Kanada

[Fotóalbum]

Elsõ hullám

1885-1914

Akik e korszakban vándoroltak ki, fõképp Alberta, Saskatchewan vidékein telepedtek le és földmûveléssel foglalkoztak, vagy bányában dolgoztak. Letelepülési szándékuk nem volt végleges. Jelentõs településeket hoztak létre Kaposvár, Esterhazy, Békevár neveken. Az 1880-as években az Egyesült Államok még ösztönzi a bevándorlókat, 1890 után azonban már szigorító rendelkezésekkel, megszorításokkal korlátozzák az immigrációt. Ezért akik ekkoriban indultak el az Egyesült Államokba, azok átirányították úticéljukat Kanadába.

Második hullám

1919-1949

Az I. világháború után újra fölélénkült a kivándorlási hullám, elsõsorban az Egyesült Államokba. 1924-tõl korlátozták a beutazást, így az odaindulók ismét útvonalmódosításra kényszerültek: nagyrészük Kanadába vándorolt, kisebb részük Dél-Amerikába: fõleg Argentínába, Brazíliába. E korszakban leginkább a falusi szegényparasztság vándorolt ki: kisiparosok, módosabb földmûvesek, néhány zsellér. A Tanácsköztársaság bukása után egy politikai emigráns réteg is megjelent a telepesek között, a Tanácsköztársaság menekültjei. Az azt követõ években ismét gazdasági-politikai okok játszottak döntõ szerepet a kivándorlásban, emigrációban.

A kormány célja mindkét korszakban a szûzföldek föltörése, az adófizetésre képes farmerek számának növelése. Különösen a nagy gazdasági válság idején azonban a földmûvesek nagy része elhagyta földjeit, és munkásként próbáltak szerencsét, a nagyarányú munkanélküliség azonban vándorlásra kényszerítette õket (dzsompolás). Ennek következtében új magyar települések jöttek létre, elsõsorban Ontario valamint Brit-Columbia területén. A harmincas évek magyarságának "fõvárosa": Montreal.

A harmincas években már megosztottság jellemzi a kinti magyarságot: sokféle vallásúak, fõleg a keresztény egyházhoz tartozók, a megosztottságnak azonban inkább politikai okai vannak: a Tanácsköztársaság baloldali szellemû, kommunista emigránsai természetesen erõsen klérusellenes beállítotságúak, szemben állnak a Horthy-rezsimmel. A többi emigráns lojális az óhazához és az egyházhoz, szimpatizál a Horthy-kormányzattal.
1940 óta Windsorban amatõr vonószenekar is megkezdte mûködését: prímással, másodprímással, kontrással, bõgõssel, cimbalmossal. Színjátszó csoportok, sportegyletek is mûkõdtek. 1929-ben alakult a Magyar Sport és Társaskör, legnépszerûbb sportok a vívás, jéghoki, a soccer (futball) Montreálban jeles csapat volt a Hungária, majd Szent István.
 

Harmadik hullám

negyvenes évek

A II. világháború alatt szünetel a bevándorlás. A már letelepedett magyarok csoportjait "enemy aliens"-ként, ellenséges idegenként megfigyelés alatt tartják. 1913 és 1940 között a Niagara-félszigeten csatornaépítés folyik, sok magyar bevándorló itt talál munkát.


Nyelvápolás

az egyesületek, szervezetek egyik célja a nyelv megõrzése. A korábban kitelepült magyarok tisztán õrizték anyanyelvüket. A kint születettek angol nyelvû iskolába jártak, és vagy anglicizálódtak a könnyebb érvényesülés kedvéért, vagy szüleiktõl erõs nemzeti tudatot örököltek és vittek tovább.
A két világháború között képesítés nélküli magyartanítás folyt, iskolán kívül.
A magyar állam a Magyarok Világszövetsége és kanadai magyar külképviseletek közvetítésével nyújtott segítséget az anyanyelvi oktatásban. Megesett azonban, hogy a Horthy-kormányzat azért, hogy akadályozza a baloldali szervezetek mûködését, nem megfelelõ helyre küldte a tankönyveket.

A református egyház magyar iskolát szervezett a hivatalos angol iskolai foglalkozások után. Magyar nyelven tanulták azi  írás-olvasást, nyelvtant, földrajzot, történelmet, népdalokat, énekeket, hittant, imákat.
Konfirmáció után az Ifjúsági Egyesület folytatta a magyar nyelvû tanítást.



"Két personality van itten"

A kanadai alkotmány türelmes, megértõ politikát folytatott a kisebbségekkel szemben, nem törekedett gyors beolvasztásukra, támogatják a nemzeti azonosságtudatot, az anyanyelv megõrzését. Ennek következtében alakult ki egyfajta jellegzetesen kettõs nemzeti tudat, kettõs hazaszeretet a kint született, kettõs nevelésben részesülõ gyermekekben. Az iskolában hiányérzetük volt, ezt magyarságtudatuk megerõsítése oldotta a konfliktust.

Az anyanyelv használata fokozatosan visszaszorul, de a második, harmadik generációnál még uralkodó.