Német tábornok, politikus. 1884-től szolgált tisztként, akadémiát is végzett. A háború kitörésétől ő szervezte a csapatok frontra való kijuttatását, később pedig a tartalékok és az utánpótlás szállítását. A továbbiakban a hadügyminisztérium fontos posztjain a hadianyaggyártás volumenének fokozásáért dolgozik. 1917–18-ban előbb nyugaton, majd Ukrajnában csapatszolgálatot is teljesít. 1918 októberében Ludendorff utódaként főszállásmester. Ő az egyike azoknak, akik II. Vilmosnak a lemondást tanácsolják. A háború után nagy szerepe volt a kommunista hatalomátvétel megakadályozásában, majd a weimari köztársaság megszilárdításban. Több miniszteri posztot is betöltött, 1932-ben kezdeményezte az SA betiltását. A náci hatalomátvételt követően nem politizált, inkább hadtörténeti munkáin dolgozott.
