A település kutatása a háború után hazánkban is újabb lendületnek indult. Földrajzi folyóirataink mellett vidéki múzeumaink és egyesületeink kiadványai sűrűn számolnak be ilyen irányú munkásságukról. E munkálatoknál haszonnal forgatható a Havass Rezső dr. által összeállított földrajzi bibliografia,¹) a térképészeti irodalom áttekintését azonban sajnosan kell nélkülözni. Különösen a részletfeldolgozásoknál elsősorban figyelembe jövő kézirati térképanyagról nincs összefoglalásunk, e nélkül pedig komoly munka el sem képzelhető. Csánki Dezső alapvető munkája mellett²) fel kell használni a későbbi korok térképes forrásait is, nem bízhatjuk rá magunkat teljesen 1–2 publikációra és a jó szerencsére. Elérkezett a legfőbb ideje a Magyarországra vonatkozó térképanyag publikálásának, hogy megfelelő történeti és kartografiai értékelés után a magyar kartografia történetének adatait is összeállíthassuk.

Kézirati térképeink bibliografiájának publikálását a bécsi hadilevéltár magyar anyagának közléséve kezdjük meg. E térképanyag kulturgeografiai jelentőségére egy rövid tanulmányban már rámutattam,³) alábbi összeállítást e tanulmány kiegészítéseként közöljük. A bécsi hadilevéltár térképosztályának gazdag anyaga megmagyarázza, hogy miért nem hazai levéltár anyagával kezdjük a publikációt. A személyes kutatás idehaza amúgyis könnyebben eszközölhető, e levéltár térkép katalogusa pedig magában véve is elég alapot nyújt bármely irányú áttekintésre és tájékozódásra, amellett lehetővé teszi az egybevetést más levéltárak anyagával is. Topografiai forrásaikat eddig is nagy gonddal gyűjtötték és őrizték városaink, e levéltár anyagából módjukban lesz gyűjtésüket új és értékes emlékekkel kiegészíteni.

A bécsi hadilevéltárnak topografiai emlékekben való gazdagsága ez intézménynek a kormányzati szervekkel való kapcsolatából folyik. A XVIII. századtól kezdve rendszeresen gyűjtötték, másolták és őrizték a régi térképeket. Törvényes gondoskodás történt, hogy a hadsereg kezén levő térképek, így a hazánkra vonatkozó katonai felvételek, tervrajzok és országleírások is, ide kerüljenek. E levéltárnak gyarapodása párhuzamban áll a monarchia külső és belső kormányzásával. Gazdag anyagát szigorúan elzárták a nyilvánosság elől, nemcsak a tudomány nem értékesíthette, de még katonai személyek is csak a legritkább esetben nyerhettek betekintést.⁴)

A magyar anyag közlését az is szükségessé teszi, hogy a levéltár ezideig még nem adott ki katalogust és annak kiadását belátható időn belül nem is tervezi. Időnként készültek ugyan magas-rangú személyek számára összeírások, de még a legutóbb 1859-ben kiadott katalogus⁵) és az 1870-ben hozzáadott kiegészítés⁶) is csak a sokszorosított térképeket tartalmazza. Már pedig az anyagnak éppen a kéziratban levő része a legértékesebb, amelyet a szigorú óvintézkedések miatt a tudomány nem értékesíthetett. Ez idő szerint a levéltárnak csupán Lengyelországra vonatkozó anyagát publikálta Sawicki Ludomir krakói egyetemi tanár,⁷) katalogusában néhány a két országot közösen érdeklő térképészeti munkáról is megemlékezik.

A Magyarországra vonatkozó anyag közlésénél sok szempont kínálkoznék a csoportosításra. Az egyes térképek gyors feltalálhatása céljából legalkalmasabbnak láttuk a hadilevéltár térképosztályának beosztását lehetőleg megtartani. E beosztás igen alkalmas a különböző tárgyú térképek levéltári kezelésére és gyors megtalálására. A jegyzékbe felvett anyag kiválasztásakor minden olyan térképet és leírást figyelembe vettünk, amely a magyar földdel kapcsolatban áll. A kézirati anyagból semmit sem hagytunk el, de felvettük azokat az egykorú régi metszeteket is, amelyek kuriozitásuk révén a kézirattal egyenértékűnek tekinthetők. A kartografiai anyag értékes kiegészítései az egyes területekről, folyókról, városokról, erődítményekről és építményekről fontos katonai, topografiai és kulturgeografiai adatokat tartalmazó leírások.

