Sorsdöntő csaták (fülszöveg)
Az új fegyverek, illetve a haditechnikai és taktikai újítások mindig is döntő módon befolyásolták a csaták és hadjáratok végső kimenetelét. Gyakran nemzedékekre előre meghatározták a hadakozás és hadviselés szabályait és természetét. A Sorsdöntő csaták 20 olyan eseményt tárgyal, amelyeket vagy forradalmian új harci eszközökkel, vagy addig nem alkalmazott taktikákkal vívtak meg, gyökeresen átformálva ezzel a harcmezők arculatát.
A csaták sora a megiddói ütközettel kezdődik (i. e. 1457), ahol III. Thotmesz harci szekerei fényes győzelmet arattak a kánaániták vezette katonai szövetség felett. A történelmi utazást a 2. Öböl-háború zárja le, ahol az F-117A típusú lopakodó repülőgépnek óriási szerepe volt abban, hogy az USA vezette szövetséges erők minimális veszteségekkel, rövid idő alatt le tudták győzni az iraki haderőt.
A csaták olvasása közben (Észak- és Dél-Amerika kivételével) minden kontinensen látogatást tehetünk. Időutazásunk az ókorban kezdődik, s a jelenkorban fejeződik be.
A künoszkephalai csatában (i. e. 197) a fegyelmezett római legiók arattak győzelmet a rettegett makedón phalanxok felett, amivel új korszak kezdődött a római (és az ókori) hadviselés történetében. A százéves háború utolsó nagy csatáját, amelyet Castillon vára mellett vívtak meg (1453), az ágyúk tömeges bevetése döntötte el, ami egy csapásra véget vetett a nehézlovasság harctéri dominanciájának Európában. Japánban a nagasinói ütközettel (1575) vette kezdetét a tűzfegyverek kora. Ebben a csatában a kezdetleges kanócos muskéta (arquebus) gyilkos hatékonysággal tizedelte meg a kiválóan képzett, vakmerően rohamozó szamurájokat. A 20. században többek között a tankok tömeges alkalmazása, amelyre először a cambrai csatában (1917) került sor, illetve a repülőgéphordozó-anyahajókról intézett légitámadások, például Pearl Harbor ellen (1941), voltak azok az újítások, amelyek alapvetően meghatározták e század hadászatát.
Az egyes csaták leírása hasonló módon történik. Az összegzés után következik az esemény hátterének bemutatása, majd a csata rövid, tömör ismertetése, s végül az ütközet következményeinek tárgyalása. Különlegesen illusztrált, színes taktikai áttekintő térkép mutatja be a felek harcrendjét és csata közbeni hadmozdulataikat. Ezek segítségével az olvasó egyetlen pillantással átláthatja, miként bontakozott ki az adott ütközet.
Több mint 200, színes és fekete-fehér térkép, műalkotás és fénykép illusztrálja a kötetet, megismertetve az olvasót magukkal a csataterekkel, a főszereplőkkel, illetve a korabeli harctéri taktikákkal és fegyvernemekkel. A Sorsdöntő csaták tehát valóban hasznos és olvasmányos ismeretterjesztő mű. A kötet egyszerre próbálja kielégíteni az érdeklődő olvasók és a téma lelkes híveinek igényeit, így egyaránt örömmel forgathatja mindenki, akit érdekel az egyetemes hadtörténet.
|
|
|
|
| KATALÓGUS | TARTALOM |
