FRÖHLICH PÁL


FIZIKUS


1889. DECEMBER 6-ÁN SZÜLETETT A BÁCS-BODROG VÁRMEGYEI TORZSÁN, S 1949. OKTÓBER 15-ÉN 60 ÉVES KORÁBAN HALT MEG SZEGEDEN.

EGYETEMI TANULMÁNYAIT BUDAPESTEN VÉGEZTE, S MÁR ÖTÖDÉVES EGYETEMI HALLGATÓKÉNT EÖTVÖS LORÁND MEGHÍVÁSÁRA, RÉSZT VETT A BALATONI ÉS ERDÉLYI GEOFIZIKAI KUTATÁSOKBAN.

AZ ELSÕ VILÁGHÁBORÚBAN KATONAI SZOLGÁLATOT TELJESÍTETT, MEGSEBESÜLT, S ÍGY TANULMÁNYAIT CSAK HOSSZABB MEGSZAKÍTÁS UTÁN FOLYTATTA. 1918-BAN DOKTORÁLT, 1923-TÓL A BUDAPESTI EGYETEMEN A KÍSÉRLETI ÉS ELMÉLETI FÉNYTAN MAGÁNTANÁRA LETT. 1924-TÕL A SZEGEDI EGYETEM KÍSÉRLETI FIZIKAI TANSZÉKÉN NYILVÁNOS RENDKÍVÜLI, 1926-TÓL NYILVÁNOS RENDES TANÁR. 1925-BEN ROCKEFELLER-ÖSZTÖNDÍJASKÉNT EGY ÉVIG A BALTIMORE-I ÉS A CHICAGÓI EGYETEMEN FOLYTATOTT TANULMÁNYOKAT A KOLLOIDFOSZFOROK ÉS A ZSELATINFOSZFOROK LUMINESZCENCIÁJA TÉMAKÖRBEN.

1927-BEN A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA LEVELEZÕ TAGJÁVÁ VÁLASZTOTTA.

1924-TÕL 1949-BEN BEKÖVETKEZETT HALÁLÁIG A SZEGEDI EGYETEM KÍSÉRLETI FIZIKAI TANSZÉKÉNEK VEZETÕJE VOLT. 1928-BAN AZ ÚJ KÍSÉRLETI FIZIKAI INTÉZET MEGSZERVEZÉSÉVEL BÍZTÁK MEG, S E CÉLBÓL ÁLLAMI KIKÜLDETÉSBEN A NÉMET EGYETEMEK FIZIKAI INTÉZETEIT TANULMÁNYOZTA.

AZ EGYETEM MATEMATIKAI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KARÁN DÉKÁNI TISZTSÉGET TÖLTÖTT BE AZ 1930/31., 1937/38., ÉS AZ 1940/41. TANÉVBEN.

AZ 1942/43. TANÉVBEN A REKTORI TEENDÕKET LÁTTA EL.

TANULMÁNYAIT, AMELYEK MAGYAR, NÉMET ÉS AMERIKAI SZAKFOLYÓIRATOKBAN JELENTEK MEG, JÓRÉSZT A KÍSÉRLETI OPTIKA KÖRÉBE ÉS AZ ULTRAMIKROSZKÓPIKUS MÁSODRENDÛ FÉNYFORRÁSOK EMISSZIÓJÁRA, A TELJES VISSZAVERÕDÉSRE, A GEOMETRIAI OPTIKA ÉRVÉNYESSÉGI HATÁRÁRA, A FLUORESZCENCIÁRA ÉS FOSZFORESZCENCIÁRA TARTOZNAK.

LEGFONTOSABB TANULMÁNYAI

DOMBI JÓZSEF CÍMZETES EGYETEMI TANÁR MEGEMLEKEZÉSE FRÖHLICH PÁL SZÜLETÉSÉNEK 110. ÉS HALÁLÁNAK 50. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL RENDEZETT KIÁLLÍTÁSON.