HERODOTOS : A görög-perzsa háború (fülszöveg)
„A történetírás atyja” – ahogy Cicero nevezte Hérodotoszt – világtörténelmi jelentőségű összecsapást örökített meg egy életen át írt munkájában: a görög–perzsa háborút.
A fokról fokra erősödő, egyre több népet-országot bekebelező perzsa birodalom Xerxész király uralkodása idején Európára is kivetette a hálóját. Irdatlan seregek özönölték el a kis városállamokra szabdalt görög földet, amelynek népe hősies helytállással több csatában felülkerekedett a túlerőn: Marathónnál, Thermopülainál, Szalamisznál, Plataiainál a görög szellem és humánum megállította a barbár zsarnokság terjeszkedését.
Hérodotosz, mielőtt belefogna a háború történetébe, bőven-szerteágazóan elmeséli az előzményeket: a perzsa birodalom létrejöttét és népeinek kialakulását (a színes, lebilincselő, olykor népmeseszerű perzsa novellákban), valamint korábbi hódításainak sorát (a néprajzi-földrajzi csudákat-furcsaságokat összehordó egyiptomi, etióp, szkütha történetekben). A mű középpontjában a háború – a görög nép szabadságharca – áll: M iltiadész vitézsége, Leónidasz önfeláldozása, Themisztoklész hadi fortélya: a helytállás megannyi máig élő példája.
Hérodotosz legélvezetesebb írói erénye túláradó mesélőkedve, amellyel hol naiv-bájos, hol lélekemelő történeteit sorolja elő halálnak, szerelemnek, barátságnak, hősiességnek, árulásnak, isteni igazságszolgáltatásnak.
|
|
|
|
| KATALÓGUS | TARTALOM |
