményeknek a meglévõ oktatási intézmények, kollégiumok rendszerébe kell illeszkedniük. Így esett a választás az Ady térre, valamint a Honvéd téren jelenleg is üresen álló telkekre: ide kerülhetnének az Universitas új épületei.

Az Ady téren állhat majd az egyetemi könyvtár és informatikai központ. Az alápincézett, ötszintes épület alatt mélygarázs húzódna meg: 445 gépkocsi parkolhatna itt, kiszolgálva a környezõ egyetemi épületek igényeit is.

A magastetõs könyvtár bejárata a Vitéz utca oldaláról, a volt honvéd laktanya felõl nyílna. Ez a megoldás elkerülhetetlenné teszi három Vitéz utcai épület lebontását. A régi laktanya és a könyvtár közti burkolt, parkosított tér nagyobb rendezvények helye is lehet majd.

Az épület a szegedi Unirversitas 17 ezer hallgatóját szolgálná. A szabadpolcos könyvtár mellett 700 fõs konferencia- vagy elõadóterem, három oktatóterem (kettõben száz-száz fõ, a harmadikban 70 fõ férne el), egy 140 vendég befogadására alkalmas klub kapna helyet itt, a földszinti folyóirat-olvasó, büfé és más kiszolgáló helyiségek mellett. A könyvtár ezer olvasó és 2 millió 770 ezer kötet könyv befogadására lenne alkalmas.

A vasbeton vázszerkezetû épület falait hõszigetelõ téglából emelnék, a homlokzat burkolatát kõbõl és téglából tervezték. A központi nagytermet fém fedésû, íves acél tartószerkezet borítaná, a kétszintes zsibongótérbe bevilágító-kupolák bocsátják be a fényt. A tetõre járóburkolat kerül, s a levegõzõ diákok a tetõkert zöld növényei között sétálgathatnak.

A Honvéd tér és a Földváry utca sarkán régóta üresen tátongó telekre a közgazdasági kar, a szemközti, Zászló utcai sarokra pedig a gyógyszerész kar épülete kerülne. A volt Honvéd laktanyát oktatási és igazgatási feladatok ellátására alakítanák át; a belsõ udvar lefedésével 700 fõs elõadóterem készülhetne.

Az egyetemek vezetõi és a fõépítészi iroda végül e tervek mellett tették le a garast. A továbblépéshez viszont pénz kell, s nem is kevés: tavalyi becslés szerint legalább 6-7 milliárd forintba kerülne az építés. Ekkora költséget csak világbanki hitelbõl és/vagy központi alapokból lehetne elõteremteni.

A tervezõk kiválasztásának módja sem tisztázott még: egyes hírek szerint Budapesten nem csak országos, de nemzetközi tervpályázat ötlete is fölmerült. A tervjavaslatot kidolgozók viszont úgy vélik: a várost belülrõl, régóta ismerõ szegedi építészek is megbirkóznának a feladattal.

Nyilas Péter

[Végváriné Krisztik Katalin terve - A nagyításhoz kattintson a képre!]