KERTÉSZ : A görög–római hadművészet fejlődése (ajánló)
A múltat tanulmányozó, annak gyakorlati tapasztalataira építő hadtudomány legfontosabb területe a hadművészet: a fegyveres küzdelem előkészítésének, megvívásának és mindenoldalú biztosításának elmélete és gyakorlata. Már az ókori görögök is használták a háborús művészet (polemiké tekhné) kifejezést. Ez több tevékenységet foglalt magába: a háború előkészítését (határok megerősítése, várépítés, a hadsereg felszerelése, sorozás és toborzás, a háborúhoz szükséges anyagi eszközök előteremtése, hírszerzés), a taktika művészetét (a katonák szervezeti egységekbe történő beosztása, kiképzés, a harcászat oktatása és gyakorlata), továbbá a hadvezetés művészetét (a szárazföldi és tengeri harci tevékenység tervezése és sikeres végrehajtása) és végül a várvívás és -védelem művészetét.
A modern hadviselésben használt fogalmak megjelentek már az ókori katonai szakirodalomban, illetve történetírásban is. A jó katonai vezetőnek az antik időkben is tisztában kellett lennie a hadtudomány különböző területeinek eredményeivel. Ez a kötet a görög–római hadművészet történetét és fejlődését ismerteti a Kr. e. 13. század közepe – a trójai háború feltételezett időpontja – és a Római Köztársaság Julius Caesar nevével fémjelzett bukása közötti időszak vonatkozásában, korszakonként, az ókori irodalmi és tárgyi emlékanyag segítségével. Kiegészítésképpen pedig egy-egy tanulmány elemzi a katonai hírszerzés és híradás gyakorlatát a klasszikus (görög–római) hadművészet korában, valamint az antik imperializmus természetét.
Kertész István ókortörténész jelen kötete alapvető összefoglalása és továbbgondolása a korábban megjelent hadtörténeti könyveinek (Ókori hősök, ókori csaták; Antik harcmezőkön; Ez történt Marathónnál; Héraklész unokái: a lovas makedónok története Nagy Sándor haláláig; Hannibal: a pun háborúk kora; A hódító Róma).
|
|
|
|
| KATALÓGUS | TARTALOM |
