Néhány zárógondolat a Nagy Magyar Internetvadászatról

Némi csúszással ugyan a félév végi hajrában, de sikeresen befejezôdött a múlt év végén elkezdett hazai Internetvadászat elsõ szakasza. Mivel az Infopen beszámolóiból, s fõként a NETVADÁSZ web-lapjairól a verseny jól nyomonkövethetõ volt, talán részletes statisztikát nem is érdemes csinálni, de a legfõbb adatokat azért tekintsük át. A novemberi "próbavadászattal" együtt végül hat fordulót tudtunk ebben a versenykiírásban lebonyolítani. Nagyjából minden hónapra esett tehát egy. Kialakult a versenyzõk számára (s a "zsûrinek" is) legmegfelelõbb ütem, így nagyjából 10-14 nap jutott a megfejtésre. Az egyszer már szerepelt vadászokat a webre kitett új fordulóról e-mailben értesítettük, de a nagyobb hazai listákon, hírdetõtáblákon is közzétettük a friss híreket, sõt foglalkozott a versennyel a Calypso Rádió egyik szombati Internet-félórája is és viszonylag rendszeresen közölte a fejleményeket a Computer Panoráma c. lap. Összesen 27-en játszottak velünk, közülük mintegy tucatnyian a fordulók legalább kétharmadában résztvettek. Mikor látszott, hogy a rendszeres jó színvonalú szereplés azt eredményezi, hogy az élmezõny elhúz, valami csekély nyereményt az egyes fordulók résztvevõinek is fel tudtunk ajánlani. Szerettük volna, ha - úgymond az esélytelenség miatt - nem megy el az idõnként bekapcsolódók kedve sem. Azt azért kár lenne tagadni, hogy nyerni csak annak volt esélye, aki minden egyes alkalommal küldött be megoldásokat, s alkalmanként is az élmezõnyben szerepelt. Ezzel együtt - ahogy mondani szokták - a verseny nem volt lefutott, hiszen az elsõ három helyezett mindegyike vezette legalább egy hónapig a "toplistát", s az élbolyban sokáig nyitott volt a "befutó" sorrendje.

A versenyzõk már ismerõsként köszöntek vissza, magánlevelet is sokat váltottunk (reklamáció, biztatás, informálódás stb.), de mert ilyen ez a "kibertér" személyesen nem sokat tudunk róluk. A foglalkozásokból, a levelet továbbító szerverbõl, az e-mailek alján található "elektronikus névjegykártyákból" azért rekonstruálható, hogy a tipikus netvadász huszonéves egyetemista-fõiskolás, s nem idegen választott hivatásától a számítástechnika, a hálózatok világa. Ezzel együtt is -kivétel erõsíti a szabályt - a második helyezett Dombos Tamás még középiskolás, s mint elsõ leveleibõl látszik egy amerikai (!) középiskolában bukkant rá a netvadászra, s kezdett el versenyezni, hogy aztán itthonról folytassa. Csak a levelek fejlécébõl láttuk, az amerikai cím szegedire váltott, de Tamás - talán a repülõutat kivéve - végig "képben volt". A harmadik helyezett Takáts Béla nevét már ismertük a különféle listákról, õ már a harmincasokhoz tartozik, s a szolnoki Verseghy Megyei Könyvtár munkatársa. Mint korábbi értékeléseinkben is említettük, hálózati viszonyai miatt magát szerényen csak "légpuskás netvadásznak" titulálta, de nagyszerûen versenyzett mégis, grafikus web-nézegetõ nélkül (!) is. És most röviden a nyertesrõl, a "fõnetvadászról" is essék szó. Sajnos az elsô helyezett, Sutóczki Miklós, betegség miatt nem tudta élvezni jól megérdemelt jutalmát, a Budapesten rendezett JENC'96 konferencián való részvételt. Pedig õ aztán az utolsó fordulókban már nem bízta a véletlenre, s a szegedi egyetemi kabinetbõl szinte mindig az elsõ helyen végzett. Azért reméljük, hogy a "vigaszdíj" NETWORKSHOP'96-ot agusztusban már nem hagyja ki.

A Netvadászat népszerûségét bizonyította, hogy még az utolsó fordulókban is részt vettek új játékosok, a feladatokban rejlô kihívás sok embert játékra, "vadászatra" ösztönzött. A játékosok nagyobb része, (mint említettük) hasonlóan a hazai Internet felhasználók zöméhez, egyetemi hallgató volt. Talán nem véletlen, hogy a legtöbben olyan hazai egyetemekrôl érkeztek a pályára, mint pl. a szegedi JATE vagy a budapesti BME. Vagyis onnan, ahol a hálózat felhasználásának régebbi hagyományai vannak, ill. ahol a hallgatók nagyobb számban hozzáférnek a hálózathoz. Természetesen azonban nemcsak egyetemisták értenek már a hálózati navigációhoz, de könyvtárosok és más szakemberek is. A levélcímek között már a MATÁV vagy más Internet szolgáltató címeit is felfedeztük, sôt, ami igazán hízelgô volt, néhány levél külföldön lévô versenyzôktôl érkezett. De érkeztek megoldások neves hazai kutatóintézetbõl is.

