INFORMÁCIOS RENDSZEREK


[
idz09]

Milyen szempontokat kell figyelembe venni saját adatbázis készítésénél ?


A magyar információvagyon számítógépes feldolgozása el van maradva. | Folyamatosan kezdődnek ugyan újabb és újabb adatbázisfejlesztések, | de ezek közül csak nagyon kevés jut el arra a szintre, hogy valóban | használható, szolgáltatásra is alkalmas adatbázis jöjjön létre. A | kudarcnak oka lehet az eszközök és a tapasztalatok hiánya, vagy | az, hogy túl nagyratörőek a tervek és később az anyagi és emberi | erőforrások kimerülnek, vagy nem sikerül biztosítani a szükséges | adatokat. Gyakori eset az is, hogy mire az adatbázis használható | állapotba kerül, addigra megváltoznak a számítástechnikai, szakmai | vagy társadalmi körülmények, így az egész munka jelentőségét veszti. | | A nyomtatott információhordozók formátumaival és kezelésével | kapcsolatban mindenféle irányelveink és szabványos eljárásaink | vannak, nem így áll a helyzet a számítógépes adatbázisokkal. | A kezelhetetlen papírtömeg helyett lassan kezelhetetlen gépi | adattömegeink lesznek. Az ún. "felhasználóbarát" szoftverek | megjelenésével egyre gyakoribb, hogy maga a felhasználó tervezi | meg a rendszert, olyan mezőket és kódokat vezet be, amelyek neki a | legkényelmesebbek. Az adatbázisokról alig készül pontos és részletes | leírás, amikor az adatbázis tervezője otthagyja a munkahelyét, akkor | gyakran nincs, aki folytatni tudná a munkát. Ráadásul szaporodnak | az olyan feladatok, melyeknél több szakterület adatainak az | összevetésére van szükség, és ezek a komplex problémák költséges | és időtrabló adatkonverziókat igényelnek. | | Az újonnan kifejlesztésre kerülő adatbázisoknál érdemes a következő |[dtl03] sorrendet betartani: | | - A célok meghatározása. A kialakítandó szolgáltatások definiálása | (figyelembe véve a már létező hasonló rendszereket), a potenciális | felhasználók felmérése és bevonása a tervezésbe. Itt már látszik | a szükséges eszközök és a fejlesztési munka várható mérete. | | - A feldolgozandó adatok körének és minőségének definiálása. Az | adatok között prioritást kell felállítani, meg kell jelölni | azokat, amelyeket majd csak később érdemes a rendszerbe | integrálni. | | - A feldolgozandó adatok elérhetőségének felmérése. Gyakran kiderül, | hogy az adatok nagy része nem hozzáférhető vagy nem létezik. | Ilyenkor a célok átértékelése, a prioritási lista átszerkesztése, | a hiányzó adatokat előállító programok létrehozása szükséges. | | - A szükséges szoftver és hardver kiválasztása. Az eszközöket | és programokat úgy kell megválasztani, hogy azok a jövőbeli | igényeknek megfelelően bővíthetők legyenek, és figyelembe kell | venni a szakmában, ill. az adott intézménynél érvényes hivatalos | vagy "hallgatólagos" szabványokat. | | - Az adatbeviteli formátumok kialakítása. Az adatokat logikus | csoportokba kell szervezni, a beviteli formátumot lehetőleg a | már létező papíralapú formátumok alapján kell megtervezni. | | - A bevitel szabványosítása. Az adatbevitel megkezdése előtt | létre kell hozni a szükséges szótárakat és segédállományokat, | és az összes előre látható esetre egységes irányelveket, | mértékegységeket, formátumokat kell kialakítani. Itt is |[dtl10] ajánlatos figyelembe venni más, hasonló rendszereket. | | - Adatbevitel. Ezt a feladatot szakértőnek vagy szakértő felügyelete | alatt kell végezni. Az adatbevitelt a legfrissebb adatokkal kell | kezdeni, a visszamenőleges adatfelvitel másodlagos jelentőségű. | | - Az outputokat előállító programok elkészítése. Képernyős és | nyomtatott outputok formátumának kialakítása. Az eredmények | lemezre való letöltésének és szabványos formátumokra való | konvertálásának kérdése. Hozzáférési jogok definiálása. | | - A rendszer dokumentációjának előállítása. A dokumentációt célszerű | a fejlesztési munka során folyamatosan készíteni és karbantartani. | Kell egy részletes dokumentáció az adatok szerkezetéről és a | programokról, egy felhasználói dokumentáció, amely a rendszer | kezelését írja le közérthetően, és ajánlott egy online segítség | készítése is, mely a rendszer használata közben bármikor a | képernyőre hívható. | | - Kísérleti futtatások. Ahogy elegendő mennyiségű adat összegyűlt, | el kell kezdeni a kísérleti feldolgozásokat. Ez egyrészt arra jó, | hogy kiderüljön a rendszer használhatósága, másrészt biztosítja a | további támogatásokat. | | - A felhasználók megnyerése és betanítása. A rendszer állandó | aktualizálása és fokozatos finomítása a tapasztalatok és az | adatok mennyiségének növekedése függvényében. | | | | | | | |

Milyen a hazai számítógépes ellátottság ?


