Magyarország és Csehország királya, I. Károly néven osztrák császár. Ferenc Ferdinánd meggyilkolása után lett a trón várományosa, melyre Ferenc József halála után, 1916-ban lépett. Mivel 1917 elején már reménytelen helyzetbe kerültek a központi hatalmak, többszöri kísérletet tett az antanttal való különbéke megkötésére, sőt, a német kormányt is igyekezett rávenni a kompromisszumos megoldásra. Belpolitikáját az erősödő autonómiatörekvések támogatása jellemezte. 1918 novemberében előbb az osztrák, majd a magyar ügyekben való minden részvételéről volt kénytelen lemondani, s miután mindkét országban kikiáltották a köztársaságot, Svájcba költözött. 1921-ben kétszer is kísérletet tett a magyar trón visszaszerzésére, a második alkalommal fegyveres összetűzésekre is sor került. Károlyt őrízetbe vették, majd az antatnt száműzte Madeirára, ahol röviddel később elhunyt.
