JÁNOS APOSTOLNAK KÖZÖNSÉGES MÁSODIK LEVELE
[2 Ján.]


1,1 A presbiter a kiválasztott asszonynak és az ő gyermekeinek, a kiket én igazán szeretek, és nem csak én, hanem mindenki, a ki megismerte az igazságot.

1,2 Az igazságért, a mely megmarad bennünk, és velünk lesz mindörökké:

1,3 Kegyelem, irgalom, békesség legyen veletek az Atya Istentől, és az Úr Jézus Krisztustól az Atyának Fiától igazsággal és szeretettel.

1,4 Felettébb örültem, hogy olyanokat [3 Ján. 1,3.] találtam gyermekeid között, a kik igazságban járnak, a mint parancsolatot vettünk az Atyától.

1,5 És most kérlek téged, Asszonyom, nem mintha új parancsolatot írnék néked, hanem, a melyet kezdettől fogva vettünk, [1 Ján. 2,7.3,11.23.4,21.] hogy szeressük egymást!

1,6 És ez a szeretet, [1 Ján. 5,3.] hogy járjunk az ő parancsolatai szerint. Ez a parancsolat, a mint kezdettől fogva hallottátok, hogy abban járjatok.

1,7 Mert sok hitető jött e világra, a kik nem vallják a Jézust [1 Ján. 2,22.4,3.] testben megjelent Krisztusnak. Ez a hitető és az antikrisztus. [1 Ján. 2,18.22.]

1,8 Vigyázzatok magatokra, hogy el ne veszítsük, a mit munkáltunk, hanem teljes jutalmat nyerjünk.

1,9 A ki félrelép és nem marad meg a Krisztus tudománya mellett, annak egynek sincs Istene. A ki megmarad a Krisztus tudománya mellett, mind az Atya, mind a Fiú az övé.

1,10 Ha valaki elmegy hozzátok és nem ezt a tudományt viszi, ne fogadjátok azt [Róm. 16,17. 2 Thess. 3,6. Tit. 3,10.] be házatokba, és azt ne köszöntsétek;

1,11 Mert a ki köszönti azt, részes annak gonosz cselekedeteiben.

1,12 Sok írni valóm [3 Ján. 1,13.14.] volna néktek, de nem akartam papirossal és tintával, hanem reménylem, hogy elmegyek hozzátok, és szemtől szembe beszélhetünk, hogy örömünk [1 Ján. 1,4.] teljes legyen.

1,13 Köszöntenek téged a te kiválasztott nőtestvérednek gyermekei. Ámen.