A magyar számítógépes állapotokat gyakran minősítik korszerűtlennek, | és ennek okát a sokáig fennálló nyugati embargóban (COCOM) jelölik | meg. Valójában nem nagyon voltak olyan információs igények, melyek a | legfejlettebb technikát igényelték volna, s ma is éppen a legnagyobb | adatszolgáltatók dolgoznak a legrégibb gépekkel. Inkább ott volt a | hiba, hogy a meglévő számítástechnikai eszközöket nem megfelelő | célokra használták (például a személyi számítógépekkel még ma sem | személyi feladatokat oldanak meg, hanem vállalati rendszerek futnak | rajtuk). A legnépszerűbb típusok az IBM PC-k változatai, a Macintosh | gépek Magyarországon nem terjedtek el. Gyorsan szaporodnak a SUN | munkaállomások, a mini és közepes kategoriájú VAX, a közepes és nagy | IBM számítógépek. 1991-ben a szuperszámítógép kategória is megjelent | nálunk, a három fővárosi egyetemnek adott IBM 3090-es berendezéssel. | | A telefonvonalak rossz minősége miatt a számítógépes kommunikáció | sokáig csak lassan és nehézkesen fejlődött. A telefonhálózat helyett | a nyolcvanas években elsősorban a Nedix nevű vonalkapcsolt rendszert | használták erre a célra, amely szintén nagyon lassú volt és drága. | A nyolcvanas évek végétől működik az X.25 elnevezésű - korszerűnek | mondható - csomagkapcsolt hálózat, mely gyorsabb és megbízhatóbb | számítógépes kapcsolatot biztosít. Ez jelenleg is továbbfejlesztés | alatt van, így még nagyobb sebességű és remélhetőleg olcsóbb | kommunikációs lehetőség áll majd rendelkezésre. Folyik a nagyobb |[dos @ 15] városok optikai kábeles összekötése, a hazai Internet vonalak | (HBONE) építése, s a városi információs hálózatok kialakítása is. | | Külföldi adatbázisok online használatára is egyre több hazai | intézményből van lehetőség, elvileg minden nagy szolgáltatóközpontot | el lehet érni. Több száz lehet már a Magyarországon üzemeltetett | CD-ROM berendezések száma, s kezdenek megjelenni a helyi hálózatba | kötött CD-ROM olvasóberendezések is. [J 10]-Milyen számítógépes | lehetőségek vannak az információk közötti eligazodásra ?). | | A nagyobb gépeken UNIX, VMS és VM operációs rendszert alkalmaznak. | Szöveges adatbáziskezelőként a leggyakoribb a CDS/ISIS, mostanában |[kep05.#] terjed a BRS/SEARCH nevű rendszer. A faktografikus adatbankoknál a |[kep06.#] korábbi dBase alapú szoftverek helyett egyre inkább az Oracle | programot használják. | | | | | | | |

Hogyan áll a magyar információs hálózat kifejlesztése ?


