GLOSTER METEOR (GB)
TECHNIKAI ADATOK (F.Mk III)
| Legénység: 1 fő | Motor: 2 db Rolls-Royce Derwent I.TL ; 908 kp tolóerő | Sebesség: 789 km/h (9150 m-en) |
| Fegyverzet: 4 db 20 mm-es Hispano gépágyú | ||
| Súly: 4000 kg (üresen); 6040 kg (harckészen) | Csúcsmagasság: 13 420 m | Hatótávolság: 2145 km (póttartállyal) |
| Fesztávolság: 13,21 m | Hossz: 12,57 m | Magasság: 3,97 m |
TÖRTÉNETE
A Meteor volt a szövetségesek egyetlen sugárhajtású repülőgépe, melyet bevetettek a második világháborúban. A típus fejlesztését a háború elején kezdték, ám sok probléma merült fel a hajtóművekkel kapcsolatban. Ez később előnyére vált, mert az alapos hajtóműfejlesztési munkálatok tették később lehetővé, hogy egy sokcélú gép jöhessen létre. Kezdetben Thunderbolt néven emlegették, de az amerikai P–47-es megjelenése után átkeresztelték Meteor-ra. Az első példány 1943 márciusában emelkedett a levegőbe. Ebben az időben már több hajtómű is rendelkezésre állt, ám újabb gondok léptek fel a csűrőlapoknál, az orrfutónál és a farokrésznél. Ezek kiküszöbölését követően 1944-ben állt hadrendbe a Meteor, és azonnal fontos feladatot kapott: a V–1 „csodafegyver” ellen vetették be. Az első, nagyobb sorozatban gyártott változat, az F.Mk III 1945 elején került a frontra, ahol a Me–262-esek ellen is harcolt. A sikeresnek mondható modell gyártását 1954-ig folytatták, számtalan változatban készült.
KÉPEK
