Német tábornagy. Már 1938 nyarán kapcsolatba került bizonyos Hilter-ellenes körökkel. 1939–40-ben az 1. hadsereg parancsnoka, a franciaországi hadjárat során csapataival áttöri a Maginot-vonalat. 1940–41-ben a D hadseregcsoport vezetője, 1941-től a nyugati front főparancsnoka, ez a poszt ekkor „parkolópályának” számított. 1942 márciusában betegségére hivatkozva visszavonul. A Stauffenberg bombamerényletéről elhíresült összeesküvés egyik vezető alakja, a puccs sikere után ő lett volna a hadsereg főparancsnoka. 1944. július 20-ának éjszakáján letartóztatták, bíróság elé állították. A kínzásoktól gyötört, megtört tábornokot halálra ítélték és augusztusban felakasztották.

 

---