BÁNLAKY : Az egyetemes hadtörténelem vázlata (bevezetés)
A hadtörténelem szűkebb értelemben véve mint «a háborúk története» a hadi események leirásával foglalkozik. Általánosabb értelemben a hadtörténelem a háborúk történetének leirását és azoknak a hadügy fejlődésére való befolyását öleli fel s így egyszersmind a hadügynek történetét is tartalmazza.
A jelen tansegédlet a feldolgozandó tárgyat az utóbb említett általánosabb szempontból tárgyalja; azonkivül a hadtörténelem különböző időszakainak az oktatás szempontjából nem egyformán fontos jelentőségére való tekintettel ezen tansegédletben a legújabb korra vonatkozó anyag behatóan, a korábbi időszakok ellenben csak általános áttekintést nyujtó tömörebb formában tárgyaltattak.
Az összes anyag egyrészt az ókor háborúira vonatkozólag rendelkezésre álló első megbízható adatok, másrészt pedig a jelenkor által nyerte határolását. Mintán az ilynemű adatok körülbelül a Krisztus előtti 6-ik század teléig nyúlnak vissza, az alábbi leirás 24 évszázad hadi tevékenységének áttekintő leirását foglalja magában.
Az egész anyagot a Ludovika Akadémia tantervének megfelelőleg két, terjedelem tekintetében is majdnem egyforma részre osztottam. Az I. rész a Napoleon előtti korszakot, a II. rész pedig a hadművészet ezen legnagyobb mesterének fellépésétől napjainkig terjedő történelmi időszakot foglalja magában.
Mindkét részen belül a szakaszokra való beosztásnál a fontosabb hadtörténelmi mozzanatok vétettek alapul. E szerint az I. rész 5, a második ellenben csak 2 szakaszra oszlik. Az I. rész első szakasza a hadtörténelmi időszak kezdetétől a nyugatrómai birodalom föloszlásáig terjedő időszakot (Kr. u. 476-ig), tehát az ókori hadtörténelmet tárgyalja. A második, vagyis a nyugatrómai birodalom föloszlásától a lőfegyvereknek hadi czélokra való általános alkalmazásáig (Kr. u. 476-tól 1350-ig) terjedő szakasz Nagy-Károly, a keresztes hadjáratok és a svájczi háborúk időszakát foglalja magában. A harmadik szakaszban az 1350-től 1648-ig terjedő időszak, vagyis a reformáczió, a magyarországi török háborúk és a harmincz éves háború kora nyert feldolgozást. Az 1648-tól 1740-ig terjedő negyedik szakasz a spanyol örökösödési háborút és a török hódítások korát VI. Károly haláláig vázolja s végül az I. rész ötödik szakasza Nagy Frigyes, vagyis a vonalharczászat időszakával (1740—1792-ig) foglalkozik.
A II. rész mindössze két szakaszra osztatott, melyek közül az első az 1792—1815 közötti napoleoni időszakkal, a második pedig az 1815-től napjainkig terjedő hadtörténelmi eseményekkel foglalkozik.
A világtörténelem szokásos beosztásával összehasonlítva, az ókor hadtörténelme az I. rész első szakaszában, a középkor hadtörténelme annak második és részben harmadik szakaszában, az újkor hadtörténelme az I. rész harmadik, negyedik és ötödik szakaszában s végül a legújabb kor hadtörténelme a II. rész első és második szakaszában tárgyaltatik.
Minden szakasz élén, annak bevezetése gyanánt, a tárgyalandó időszak politikai és katonai méltatása található, melyet a hadügynek a sereg kiegészítését, alakulását és fentartását tartalmazó története követ a katona-műszaki újítások kellő méltatása mellett. Ezek után, az illető korbeli nevezetesebb katonai szereplők kiemelése mellett, a harczmód és a hadviselés fejlődése tárgyaltatik. Végül az illető korszak katonailag legfontosabb és legjellemzőbb hadjáratai és ezek keretén belül a katonailag legérdekesebb csaták és ütközetek leirása következik.
A tansegédlet czéljára való tekintettel a tárgyalásnak említett módja csupán az I. rész utolsó szakaszaiban és a II. részben volt szorosan betartható, míg a legelső szakaszokban az egyik vagy másik anyag, mint kevésbbé fontos, vagy teljesen elmaradt vagy csupán csak vázlatosan tárgyaltatott.
A tansegédletnek különleges czélja végül kivánatossá tette, miszerint az osztrák-magyar monarchia hadügye, nemkülönben a tisztán magyar vonatkozású hadtörténelmi események is, kiválóbb gonddal és részletesebben tárgyaltassanak.
|
|
|
|
| KATALÓGUS | TARTALOM |
