Budapest Főváros Levéltárának ez a kötete a Magyarország török uralom alóli felszabadulásával kapcsolatos európai levéltári források ismertetésére tesz kísérletet. Az anyagfeltáráshoz néhány ország könyvtára és múzeuma is csatlakozott.

A történeti forrásanyag ismertetése elsősorban a Bécs ostromától a karlócai fegyverszüneti egyezmény megkötéséig tartó időszakot (1683–1699) öleli át, ami esetenként a történeti Magyarország államterületének teljes felszabadulását eredményező pozsareváci békekötésig (1718) terjed.

A kötet munkáiban az alábbi tizennyolc ország munkatársai vettek részt: Belga Királyság, Bolgár Népköztársaság, Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Dán Királyság, Francia Köztársaság, Holland Királyság, Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság, Lengyel Népköztársaság, Nagy-Britannia és Észak-Irország Egyesült Királyság, Német Demokratikus Köztársaság, Német Szövetségi Köztársaság, Olasz Köztársaság, Osztrák Köztársaság, Portugál Köztársaság, Spanyol Királyság, Svéd Királyság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Vatikánváros Állam.

Az egyes országok forrásanyagát ismertető leírások jelentősen eltérnek egymástól. Ez részben az adott ország történeti-levéltári hagyományaival, részben a korszakból fennmaradt iratanyag mennyiségével függ össze és azzal a történeti ténnyel is – ami nyilván közvetlenül kihatott a keletkezett dokumentumok mennyiségére –, hogy az illető ország, terület milyen mértékben vett részt a magyarországi felszabadító háborúkban. A kötet szerkesztői arra törekedtek, hogy – az egyes kéziratok közötti átfedések és ismétlések szükségszerű kiküszöbölésétől eltekintve – megőrízzék a munkában résztvevő országok nemzeti és levéltári hagyományait, sajátosságait, a kötet szerzőinek történelemszemléletét.

A kiadvány szerkesztői mindazonáltal egységes szemléletre, európai látásmódra törekedtek. Erre utal az alcím is: Europa et Hungaria. A külországokból érkezett kéziratokból a magyarság múltja szól az olvasóhoz; Londontól Rómáig, Lisszabontól Moszkváig szinte végeláthatatlanul sorjáznak a dokumentumok: a diplomáciai akciókról, a hadak gyűjtéséről, vonulásukról, a magyarországi hadszíntéren történt bevetésükről, a császári hadsereg győzelmeiről és kudarcairól, a katonák és a győzőnek, legyőzöttnek egyaránt kiszolgáltatott lakosság szenvedéseiről, a magyar nép felszabadulásáról és a romokon történő újrakezdés keserves esztendeiről.