Történelmünk sorsfordító időszakának, a török magyarországi uralmát megszűntető háborúknak a korát idézi Budapest Főváros Levéltárának ez a kötete 23 magyarországi levéltár erre vonatkozó forrásainak ismertetésével. Károlyi Árpádnak, Buda visszavívása történetírójának szavai szerint „Nem kevesebbről volt itt szó, mint hogy a magyar királyok székhelye megszabaduljon 145 esztendei török rabságból; hogy talpraállhasson, visszanyerhesse régi jogait és erejét egy nemzet, mely már-már kimerült az évszázados önfeláldozó küzdelemben.”

A Magyarországon őrzött levéltári forrásanyagról Bécs 1683. évi ostromától a karlócai fegyverszüneti egyezmény megkötéséig (1699) nyújt tájékoztatást a kötet; egyes esetekben azonban, főként a később visszafoglalt területekre vonatkozó forrásoknál 1718-ig, a történeti Magyarország teljes területének felszabadítását rögzítő pozsareváci békekötésig megy el – csakúgy, mint a Buda visszavívásának 300. évfordulójára szintén Budapest Főváros Levéltára kiadásában megjelent kétkötetes mű, amely 18 európai ország levéltárainak idevonatkozó forrásait tárja fel.

A magyarországi forrásanyag ismertetésében első helyen leggazdagabb forrásanyaggal rendelkező levéltárunk, a Magyar Országos Levéltár áll, melynek anyaga az egész 17. századi Magyarországra és Erdélyre kiterjed, sőt több helyütt Horvátországra és Szlavóniára vonatkozó adatokat is tartalmaz. Második helyen következik Budapest Főváros Levéltára, amely Buda és Pest 1686 után kezdődő új életének dokumentumait őrzi. Ezt követik a mai Magyarország megyei levéltáraiban megőrzött megyei és városi levéltárak tárgyunkra vonatkozó forrásairól készült ismertetések; legvégül pedig az Esztergomi Primási Levéltár többnyire az egész országra nézve értékes adatokkal bíró anyagának ismertetése zárja a sort.

Magyarország sajátos közjogi helyzetéből eredően a háború irányításának szálai a Habsburg birodalom központi kormányszerveinél futottak össze s a háborúban parancsnokló hadvezérek iratait is a török kiűzésében résztvett országok levéltárai őrzik. Az elmélyült kutatás azonban nem nélkülözheti a magyarországi források felhasználását sem. Ez a forrásanyag mindenekelőtt az ország lakosságának a háború terheiben való részvételéről, pénzben, munkában, terményekben nyújtott hatalmas teljesítményeiről szolgál bőséges adatokkal, emellett pedig megvilágítja a társadalomnak és gazdaságnak a hadieseményekkel összefüggő mozgásait, változásait, a politikai erőviszonyok alakulását s a visszaszerzett területek új keretek közt kibontakozó életét is.