Német tábornagy. 1939-ben a
lengyel fronton, 1940-ben a
francia
hadjáratban vezette a 4. hadsereget. 1941-től a
keleti hadszíntéren a közép hadseregcsoport kötelékében harcolt,
az ő beosztotta volt
Guderian, aki gyakran Kluge hozzájárulása nélkül hozta meg döntéseit. 1941 decemberében
Bock utódaként ő lett a hadseregcsoport parancsnoka. 1944 július–augusztusában
Rundstedtet
váltotta fel a nyugati front élén. A korai sikerek során odaadóan kiszolgálta a Führert, de később mégis belekeveredett az 1944-es
Hitler elleni összeesküvésbe. Csalódottságát növelte, hogy nem tudta feltartóztatni az előretörő amerikaiakat. 1944
augusztusában öngyilkosságot követett el, bár Kazimierz Moczarski azt állítja
könyvében, hogy Klugét egy
Jürgen Stroop SS-tábornok által vezetett osztag gyilkolta meg.