Jeanne d'Arc, avagy Szent Johanna Franciaország egyik legismertebb történelmi személyisége. Nevéhez olyan haditett fűződik, melynek eredményeként hazája megnyerte azt a háborút, amelynek korábban szinte minden jelentős ütközetét elvesztette az angolokkal szemben.
Jeanne d'Arc 1412 körül született. Parasztlány volt, aki semmiféle katonai képzést nem kapott (a kor szellemében nem is kaphatott), ám már gyermekként látomásai voltak és angyalok hangját hallotta. Miután 1422-ben előbb V. Henrik angol, majd néhány hét múlva VI. Károly francia király is meghalt, zűrzavaros helyzet alakult ki. VI. Károly kitagadott fia, a dauphin magának követelte a francia trónt. A kiskorú VI. Henrik nevében kormányzó Bedford hercege, V. Henrik fivére több győzelmet aratott a franciák felett, s úgy tűnt, joggal bízhat burgundi szövetségeseiben. Az angolok 1428-ban ostromzár alá vették Orléans városát, melynek eleste megpecsételte volna a franciák sorsát.
Jeanne ekkor lépett a történelem színpadára. Utólag nézve az eseményeket, tökéletesnek nevezhetjük az időzítést. A megroppanni látszó franciáknak igazából nem is hadvezér kellett, hanem olyan valaki, aki a hit erejével bátorságot önthet szívükbe. A kor vallásos érzületét vizsgálva nem csoda, ha egy férfiruhát öltött fiatal leány – aki elmondása szerint isteni hangokat hallva győződött meg arról, hogy neki olyan küldetése van, amihez az Úr támogatását is maga mögött tudja –, alkalmas volt erre a szerepre.
1429-ben Jeanne elérte, hogy fogadja őt a dauphin, aki katonákat is adott mellé. Rövid, ám intenzív katonai kiképzést kapott, megtanult stabilan ülni a lovon és lándzsát használni. Serege májusban végül felmentette az ostromlott Orléans városát. A sikert nagy mértékben elősegítette, hogy Jeanne fanatizálni tudta a katonákat.
A győzelem várt hatása (ekkor még) elmaradt, a dauphin nem indult meg az angolok ellen, Jeanne viszont több győzelmet is aratott (Jargeau, Beaugency, Patay). Júliusban ott állt Reimsben a dauphin mellett, amikor azt VII. Károly néven királlyá koronázták.
Jeanne ezt követően elhamarkodott ostromot intézett Párizs ellen. Sebesülésének híre lelohasztotta katonáit, s a királytól sem kapott megfelelő segítséget. Ezután már csak kisebb jelentőségű katonai vállalkozásai voltak. Amikor megtudta, hogy a burgundiak nem szövetkeznek a franciákkal, hanem Compiègne ostromát készítik elő, a város felé indult. Eltévedt a ködben, s fogságba esett.
Bedford hercege kihasználta a kedvező lehetőséget, megvásárolta Jeanne-t Burgundia hercegétől, s a kor jogrendjével is ellentétes módon egyházi bíróság elé állíttatta. A bíróság boszorkányság vádjával máglyahalálra ítélte, a verdiktet 1431. május 30-án végrehajtották. Az 1456-ban III. Callixtus pápa utasítására elvégzett vizsgálat megállapította a per szabálytalan voltát. Az egyház 1920-ban szentté avatta.