Az anyagot a következő 8 fejezetbe foglaltuk. I. Politikai térképek. II. Fizikai térképek. III. Különleges térképek. IV. Várostervek, látképek és építmények. V. Hadtörténeti térképek. VI. Hadgyakorlati térképek. VII. Országleírások. VIII. Műszaki tervek.

A térképeket e csoportosításban folytatólagosan számoztuk. Az egyes számok alatt a következő adatok vannak feltüntetve. A térkép pontos címe, a szerző, rajzoló, esetleg a sokszorosító, másoló és kiadó neve. A térkép kelte. A keltezést nem mindegyik térkép tünteti fel. A zárjelbe tett, vagy ca jelzésű évszámok a levéltárban megállapított keltezést jelentik, vannak térképek, amelyeknek dátumát ez idő szerint nem lehetett megállapítani. Továbbá a lapok száma és az alkalmazott vagy átszámított lépték. Az egyes művek sorszáma zárjelben fa-, kő-, rézmetszetet, olajmásolatot, vagy litografálttérképet jelent, a zárjel nélküliek kézirati térképet. Külön utalunk arra, ha az egyes térképekhez leírás, füzet, vagy mutatótérkép tartozik, különálló lap-e vagy pedig valamely gyűjteményből van véve. *-al jelöltük meg azokat a térképeket, amelyekből a budapesti hadtörténelmi levéltárba is kerültek példányok, **-al, ha az illető térkép jelenleg az említett levéltárban van. Végül közöljük a bécsi hadilevéltár pontos jelzését, amelynek alapján az illető térkép megtalálható, szükség esetén másolata is megszerezhető.

A politikai térképeknél (I.) a Magyarország, Temesi bánság, Határőrvidékek és Erdély szerinti beosztás a történeti fejlődésnek megfelelően történt. E csoportokon belül időrendi sorrendben külön-külön következnek az átnézeti térképek 1:500.000 felül; az általános térképek 1:200.000-től 1:499.000-ig; a részletes térképek 1:200.000 méreten aluliak. Ide tartoznak a felmérési eszközökkel készült térképek is. A környéktérépeket alfabetikus, azon belül kronologikus sorrendbe szedtük.

A fizikai térképek (II.) csoportjában a geologiai, hipszometriai, hegyrajzi és vízrajzi térképek szerepelnek, a sorrend alfabetikus és kronologikus. Ide vonatkozó térképek azonban az országleírások alatt (VII.) is találhatók az ott felsorolt egyik-másik mű mellékleteként.

Különleges térképek alatt (III.) a tudományos és a kormányzás speciális céljaira készült térképek sorakoznak. Ide tartoznak az út-, vasút-, posta-, telefon-, határ-, katonai beosztási-, egyházmegyei-, egészségügyi-, statisztikai- és néprajzi térképek. Különböző térképek alatt az olyanok értendők, amelyek a felsorolt alcsoportok egyikébe sem sorozhatók.

A várostervek (IV.) a településsel kapcsolatos nagyméretű lapok. Elrendezésük alfabetikus, azon belül kronologikus. Ide tartozó térképek a „Műszaki tervek” (VIII. Genie u. Planarchiv) alatt is szerepelnek. A városok látképeit és építmények rajzait ugyanilyen elrendezésben soroljuk fel.

A hadtörténeti térképek (V.) az egyes hadjáratok sorrendjében következnek. Ezen belül külön vannak feltüntetve a hadműveleti térképek, amelyek az egész harctér vagy annak egy részéről nyújtanak áttekintést az erődök, táborok őrségek rajzával. Azután következnek a menet- és elszállásolási térképek, tábortervek, csata- és ütközettervek, ostromtérképek, a támadás és védelmi állások tervei. Az elrendezés időrendi, ahol több térkép szerepel, ezen belül alfabetikus is.

A hadgyakorlati térképeket (VI.) alfabetikus és időrendi sorrendbe szedtük.