A játék egyik célkitûzése az volt, hogy segítsük megtanulni a hálózatokon való keresés néha misztikusnak tûnô módszertanát, támogassuk a navigációs készség kialakulását. Ahogy a hálózat világa mind szélesebb körben ismertebb és használtabb lesz, annál fontosabb hogy jól bejáratott készséggé váljon a szükséges információk, ismeretek megtalálása, szelektálása. Az általános és felsôoktatás mindinkább abba az irányba megy el, hogy a tanulók és hallgatók önálló forráskutatással legyenek képesek megismerkedni témákkal, problémákkal, saját maguk keressék meg hozzá a szükséges információkat. Az információk világában lévô eligazodás egy része valószínûleg a továbbiakban is hozzáértô információs szakemberek, ill. intézmények feladata lesz, azonban egy bizonyos szintig minden felhasználónak el kell jutnia a navigáció mesterségében. Annál is inkább, mert a hálózatot nem vagy rosszul ismerõ felhasználó nem csupán ön- hanem közveszélyes is. Gondoljunk arra, aki a képletöltést egy pillanatra sem kikapcsolva, indexek és navigációs rendszerek ismerete nélkül, a hazai nagy archívum és szolgáltatás tükrözésekrõl nem is hallva tudatlanul bolyong a hálózaton. Vajon hány megabájtot tölt le feleslegesen? Vajon mennyit bosszankodik közben maga is? S nem utolsó sorban: hányunk elõl vesz el egy részt feleslegesen a folyton szük hálózati kereszmetszetbõl? Elsõ pillanatra talán meglepõ, de így van: a hálózatoti játékszabályokat megtanult, a virtuális közösségbe már beilleszkedett ember "spórolosabb" Internet-felhasználó, mint ugyanannyi idõt a hálózaton "szörfözõ" társa, a hatékonyságról nem is beszélve.

Játékunk másik, talán kevésbé hangsúlyozott célja az volt, hogy bebizonyítsuk, a hálózat és az Internet nem amerikai monopólum. Annak ellenére, hogy a virtuális tér uralkodó nyelve az angol (vagy talán már egyre inkább a Java :-), a hálózat globalitása éppen a különbözô nemzetek kultúrájának, társadalmának is lehetôséget ad megjelenni nagyvilág virtuális fórumain. Ebben a tekintetben Magyarországon igazán dicséretes hálózati kultúra alakult ki, fôként az elôbb említett akadémiai, egyetemi szférának köszönhetôen. A hazai hálózaton legalább olyan szintû és minôségû szolgáltatásokat fel tudunk mutatni, mint akármelyik Nyugat-Európai országban, de az Egyesült Államok szolgáltatási színvonala sem áll távol tôlünk annyira. Ennek alapján mertünk bátran arra vállalkozni, hogy a Netvadászat-ban minden hónapban öt kérdést a hazai források alapján tegyünk fel, és csak a 6., a 'Medveölô' feladat volt esetleg külföldi vonatkozású.

A hazai források természetesen nem azt jelentették, hogy a megoldásokhoz ki sem lehetett lépni a hazai hálózatról. A kérdések megválaszolásához jónéhány külsô forrás szolgált segítségül. Az utóbbi hónapokban egyre nagyobb elôszeretettel használták a versenyzôk a különbözô indexelô szolgáltatásokat, fô kedvencként a Digital cég Alta Vista szolgáltatását. Ezek az indexelô szolgáltatások a Web tér kisebb-nagyobb területét indexelik le, a web-lapokat teljes szöveggükkel is, s keresôszavainkkal eredményesen tudunk információt keresni. A fent említett indexelô elônyös tulajdonságaként fedezték fel játékosaink, hogy a hazai hostokon meglévô információkat is leindexeli. Sôt a magyar nyelvû - általában ISO 8859-2 azaz Latin 2-es ékezetes szabvánnyal - tárolt szavak ékezet nélkül is visszakereshetôek. Az indexelôk mellett jó segítséget nyújtottak a különbözô szakosított rendszerek is. Elsôként természetesen Magyarország hivatalos nyitólapja, azaz a Hungarian Homepage. A magyar hálózati források közötti tematikus eligazodást azonban jobban segítette egy amerikai cég szolgáltatása, a Magyar Internet Index, amely csak a verseny vége felé jelent meg egy hazai kereskedelmi szolgáltató gépén is. Hogy a hatékony információs rendszer záloga nem feltétlenül a legmodernebb technika vagy szoftver, azt leginkább a Miskolci Egyetem Gopher szolgáltatása bizonyítja legjobban. Ennek átgondolt, elôre megtervezett struktúrája jó néhány vadászat kiindulópontja volt és a World-Wide Web-bel elöntött világban is hasznos és hatékony forrásnak bizonyult. Az Internet elektronikus publikációi is hasznos eszközök a navigáció elsajátításában. Az 1991. óta olvasható miskolci Online Híradótól kezdve az Edupage hírlap tavaly ôsszel megjelent magyar fordításán át az Internettó elektronikus folyóirat és hírlevél említhetôek jó példaként.