A hetvenes évek elején a volt KGST tagországok nekikezdtek egy | Nemzetközi Tudományos és Műszaki Információs Rendszer (NTMIR) | kifejlesztésének. Hétféle, dokumentumtípusra (kutatási jelentések, | szabadalmak, fordítások stb.) alapuló speciális rendszer és 17 | különböző ágazati információs rendszer építését kezdték meg. Ezeknek | a munkáknak a keretében igyekeztek összegyűjteni és feldolgozni | minden hozzáférhető szakirodalmat, szinte minden szakterületen. | Kezdetben elsősorban különböző nyomtatott kiadványok (gyorsindexek, | bibliográfiák stb.) készültek, később több számítógépes adatbázist | is létrehoztak, de ezek online elérését nem sikerült olcsón és | megbízhatóan biztosítani, számítógépes szolgáltatásokat elsősorban | az OMIKK, mint az NTMIR magyar koordinátora kínált. A hatalmas | munkával létrehozott, nagyrészt orosz nyelvű adatbázisok és az | egész együttműködés jövője ismeretlen. | | A magyar adatbázisok és számítógépes hálózatok építését nagy | állami intézmények kezdték (KSH, MTA, ÁNH stb.), beszerezték az | IDMS adatbáziskezelő rendszert, de ez alig terjedt el. Az egyes | vállalat- és intézménycsoportok saját információs rendszert | építettek ki. A KSH zárt körű információszolgáltatást üzemeltet | az államigazgatási szervek számára; az Ipari Minisztérium saját | vállalatainak szolgáltat online információt; a Kopint gazdasági | információkat gyűjt és kínál, hasonlót tervez a Magyar Gazdasági | Kamara is. Több cég üzemeltet videotex, teletext vagy telefonos |[dos @ 01] BBS rendszert gazdasági és közigazgatási adatok terjesztésére. |[lst06] | Néhány éve az MTA, az OMFB és az akkori Művelődési Minisztérium | Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (IIF) néven | indított projectet a kutatások és fejlesztések támogatására. Az | IIF elsősorban egyetemeket és kutatóintézeteket kapcsol össze az | X.25 hálózaton keresztül (újabban telefonvonalon történő elérés | is lehetséges). A rendszer üzemszerűen 1989 elejétől működik, | jelenleg mintegy 250 intézménynél 6-7 ezer ember használja. Az | IIF szolgáltatások közül a legfontosabbak az elektronikus levelezés | és a különböző tudományos adatbázisok, de emellett működik egy | elektronikus hirdetőtábla, van állományokat átvivő program, és | lehetőség lesz távoli nagy számítógépek használatára is. Az ELLA |[dtl05] nevű e-mail rendszer külföldi levelezőrendszerek elérését is | lehetővé teszi, megfelelő kapcsológépeken keresztül gyakorlatilag | a világ minden fontosabb hálózatára lehet levelet küldeni. A magyar | adatbázisok közül kb. 70 érhető el az IIF keretében, ezek részben |[lst04] szakirodalmi adatbázisok, részben faktografikus adatbankok. | [J 10]-Milyen számítógépes lehetőségek vannak az információk közötti | eligazodásra ?) | |

Melyek a legnagyobb nemzetközi információs hálózatok ?


Az elmúlt 2-3 évtizedben rengeteg kereskedelmi és kutatói-egyetemi | számítógépes hálózat jött létre a világon. Ezeket az utóbbi években | kezdik összekapcsolni, s ma már csaknem minden jelentősebb hálózatot | el lehet érni minden másikról, így idővel megkülönböztethetetlenek | lesznek egymástól, megteremtve az ún. "cyberspace"-t. |[lst08] | A világ jelenlegi legnagyobb hálózata az Internet, mely az amerikai | ARPANET-ből nőtt ki, és oktatási, kutatási, kormányzati, katonai, | valamint kereskedelmi jellegű intézmények helyi hálózatait (LAN) | köti össze nagy sebességű vonalakkal, melyek mind ugyanazt az | egységes szabványt (TCP/IP) használják az egymás közötti | kommunikációra. Az Internet megdöbbentően nagy, méretét pontosan | nem is lehet megállapítani, több mint ezer kisebb-nagyobb hálózatból | áll szerte a világon, melyek egyenként akár több ezer számítógépből | is állhatnak. Naponta sok millió ember veszi igénybe az Internet |[sta13] szolgáltatásait: az elektronikus levelezést, a számítógépes | állományok átvitelét és a távoli gépeken futó programok használatát. | | Kevésbé lazán szervezett a BITNET nevű, elsősorban kutatási-oktatási | célú hálózat, melynek kb. 2500 nagyobb csomópontja van, s az e-mail | és az állományátvitel mellett elektronikus konferencia, üzenetküldés | és BBS szolgáltatásokat is nyújt. A BITNET a CSNET hálózattal | egyesülve alkotja a CREN rendszert, az európai részét pedig EARN-nek | nevezik. | | A többi híres és nagy hálózat mindegyike különböző felhasználói | rétegeket szolgál ki: például a UUCP a UNIX operációs rendszer | használóit köti össze, a FidoNet a személyi számítógépes hobbisták | rendszere, a kereskedelmi jellegű CompuServe napi híreket és szintén |[lst13] számítógépes információkat továbbít. A világ nagy számítógépes |[sta12] hálózatain naponta sok száz Mbyte (több százezer nyomtatott | oldalnyi) információ áramlik, megvalósítva ezzel a kanadai író, | Marshall McLuhan vízióját a világméretű faluról [H 3]-Mi jellemzi | az információs társadalmat ?). |[bio01] |