PRINZ GYULA
GEOGRÁFUS
1882. JANUÁR 11-ÉN SZÜLETETT RÁBAMOLNÁRIBAN, S 25 ÉVVEL EZELÕTT, 1973. DECEMBER 31-ÉN HALT MEG BUDAPESTEN.
LÓCZY LAJOS ÉS KOCH ANTAL TANÍTVÁNYAKÉNT A BUDAPESTI TUDOMÁNYEGYETEMEN, MAJD A BOROSZLÓI EGYETEMEN TANULT, AHOL 1904-BEN SUB AUSPICIIS DOKTORRÁ AVATTÁK.
1906-1907-BEN LÓCZY LAJOS AJÁNLÁSÁRA RÉSZT VETT ALMÁSY GYÖRGY KÖZÉP-ÁZSIAI EXPEDICIÓJÁBAN, MAJD EZT AZ UTAT 1909-BEN EGYEDÜL IS MEGTETTE. NAGY TERÜLETEKET TÉRKÉPEZETT FEL, TANULMÁNYOZTA A FÖLD SZERKEZETI VISZONYAIT, VALAMINT AZ ALPI ÉS BELSÕ-ÁZSIAI TERÜLETEK ELJEGESEDÉSÉBEN MUTATKOZÓ KÜLÖNBSÉGEKET.
1908-BAN A BUDAPESTI TUDOMÁNYEGYETEMEN LEÍRÓ FÖLDTANBÓL SZERZETT MAGÁNTANÁRI KÉPESÍTÉST.
1918-BAN A POZSONYI
EGYETEMRE KAPOTT EGYETEMI TANÁRI KINEVEZÉST, MAJD TANÍTOTT
A BUDAPESTI, (1919--23), PÉCSI (1923--40), KOLOZSVÁRI (1940--44)
TUDOMÁNYEGYETEMEKEN IS. A SZEGEDI EGYETEM FÖLDRAJZI TANSZÉKÉRE
1945-BEN KERÜLT TANSZÉKVEZETÕKÉNT ÉS AZ
1957-IG VEZETTE.
(Hallgatókkal tanulmányi kiránduláson 1955-ben.)
1948--49-ES TANÉVBEN A BÖLCSÉSZET-, NYELV- ÉS TÖRTÉNETTUDOMÁNYI KAR DÉKÁNI TISZTJÉT, MAJD AZ EZT KÖVETÕ TANÉVBEN A PRODÉKÁNI TISZTET TÖLTÖTTE BE.
A MAGYAR FÖLDRAJZI TÁRSASÁGNAK MAR 1920-BAN AZ ELNÖKE, KÉSÕBB TISZTELETBELI ELNÖKE LETT. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 1935-BEN LEVELEZÕ TAGGÁ VÁLASZTOTTA. TAGJA VOLT A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KELETI BIZOTTSÁGÁNAK IS.
JELENTÕSEBB TANULMÁNYUTAT TETT SKÓCIÁBA (1913) ÉS IZLANDBA (1914).
MAGYARORSZÁG GEOMORFOLÓGIAI SZINTÉZISÉVEL, TELEPÜLÉSFÖLDRAJZZAL ÉS VÁROSMORFOLÓGIÁVAL FOGLALKOZOTT. TÖBB MÛVÉBEN ÍRT A KÁRPÁT-MEDENCE SZERKEZETI-MORFOLÓGIAI KIALAKULÁSÁT MAGYARÁZÓ TISIA ELMÉLETRÕL.
TUDOMÁNYOS MUNKÁSSÁGÁÉRT MEGKAPTA A KITAIBEL-EMLÉKÉRMET ÉS A LÓCZY-EMLÉKÉRMET. 1967-BEN EGYETEME JÓZSEF ATTILA EMLÉKÉREMMEL JUTALMAZTA MUNKÁSSÁGÁT. 1970-BEN A JÓZSEF ATTILA TUDOMÁNYEGYETEM DÍSZDOKTORÁVÁ AVATTA.