Az országleírások alatt (VII.) csak részben találunk térképeket. Az anyag túlnyomó része országrészek, környékek, városok, utak, folyók és hegységek leírását adja. E leírások jórészt a felvételekkel kapcsolatos statisztikai anyag összegyűjtése céljából készültek, amelyekhez a szükséghez képest térképeket is mellékeltek. Magyarország és Erdély szerint csoportosítva külön következnek először az egész országra, azután a kisebb területekre vonatkozó munkák. Az első rész időrendi, a második előbb alfabetikus, azon belül pedig időrendi sorrendben.

A „Műszaki tervek” (VIII.) a volt műszaki levéltár (Genie und Planarchiv) anyagát tartalmazzák, amely csak a legújabb időben került a hadilevéltár kezelésébe, úgy hogy a megfelelő csoportokba való beosztása nem történhetett meg és egyelőre nem is fog megtörténni. E sorozatba erődített helyeink legrégibb tervrajzai, környéktérképei, az erődítmények tervei, látképei, továbbá a védelemmel és támadással kapcsolatban készült leírások, jelentések és emlékiratok tartoznak. Ez anyag magyar kutató számára csak a legújabb idő óta hozzáférhető. Igen becses és jobbára nem ismert adatokat tartalmaz erődített helyeink legrégibb topografiájához. A műszaki terveket alfabetikus sorrendben külön csoportosítottuk, e csoportosításon belül a részletfeldolgozás megkönnyítése céljából az eredeti levéltári számozást tartottuk meg, ami itt-ott a kronologiai sorrend rovására történt. E szerint I. C. V. Magyarországot, I. C. VI. Erdélyt jelenti, e jelzésen kívül az egyes tervek darabszámát, régi levéltári sorszámát és a használatban lévő jegyzék oldalszámát.

E katalogus a bécsi hadilevéltár egész régi magyar anyagát felöleli. Nem a teljes levéltári jegyzéket, hanem az ismeretlen és magyar szempontból értékes anyag bibliografiáját akarván adni, természetesen az utóbbi évtizedekben kiadott és szakkörökben közismert térképeket nem vettem fel a jegyzékbe. Ezeknek felsorolása és értékelése kartografiánk legújabb fejezetének körébe tartozik. A levéltár anyagának igen értékes részét teszik a világháborúban készült légifelvételek, amelyeknek azonban jegyzékbe foglalása ez idő szerint még nem lehetséges, mert az anyag most áll rendezés alatt.

E jegyzék összeállítása a hadilevéltár cédulakatalogusa alapján az egyes térképek betekintése mellett történt. Térképirodalmunk forrásainak publikálásában töretlen úton járván, maradhattak még munkánkban kívánnivalók hátra. Szivesen fogadunk minden útbaigazítást és a jövőben igyekezni fogunk azokat felhasználni. Katalogusunkat jelenlegi formájában abban a reményben nyújtjuk át földrajztudományunk művelőinek, hogy a bennefoglalt adatok értékelése és feldolgozása által a magyar föld számos problémáját fogják részletes és összefoglaló tanulmányaikban megvilágítani.

A katalogus használatát a függelékül adott Helynévmutatóval igyekeztünk megkönnyíteni. A szerzők nevének betűrendes összeállítását — tekintettel a túlnyomórészt idegen és jelentéktelen névre — nem tartottuk szükségesnek.

Kelt Szegeden, 1929 február hó.

Eperjesy Kálmán.

¹) Magyar Földrajzi Könyvtár, Budapest 1983. [vissza]
²) Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. [vissza]
³) Kézirati térképek Magyarországról a bécsi levéltárakban. 56+XX. Szeged 1928. [vissza]
⁴) Ernst Nischer–Falkenhof: Die Kartensammlung des österreichischen Kriegsarchivs. (Archivalische Zeitschrift. 3 Folge. III. Band. 97-118.) [vissza]
⁵) Katalog sämlichter in dem k. k. Kriegs-Archive befindlichen gestochenen Karten und Pläne. Wien 1859. VII. + 638 l. [vissza]
⁶) Supplement zum Katalog der in dem k. u. k. Kriegsarchiv befindlichen gestochenen Karten und Pläne. Wien 1870. III. + 107 l. [vissza]
⁷) Spis Map Archivum Wojennego w. Wiedinu, odnoszacych sie do ziem polskich. Varsó 1921. XIX. + 241. [vissza]