XXVIII. FEJEZET.

A nemzeti szellem magvetői a lövészárokban.

Mielőtt áttérnék a végkitörésre, megemlékezni óhajtok az ezred azon kötelességtudó tagjairól, akik parancsnokaiknak a megpróbáltatás nehéz napjaiban odaadó segítőtársai voltak, amikor a nagy nélkülözések s az előtér állásokban teljesített nehéz szolgálat alatt, a legénységnek példaadásra és lelki támaszra nagy szüksége volt.
Állig felfegyverzett ellenségeink vasgyűrűjétől körülvéve, az ezred magyar tanítóira és tanáraira gondolok.
Nemes hívatásukat a háború minden megpróbáltatásaiban, mint a néplélek ismerői, törhetetlen magyar szellemtől áthatva teljesítették a harctéren, ahol példátadó vitéz magatartásukkal tűntek ki.
A világháború pusztításaiban, mint a katona lelkivilágának csendes munkásai, magasztos hívatásukhoz híven, a lövészárokban is, felemelőleg hatottak a csüggedő lelkekre.
Az ő kezükbe van letéve a nemzet jövő reménységének, a magyar gyermekeknek és a felnőtteknek a sorsa, akiket a magyar nemzet golgotajárásának tövises útjára, a tanítók és tanárok gondos keze készít elő.
Az 1000 éves magyar földet, a honalapító Árpád fejedelem [26. sz. hiba] minden ellenség ellen meg tudott [27. sz. hiba] tartani, amiről hősi halottaink milliói tesznek tanúságot, azt a földet, [28. sz. hiba] egy faji energiájában meglazult nemzedék elvesztegette; hüvelyébe rejtette a kardot, amelynek a haza, létét köszönhette s amely kard a magyar névnek megbecsülést és dicsőséget szerzett mindenütt, ahol azt ellenfeleivel összemérte.
Az elmúlt századok minden csapását kiheverte az önmagára utalt magyar nemzet. IV. Béla király alkotó munkája, életre keltette a tatárdúlás pusztításai után, a nagy vérveszteségben elalélt nemzetet. S amiként a múltban a nemzet összefogása talpraállította a romokban levő nemzetet, azonképen össze kell fognia a nemzet minden rétegének s az építő munkát alulról megkezdve, szilárd alapokra fektetni, hogy a trianoni bilincsekbe vert magyar nemzet megszabaduljon béklyóitól.
Ebben a nemzeti munkában a magyar anyák mellett a tanítókra és tanárokra vár a munka oroszlánrésze, az ő kezükbe van letéve a gyermek és az ifjuság erkölcsi és lelki világának kialakulása, a magvető munkát ők végzik, nekik kell a gyermekbe s a serdülő ifjúba a magyar faji érzést, a hazaszeretetet kiirthatatlanul beoltani. Trianoni elesettségünkben a tanítói és tanári karra vár a hivatás, a magyar nemzet nagy hagyományainak átültetése nemzedékről-nemzedékre s a nemzet nagy férfiai és honleányai önfeláldozó munkásságának megismertetése, hogy az ifjú nemzedék lelkileg felvértezve léphesse át a serdülökor küszöbét s majdan mint felnőtt férfi, ingadozás nélkül járhassa meg a magyar nemzet küzdésteljes útját.
A nép s a magyar ifjúság nevelőinek hazafias működésétől függ a nemzet összeségének belső értéke; ez adja meg a nemzeti felemelkedésnek a szilárd alapot és biztosítja elsősorban azt a kultúrfölényt, amely a bennünket körülvevő ellenségekkel szemben öntudatunkat fokozza s a reánk váró küzdelem sikerét nagy mértékben előmozdítja.
Megnyugvással tekinthetünk a nemzeti munka eredménye elé, mert az ifjú nemzedéknek oktatását és nevelését, ihletett és mély hazafias érzéstől áthatott vezetők kezében tudjuk.
Mindent a szent célért! Ebben a jelmondatban kell a nemzeti erőket egyesíteni; ez az út az, mely a magyar föld visszaszerzéséhez, a magyar Hiszekegy megvalósulásához vezet.
A magyar tanítók, akik a múltban is mindennapi megélhetésükért küzdve, becsülettel és lelkesedéssel végezték népnevelő hívatásukat, odaadásteljes munkájukért, a magyar nemzet feltámadásának napján elveszik méltó jutalmukat
A nagy nemzeti munkát akkor tekinthetik betetőzöttnek, ha elmondhatják azt, hogy munkájuk nem volt hiábavaló, mert bevésték kitörölhetetlenül a gyermekek és az ifjúság lelkületébe Nagymagyarország fénykorának képét, amelynek újbóli visszaszerzése, a nagy nemzeti ideálnak megvalósítása az, amelyért majdan élni és meghalniok kell.
Mély benyomást keltett és ma is fülemben cseng a Zurawica-i (Przemysl-i) csonkatornyú kis templomban a tanítók áhítatkeltő, régi magyar templomi éneke: hánynak közülök nem gyönyörködhetik többé hangjában a hívek serege! Ott alusszák ők örök álmukat a lemberg-i csatatereken és Przemysl vára drótakadályai előtt, amelynek hősi védelmében dicső halállal múltak ki.

 

 


Vissza Hadtörténeti gyűjtemény Vissza Első világháború