A feladatok összeállításánál igyekeztünk figyelemmel lenni arra, hogy az Internet nem egyenlô a World-Wide Web-bel. Ugyan a tömegkommunikáció által fölpörgetett Internet divat jószerivel csak ezt az eszközt emeli ki egyedül, a feladatok megkívánták a többi eszköz, pl. Gopher, TELNET, FTP ismeretét is. A kérdések révén kiderült, hogy jónéhány értékes/érdekes információ csak ezeken az eszközön érhetõ el, amelyek azonban sajnos "láthatatlanok" a Web-es indexelôk számára. Talán ebbôl a szempontból azok a feladatok voltak a legérdekesebbek, amelyekre a választ levelezô listák leveleibôl lehetett megtalálni. Számos ilyen elektronikus levelezô klub leveleit archiválják a kezelôprogramok és ezek a levélgyûjtemények sajátos, speciális tudásbázist jelentenek a különbözô témákban. Mivel nem minden versenyzôk rendelkezett teljes körû Internet hozzáféréssel, így az is kiderült, milyen lehetôségei és korlátai vannak a csak e-mail-lel vagy csak mondjuk egy UNIX shell-lel bíró Internet felhasználóknak. A lehetôségek azért szélesebbek, mint talán elsô megközelítésben gondolnánk, hiszen számos olyan mailszerver mûködik, amelynek segítéségvel elektronikus levélben lehet lekérni Web, Gopher vagy FTP dokumentumokat. A korlátok az egyre lendületesebben fejlôdô Web szerverek részérôl jelentkeztek. Sajnos a Web gazdák nem mindenhol gondolnak arra, hogy az Internet felhasználóinak több mint fele még jelenleg nem rendelkezik grafikus Internet hozzáféréssel, hanem csak valamilyen szintû karakteres interface-szel. Ezért a Web-en közkedvelten használt táblaformátum, vagy az elterjedôben lévô "érintôképeken" keresztüli navigáció már használhatatlan egy LYNX vagy egy Webmail felhasználónak. Tanulságos ebbôl a szempontból, hogy rangosabb amerikai szolgáltatóknál (mint pl. a CNN) a gyönyörûen - de nem eltúlzott - grafikus felületek mellett szerkesztenek egy csak szöveges navigációs felületet is. Talán itt is érdemes kiemelni, hogy az elsô három helyezett között az említett szolnoki versenyzônk alapos, részletekre kiterjedô válaszokat küldött, noha nem rendelkezett közvetlen Internet hozzáféréssel, hanem X.25-ön egy pesti gépen keresztül karakteres üzemmódban kereste meg a válaszokat kérdéseinkre.

Végül, de nem utolsósorban néhány szubjektív megjegyzés. A feladatokat ketten felváltva állítottuk össze hónapról hónapra. Játékunk azonban nem lett volna az érdekes és hasznos, oktatásra is felhasználható Internet vállalkozás a kitartó és szorgalmas játékosok nélkül. A játék igazi haszna a megfelelô információ megtalálásának az útja-módja volt, ezért pontoztuk kevésbé a csak a forrásokat megadó válaszokat. A feladatok sokféle megoldása sokszor minket is elkápráztatott. Egy-egy általánosabban megfogalmazott kérdésre pedig a legkülönbözôbb megoldások érkeztek az Internet beláthatatlan országútjairól, lásd pl. a használt autókereskedésekre vonatkozó kérdés az utolsó fordulóban. A verseny anyaga (kérdéseivel és válaszaival együtt) reméljük még sokáig olvasható lesz a hálózaton és ajánljuk is minden Internetet most tanuló felhasználónak. Az általunk kiadott megfejtések mellett mindenképpen érdemes megnézni a versenyzôk válaszait is, amelyekbôl a hálózati navigációról sok érdekeset lehet megtanulni (s áruljuk el, szórakozásnak sem utolsó ezek, mert némelyik versenyzõnk a humornak sem volt híján...). Nem titkolt célunk volt az is, hogy amerikai mintánkhoz hasonlóan összeálljon egy olyan elektronikus feladatgyûjtemény, amelyet az érdeklõdõk bármikor "újra játszhatnak" és jó segédeszköz lehet a különféle Internet-tanfolyamokon, magántanulmányozásra is alkalmas, s talán szórakoztató elektronikus olvasmányként is felfohgató, mint sajátos kiberiáda...

* * *

A verseny teljes anyaga most már két helyen is megtalálható az Interneten:

http://www.bibl.u-szeged.hu/~kokas/hunt/hunt01.html

és

http://www.eunet.hu/infopen/netvadasz/hunt01.html

A vadászat ezen szakasza az áprilisi fordulóval tehát lezárult, reméljük szeptemberben megújult erôvel régi és új versenyzôkkel tovább tudjuk folytatni. Köszönet a rendszeresen jelentkezõ "vadászoknak", s köszönet a hibáinkra figyelmeztetõ levelekért is, s persze nem utolsó sorban a támogatóknak, az NIIF programnak és az Infopen magazinnak.

Moldován István <moldovan@pernix.bke.hu>

Kokas Károly <kokas@bibl.u-szeged.hu>