SZABADSÁGHARC 1848–1849
GÖRGEY : A moóri csata (előszó)
Előttünk fekszik nagynevű történetírónk Horváth Mihály legujabb munkája: „Magyarország függetlenségi harczának története 1848. és 1849-ben.” (Nyomatott Genfben Puky Miklósnál 1865).
„Van-e szükségünk ily könyvre? Korszerű-e az? Hasznos szolgálatot teendek-e általa nemzetemnek? ....” szerző előszavának eme három kérdésére ki ne felelne határozott „igennel” olvasatlan!
De „lehet-e már megírni az 1848 és 49-diki korszak történetét?” kérdi tovább szerzőnk ön magától ..... s megfelel rá annak kiemelésével, mennyire „kényes dolog, írni oly korszak eseményeiről, melynek szereplői még jobbára élnek s együttvéve az események egyes részleteit jobban ismerik, mint a történetíró egymaga ismerheti; mily könnyen tévedhet ezen események elbeszélésében, mire az anyagot nem mindég önészlelésből, öntapasztalatból, sem mindég a hitelesség valamennyi kellékeivel bíró okmányokból .... hanem gyakran csak mások nem mindég való és részrehajlatlan előadásából .... merítheti.”
E szavakkal szerző elutasította, magától a csalódhatlanság szomorú igényét! és őszinte vallást tévén ön jóhiszeméről: egyszersmind fölhívja a jóhiszemű kritikát és föl- az egyéni tudomást és tanúbizonyságot, közreműködniök a tárgyilagos való kideritésére.
Mi jelen tanulmánnyal részünkről is megfelelni kivántunk e felhivásnak.
Nem czélunk ezuttal az egész 3 kötetes nagy művet, melynek előszavából idézgeténk, végtül végig megbirálni. Egyelőre csak egy eseményt, a munkának egykét lapját, vettük bonczolóra; hogy legalább egyik pontban tisztázzuk a tényeket s az itéleteket, – hozzuk helyre a tévedést.
S e dolgozatunkat mindenek előtt a tisztelt történésznek magának ajánljuk figyelmébe.
KATALÓGUS | TARTALOM |